|
|
|
|
Pozsgay Imre a tömegtájékoztatásról - Az államminiszter Somogyban és Baranyában (1. rész)
|
1989. november 30., csütörtök - Ezer esztendő összefüggéseit kell figyelembe venni, ha a magyar nemzet történelméből a mai viszonyokra érvényes következtetéseket akarunk levonni - hangoztatta Pozsgay Imre csütörtökön délelőtt a siófoki középiskolásoknak tartott rendhagyó történelemórán. Az államminiszter az MSZP elnökségének tagja Somogyban és Baranyában járt e napon, s egy korábban elmaradt látogatását pótolva kereste fel a balatonparti város kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző és szakközépiskoláját, hogy a diákokkal magyarságunk és európaiságunk kérdéseiről beszélgessen. Felhívta a fiatalok figyelmét arra, hogy őseink nem szolgaként, hanem államalkotó, szuverén nemzetként csatlakoztak Európához, s e méltóságteljes viszonyt mostani visszatérésünk során is meg kell őriznünk. ,,Bekérezkedés,, helyett tanulékonyságunkkal, alkotó- és fejlődőképességünkkel bizonyíthatjuk, hogy teljes jogú tagjai vagyunk a földrész kulturális közösségének, hogy nemcsak kapni akarunk hanem - miként már számtalanszor bizonyítottuk - gyarapítani is képesek vagyunk Európát.
A látogatás második állomásán, a Kaposvárhoz közeli Gölle község templomában Puska Ferenc római katolikus plébános e szavakkal üdvözölte a politikust: ,,a békesség betlehemi gondolataival járjuk végig az országunk előtt álló stációkat, s cselekedjünk együtt azért, hogy legyen magyar feltámadás ,, Az államminiszter ezután megkoszorúzta az első és második világháboru göllei hőseinek és áldozatainak nemrég felavatott emlékművét, majd megtekintette Fekete István író szülőházát. Kora délután gölle lakossága falufórumon találkozott a politikussal. Itt elmondott beszédében főként a vidéki Magyarország helyzetével, jövőbeni kilátásaival foglalkozott. Egyebek közt elmondta: a jogállamiság napjainkban kialakuló intézményeire vár az a feladat, hogy a felemelkedés útjára vezessék a negyven éven át anyagilag, szellemileg kifosztott, elnéptelenedésre ítélt falvakat. Ehhez a törvényes kereteket a nép által szabadon választott - s a demokrácia szabályai szerint ellenőrzött - Parlamentnek kell megalkotnia, míg a helyi ügyekben az önkormányzati rendszer testesítheti meg a népfelség elvét. (folyt.köv.)
1989. november 30., csütörtök 20:52
|
Vissza »
|
|
Pozsgay Imre a tömegtájékoztatásról - Az államminiszter Somogyban és Baranyában (2. rész)
|
A föld tulajdonjogának rendezését illetően kijelentette: az új Parlament megválasztása után egy éven belül megszülethetnek azok a törvények, amelyek a földet - akár egyéni gazdálkodás céljára, akár szövetkezeti résztulajdonként - névreszólóan a jogos tulajdonosok birtokába adják. A falufórum résztvevőinek kérdéseire válaszolva az államminiszter egyebek közt elmondta: a múlt vasárnapi népszavazás eredményei szerint minden esély megvan arra, hogy az ország népe egy későbbi időpontban közvetlen módon választhatja meg a köztársasági elnököt. Pozsgay Imre a késő délutáni órákban Baranya megyében folytatta programját. Az MSZP pécsi nagygyűlésén belpolitikánk időszerű kérdéseiről beszélt Pozsgay Imre, aki ez alkalommal foglalkozott a tömegtájékoztatás helyzetével is. Emlékeztetett arra, hogy most éljük meg az irányított sajtó és a kijelölt valóság összes hátrányát. Mert ami volt, az nem volt sajtószabadság, ami pedig most van, az még nem sajtószabadság. Az egyoldalú és kiszámítható félelem helyét a sokoldalú félelem vette át a sajtóban. A több irányú orientálódásból még nem a független sajtó került ki győztesen. Az új sajtótörvény és a tájékoztatásról szóló törvény, amelynek megalkotása minden bizonnyal már az új törvényhozás feladata lesz, sokat segíthet ennek a helyzetnek a megváltoztatásán. A politikus kitért a rádió és a televízió felügyelő bizottsága körül támadt vitára. Ennek a vitának a lényege az, hogy kié legyen a rádió és a televízió - mondotta. Azt veszi észre a néző, hogy a magánügyek a képernyőre kerültek. Egyszer az elnököt látja, máskor a műsorigazgatót, elpanaszolják gondjukat, bajukat, mintha magántelevízió lenne. Miről van valójában szó? Nem a kormány és az ellenzék közötti ütközetről, ez hamis beállítás. Az ellenzéken belüli megosztottságról van szó. Az Ellenzéki Kerekasztal aláírt egy megállapodást, hogy a pártok delegáltjainak felügyelete alá kell helyezni a rádiót és a televíziót. Majd az ellenzék egyik része - az SZDSZ és a Fidesz - úgy gondolta, hogy más módot kell alkalmazni, mégpedig úgynevezett független kuratóriumot kell kinevezni felügyelőként. Tisztán kell látni, hogy a felügyelő bizottság nem szakértői bizottság, hanem a társadalomnak a pártokon keresztül gyakorolt képviselete. (folyt.köv.)
1989. november 30., csütörtök 20:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay Imre a tömegtájékoztatásról - Az államminiszter Somogyban és Baranyában (3. rész)
|
Vajon hol van a világon még egy olyan intézmény, ahol a felügyelet alatt álló dönti el, hogy ki nézhet rá az ő hatalmára? Ez bolsevik hagyomány, sztálinista hagyomány. Úgy vélem - mondta Pozsgay Imre -, az ellenzéknek a saját soraiban kell tisztáznia: mitől van az, hogy egységesen elismeri a többpártrendszer jogosultságát olyan magasztos ügyben, mint a törvények megalkotása a Parlamentben, de olyan ,,földhözragadt,, ügyben, mint a rádió és a televízió felügyelete, már nem képes elfogadni a többpártrendszert. Az MSZP természetesen elismeri az esélyegyenlőséget és az egyenlő távolságtartást a tájékoztatás nemzeti intézményeiben. Úgy véli: ezt a pártok garantálhatják csupán, mert mádjuk van arra, hogy egymás körmére nézzenek a nyilvánosság intézményeiben. (MTI)
1989. november 30., csütörtök 21:03
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az ismert magyar ellenzéki politikusok közül egyedül Kőszeg jutott át a szűrőn. Ez nem kis kunszt volt, hiszen a csehszlovák titkosrendőrség (is) jól ismerte, mivel a chartásokkal 12 éve, azaz 1977 óta tartotta a kapcsolatot. Mondhatni a magyar demokratikus ellenzék és a Charta közötti egyik hídember volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Kérem szépen, a küszöbönálló húsemelés előtt több helyen lehetett olvasni arról, hogy a jelenlegi áremelést többek között az indokolja, hogy a húsboltok egy 120 kilós sertésből körülbelül 4.800 forintot tudnak kitermelni. Ezzel szemben a tenyésztőnek körülbelül 6.000 forintos felvásárlási árat fizetnek ki. Kérem szépen, kérdezem én önöket, ki az ma Magyarországon, aki ennek az érvelésnek egyáltalán hitelt ad? Ennek ellenére, azt szeretném önöktől kérdezni, hogy Önök szerint ennek az állításnak van valamilyen reális alapja? Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|