|
|
|
|
Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (1. rész)
|
1989. szeptember 3., vasárnap - Jogfolytonos, de radikálisan megújult, a konzervatív elemektől megtisztított és platform-szövetség alapján működő pártra van szükség. Másfél napos vita után így foglaltak állást az MSZMP-reformkörök és reformalapszervezetek II. országos tanácskozásának küldöttei vasárnap.
Az MSZMP Budapesti Bizottsága politikai, propaganda és művelődési központjában megrendezett tanácskozás feladata az volt, hogy a párt közelgő kongresszusára készülve platformot alkossanak a résztvevők. A pártprogramnak is megfelelő dokumentum azonban idő hiányában csak vitaanyagként készülhetett el. Ezt egészítik ki a szombati szekcióülések munkájának összegzései, valamint több nyilatkozat és állásfoglalás. Ezeket az anyagokat a tanácskozás résztvevői megvitatásra ajánlják a párttagságnak és eljuttatják az MSZMP KB Pozsgay Imre vezette bizottságához is. A tanácskozás résztvevői levelet intéztek a párttagsághoz és a kongresszusi küldöttekhez. Ebben arra hívják fel a címzetteket, hogy teremtsenek közösen olyan szocialista pártot, amelynek gazdája a tagság. Ennek a pártnak szakítania kell a bürokratikus központosítással. A levélben kitörésre buzdítanak az államszocializmus, az állampárt teremtette válságból, és a kudarcra kárhoztató sztálini modellel való szakításra szólítanak fel. Ahogyan a levélben is szerepel, a tanácskozáson megválasztották a reformkörök önálló küldöttcsoportját. A munkásőrség szervezetét fel kell számolni, teljesítette történelmi küldetését - szögezte le az a nyilatkozat, amelyet a tanácskozáson résztvevő munkásőrök fogalmaztak meg, s hoztak nyilvánosságra. Véleményük szerint önkéntes testület létrehozására csak a pártközi megállapodások után, parlamenti törvényhozással kerülhet sor, s a társadalom új fegyeres testületét csak a parlament vagy a köztársasági elnök irányíthatja. Mentesíteni kell a testületet a politikai pártok harcától, s a felvétel sem történhet a párttagságtól függően. Az új testületnek javasolták a nemzeti gárda elnevezést. Tennivalóit elsődlegesen az elemi csapások felszámolásában, az élet és az anyagi javak mentésében, a közbiztonság és a közrend fenntartásában, határőrizeti és karhatalmi feladatok ellátásában jelölték meg. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 18:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (2. rész)
|
Kinyilvánították: fegyvereikről le kívánnak mondani, amíg az új, általuk kezdeményezett fegyveres testületről törvény nem rendelkezik. Kétféle állásfoglalás is született a munkahelyi pártszerveződésekkel kapcsolatban, ám a döntő többség támogatását egyik sem tudta elnyerni. Az egyik szerint nem tartják elfogadhatónak a politikai pártok, szerveződések munkahelyi működését. A párt érdekeivel is ellentétesnek és szűk látókörűnek minősítették a KB ezzel kapcsolatos döntését és annak felülvizsgálatát javasolták a kongresszusnak. A másik álláspont csupán a politikai pártok munkahelyi működését támogató nézetekkel nem értett egyet, mert a képviseletei demokrácia elvei alapján az állampolgári politikai akarat érvényesülésének elsődleges tere a lakóterületi pártszerveződés. A kollektívák természetesen rendelkezzenek a politikai szerveződés szabadságával, de nem vehetnek részt a gazdasági, intézményi döntéshozatalban. Nem működhetnek pártszervezetek az államigazgatásban, a jogszolgáltatásban és a fegyveres testületek szolgálati helyein, a meglévő szervezeteket a legközelebbi választásokig fel kell számolni - fogalmazódott meg a másik variációban. A tanácskozás indulatoktól sem mentes vita után támogatta a kecskeméti reformkör korábbi és nyilvánosságra is hozott felhívását. A tanácskozás legfontosabb döntéseiből és állásfoglalásaiból is kitűnt: a reformkörök és -alapszervezetek képviselőinek többsége az új típusú párt meghatározására, a modellváltás-rendszerváltás vitájának eldöntésére, a kongresszuson követendő stratégia és taktika kialakítására, továbbá a munkahelyi politizálással kapcsolatos álláspontjuk egyeztetésére fordították energiáikat. Az új típusú párt meghatározásában nehezítette a konszenzus kialakulását, hogy néhányan nem pontosan fogalmazták meg javaslatukat. Végül is két ellenpólus alakult ki: az egyik szerint már most vagy a kongresszuson új baloldali szocialista pártot kell szervezni, míg a mások a jelenlegit radikálisan átalakítva kívántak új pártot építeni. Jónéhányan figyelmeztették a résztvevőket, hogy ne riogassák már most a kongresszust a pártszakadással, inkább a reformerők győzelmére kell törekedni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (3. rész)
