|
|
|
|
Nézetek a népszavazás utáni politikai helyzetről (1. rész)
|
1989. november 30., csütörtök - A népszavazás utáni politikai helyzetet, a választás tanulságait értékelték a Magyar Néppárt kezdeményezésére a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Hazafias Népfront, a Magyar Szocialista Párt és a Független Szociáldemokrata Párt képviselői csütörtöki sajtóértekezletükön, a Fővárosi Tanács épületében.
A hazai és a nemzetközi sajtótudósítók számára világossá tették, hogy nem a koalicióteremtés szándéka, hanem a ,,helyzet,, ültette őket egy asztalhoz. Nem hagytak kétséget afelöl, hogy mielőbbi parlamenti választásokat akarnak, szeretnék, ha a parlament decemberben kiírná a választásokat március közepére. Ugyanakkor szükségesnek ítélték, hogy a jelenlegi Országgyűlés az átmeneti időszakban is maradjon hívatalban, hiszen szükség van munkájára a későbbi fontos döntések előkészítésében. A Magyar Néppárt országos titkára, Varga Csaba sürgette, hogy a parlamenti bizottságok tevékenységében vegyenek részt a fontosabb ellenzéki pártok képviselői is. Szorgalmazta egy olyan társadalmi, nemzeti testület létrehozását is, amely a választások végéig - az új és a régi progresszív pártok képviselőinek bevonásával - állandó koordinációs fórum lehet az Országgyűlés és a pártok között. A pártok képviselői részletesen megemlékeztek népszavazási előkészületeikről, s szóltak a hogyan tovább kérdéseiről is. A Független Szociáldemokrata Párt ügyvivője, Fazekas Ágnes szükségesnek tartotta azon erők összefogását, amelyek hajlandók tenni azért, hogy Magyarországon valóban békés legyen az átmenet, s vegyesgazdaság alakuljon ki, ne pedig olyan kapitalizmus, amelyet Nyugat-Európában is igyekeznek meghaladni. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke Keresztes Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy a kierőszakolt népszavazási akció megosztotta azon pártokat, amelyek aáírták a szeptember 18-i háromoldalú megállapodást. Mindazonáltal a szavazás világossá tette: győztek a reformerők, s az ellenzék sajátos metamorfózisaként a négy nemmel szavazók váltak ellenzékké. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság elnöke Vigh Károly a magyarországi változásokat modelljellegűnek értékelte, hiszen hazánk Kelet-Európa egyetlen olyan országa, ahol az uralkodó párt reform szárnya hajtotta végre - nemcsak az ellenzéki tömegek nyomására - azokat a változásokat, amelyek a pártállam lebontását eredményezik. (folyt.köv.)
1989. november 30., csütörtök 16:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nézetek a népszavazás utáni politikai helyzetről (2. rész)
|
A Magyar Szocialista Párt irodavezetője, Tóth András közölte: az MSZP tudomásul veszi és tiszteletben tartja a népszavazás eredményét. Fontosnak ítélte, hogy a választók törvényes keretek között döntenek ügyeikről, s nem utcai tüntetéseken nyilvánítják ki akaratukat. Szükségesnek tartotta új politikai menetrend kialakítását, hozzátéve: az MSZP kész tárgyalásokat kezdeményezni a politikai pártokkal és szervezetekkel az előrehozott képviselői választások ügyében. A döntés természetesen a parlament jogköre, a pártok azt csupán kezdeményezhetik. A bonyolult belpolitikai helyzetben a legfontosabbnak az ország kormányozhatóságának, kormányzóképességének megőrzését nevezte, amely éppúgy a nemzet alapvető érdeke, mint a demokratikus átmenet, a többpárti parlamenti rendszer kialakítása. A Hazafias Népfront ügyvezető titkára, Bogár László a ,,kierőszakolt, hisztérikus,, népszavazási kampányt elítélte ugyan, de hozzátette, hogy a politikai kultúra formálása érdekében a testület a részvétel mellett foglalt állást. A referendum eredménye csak arra volt jó, hogy világossá tette a politikai patthelyzet kialakulását. Szerinte a társadalom a döntő kérdésekben végletesen megosztott, a többség a rendszerváltás híve, annak mikéntjében azonban eltérőek a vélemények. A Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja, Csurka István, a szervezet véleményét tolmácsolva hangoztatta: szeretnék, ha a mostani népszavazással lezárulna a felesleges dolgokkal való foglalkozás korszaka. A jövőt illetően az MDF kész az együttműködésre akár tegnapi ellenfeleivel is, hogy a társadalmat minél előbb eljuttassa a valóban szabad választásokhoz. Ennek érdekében minden eddigi ellentétet, vádaskodást hajlandó félretenni. Az MDF elvi, erkölcsi politikát folytat, ha a pillanatnyi pártérdekek mást is sugalmaznak. A pártok képviselői kifejtették véleményüket a televiziót és a rádiót felügyelő bizottság létrehozásáról is. Valamennyien egyetértettek a 15 fős testület megalakításával, s támogatásukról biztosították a grémiumot. Nem kell félni attól - utaltak rá többen is -, hogy többpárti diktatúra váltaná fel az egypárti irányítást e nemzeti intézmények élén, ez politikailag lehetetlen elképzelés. A pártok szakértőivel kapcsolatban elhangzott: az a párt, amely nem megfelelő képzettségű szakembert delegált a testületbe, nyilvánvalóan megsinyli majd hibás jelölését. Varga Csaba közölte: egyetért a MUOSZ azon javaslatával, hogy a egy tagot delegáljon a bizottságba. Fazekas Ágnes a Nyilvánosság Klub képviselőit is szívesen látná a testületben. (folyt.köv.)
1989. november 30., csütörtök 16:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nézetek a népszavazás utáni politikai helyzetről (3. rész)
|
Varga Csaba bejelentette azt is, hogy az ellenzéki kerekasztal szervezeteinek többsége megszavazta: kérik a kormányt, hogy ne engedjen a követeléseknek, erősítse meg a felügyelő bizottságot, tegye lehetővé munkájának folytatását. (MTI)
1989. november 30., csütörtök 16:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az ismert magyar ellenzéki politikusok közül egyedül Kőszeg jutott át a szűrőn. Ez nem kis kunszt volt, hiszen a csehszlovák titkosrendőrség (is) jól ismerte, mivel a chartásokkal 12 éve, azaz 1977 óta tartotta a kapcsolatot. Mondhatni a magyar demokratikus ellenzék és a Charta közötti egyik hídember volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Kérem szépen, a küszöbönálló húsemelés előtt több helyen lehetett olvasni arról, hogy a jelenlegi áremelést többek között az indokolja, hogy a húsboltok egy 120 kilós sertésből körülbelül 4.800 forintot tudnak kitermelni. Ezzel szemben a tenyésztőnek körülbelül 6.000 forintos felvásárlási árat fizetnek ki. Kérem szépen, kérdezem én önöket, ki az ma Magyarországon, aki ennek az érvelésnek egyáltalán hitelt ad? Ennek ellenére, azt szeretném önöktől kérdezni, hogy Önök szerint ennek az állításnak van valamilyen reális alapja? Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|