|
A modellváltás-rendszerváltás kérdésének eldöntéséhez sokan fontosnak tartották, hogy a reformkörök mondják ki nyíltan: kiktől, milyen áramlatoktól határolódnak el. Például, ha rendszerváltásról van szó, akkor élesen el kell határolniuk magukat a Ribánszki-féle áramlattól. A tanácskozás résztvevői végül is a rendszerváltás mellett tették le voksukat abban az értelemben: az elmúlt 40 év során létező rendszer nem tekinthető sem szocialista formációnak, sem afelé mutató közvetlen átmenetnek. Ezekről a kérdésekről is szólt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke a tanácskozást záró nagygyűlésen. Elöljáróban megerősítette a tanácskozás döntését, hogy új szocialista pártra van szükség. Ennek létrehozásán munkálkodik az MSZMP vezetősége, erről vitatkoznak a reformkörök és a párt más áramlatai is - a legjobb megoldásokat keresve - mondotta. A pártelnök véleménye szerint ez a párt örököse és folytatója a Magyarországon száz éve létező szocialista mozgalomnak. Örököse kell, hogy legyen - és minden bizonnyal az lesz, tette hozzá - az MSZMP haladó törekvéseinek, alapvető kérdésekben megreformálója, újralakítója lesz a politikának. Utalva arra a tanácskozáson is lezajlott vitára, hogy gyökeresen új vagy megreformált pártra van-e szükség, ismételten kijelentette: az MSZMP-ből kell reformpártot kialakítani. Ugyancsak a reformkörök vitáját felidézve leszögezte: a párt egészéhez képest nincsenek többségben azok, akik a reformok tudatos vallói, vállalói és harcosai. Ők meghatározó kisebbséget alkotnak, de ez nem jelenti azt, hogy a többség reformellenes. Az igazi kérdés az, hogy a még bizonytalan párttagokat sikerül-e a reformerőknek megnyerniük, vagy a kételkedés és a keserűség keríti hatalmába őket? Nyers Rezső a párt megújulásához szükséges feltételek közül elsősorban a vezetéssel foglalkozott. Megítélése szerint nagyon sok új vezetőre van szükség, s a vezető posztokat elsősorban a fiataloknak kell elfoglalniuk. Azoknak azonban nem szabad ilyen funkcióban maradniuk, akik tisztességes emberek, de a vezetésben csak szürkék tudnak lenni, tehetetlenek. A párt elnöke részletesen szólt az MSZMP törekvéseiről, a politikai egyeztető tárgyalásokon képviselt magatartásáról. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a többpártrendszert elvi alapon kell elfogadni, mert társadalmi értéket fog hordozni a szocializmus, a magyar nép számára. De senki ne gondolja azt, hogy a nép érdeke száz százalékig bármikor azonos a pártok egyeztetett érdekével. A társadalmi szervezetek és a társadalom önszerveződései teljesíthetik csak ki a pártok útján szerveződő magyar demokráciát - hangoztatta. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 18:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (4. rész)
|
Nyers Rezső foglalkozott a modellváltás-rendszerváltás dilemmájával is, a modellváltás mellett téve le voksát. Szerinte modellváltásra van szükség abban az értelemben, hogy ez a politikai és a gazdasági rendszer megreformálását, megváltoztatását jelenti. Hozzáfűzte, hogy a kifejezés még így sem pontos, hiszen ami eddig volt, ami ma van, az formációelméletileg nem nevezhető szocializmusnak. Ugyanígy az államszocializmus és a demokratikus szocializmus sem tisztázott fogalom - mondotta. Végezetül, a párt újjászületésének folyamatáról, s az újjászületett párt feladatairól elmondottak összegzéseként rámutatott: amikor az MSZMP megalakult, búcsút mondott a Magyar Dolgozók Pártja politikájának. Legalább ugyanilyen jelentőségű változásra van szükség most a pártmozgalomban. Az MSZMP elnökének szavait követően Győrffy István, a Zala megyei reformerők országgyűlési képviselőjelöltje mutatkozott be a tanácskozás résztvevőnek. A Zalai Hírlap főszerkesztő-helyettese felszólalásában elmondta: a jelölőgyűlésen megjelentek 44,6 százaléka támogatta az időközi választáson való indulsát. Az ellenzék közös jelöltje 46,6, az MSZDP jelöltje pedig 35 százalékot kapott. Az MSZMP képviselőjelöltjét Pozsgay Imre, a párt elnökségének tagja követte a szónoki emelvényen. Bevezetőjében hangoztatta, hogy közeledve a kongresszushoz, küzdvén egy jó kiegyezésért a nép javára a színvallások ideje is eljött. Megítéltetését elsősorban e körre bízza, mert kezdettől fogva részt vett a reform-mozgalomban. Rámutatott arra, hogy a párt iránti bizalomhiány a válság logikus következménye és terméke. Ha ez nem így vetődik fel a kongresszuson, akkor a párt hiába küzd ilyen-olyan platformok alapján, a nép bizalmát nem tudja meg- vagy visszaszerezni. Szerinte a párt sem a politikai egyeztető tárgyalásokon, sem a nép szemében nem erőtlen, mert bár veszteségei hitelben és tekintélyben is óriásiak, most nem hatalmi tényezőként, hanem politikai küzdőfélként kíván részt venni a tárgyalásokon. Pozsgay Imre fontosnak tartotta tisztázni, hol húzódik a párton belüli erők kompromisszum-készségének határa. Ez nem jelent ítélkezési jogot, de megbékélésre sem ad lehetőséget a reformerőkétől merőben eltérő koncepcióktól. Egy ilyesfajta magatartás a nemzet félrevezetését jelentené, a reformerők saját vereségüket készíttenék elő. Ezzel összefüggésben hangoztatta: kiegyezésre, egyezkedésre a homlokegyenest más nézetet vallók között nincs lehetőség. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 18:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejeződött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (5. rész)
|
A nyílt elhatárolódással szerinte a párt reformerői tiszteletet, becsületet vívhatnak ki a még ingadozó párttagság körében, s e lépéssel tárgyalási alapot is teremthetnek a nemzet számára. Ugyanakkor figyelmeztetett az eltérő nézetek tiszteletben tartására, hiszen a politikai pluralizmus elvi vállalása ebben az irányban is szabadságot teremt. Az viszont megengedhetetlen, hogy a túlhaladott álláspontot e nemzet történelmében a jövőben bármikor ,,inkvizícióval,, lehessen védeni. A kisebbség védelmében szólt arról, hogy minden fontos, kezdeményező gondolat e körből származik, ezért a párton belüli demokráciában épp úgy, mint a társadalomban, a legszigorúbb garanciákat kell megteremteni a kisebbség védelmére. Véleménye szerint a megújuló magyar szocialista párt nem számíthat tévedhetetlen, kizárólag tiszta lappal induló emberekre. Akiket viszont valóban súlyos felelősség terhel az elmúlt évtizedek hibás döntéseiért - s bennük nincs kellő önmérséklet, önismeret -, a párt kérje őket arra, hogy ne vállaljanak tisztséget, illetve tegyen róla, hogy ne vállalhassanak funkciót. Pozsgay Imre kifejezte meggyőződését, hogy a kongresszus vereségeken és sikereken edzett, tiszta gondolkodású vezetőket fog választani, ha a reformkörök és a reformmozgalom szándéka érvényesül. Ily módon nem egy ,,átmentési művelet,, megy végbe, mint azt némelyek képzelik, s mint ahogy ezt a politikai ellenfelek feltételezik. A párt bizonyítani kívánja: nem egyszerűen elitváltásban, hanem rendszerváltásban gondolkodik, a modellváltás azon értelmében, ahogy azt a reformkörök megfogalmazták. x x x - A pártból havonta több mint tízezren lépnek ki, többségük munkás. Indítékaik különbözőek, az okok között minden bizonnyal a névváltoztatási szándék is szerepet játszik - közölte az MTI munkatársának kérdésére válaszolva Pozsgay Imre. Szerinte a kilépések alapvető oka, hogy az új társadalmi helyzetben a konglomerátum-szerű politikai párt választási párttá alakul át, s a jövőben nem állam-pártként, hanem csupán a politikai küzdőtér egyik tényezőjeként vesz részt a politikai csatározásokban. A változásnak szükségképpen be kell következnie, mert az új szerepvállalás nem illik össze a párt megszokott képével. Ami a munkás jelző elmaradását illeti, a reformerők valóban új szocialista pártot szeretntének látni a kongresszus után. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 19:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejeződött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (6. rész)
|
Jogállami, demokratikus alapokon, a demokratikus szocializmus értékeit vállalva, s egyáltalán nem a munkásoktól megszabadulva. Ellenkezőleg. Egyébként is a munkás jelző nem az MSZMP-re nézve, hanem a munkások szempontjából volt kínos akkor, amikor rájuk hivatkoztak olyan döntések meghozatalakor is, amelyek a mai helyzetbe vezették az országot. Pozsgay Imre nem a kilépésben, hanem az új párttal való azonulásban látta a követendő magatartást. Szerinte a párttagok többsége ezt az utat választja a kongresszus után. (MTI - Csákvári János - Csoknyay Edit)
1989. szeptember 3., vasárnap 19:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az ismert magyar ellenzéki politikusok közül egyedül Kőszeg jutott át a szűrőn. Ez nem kis kunszt volt, hiszen a csehszlovák titkosrendőrség (is) jól ismerte, mivel a chartásokkal 12 éve, azaz 1977 óta tartotta a kapcsolatot. Mondhatni a magyar demokratikus ellenzék és a Charta közötti egyik hídember volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Kérem szépen, a küszöbönálló húsemelés előtt több helyen lehetett olvasni arról, hogy a jelenlegi áremelést többek között az indokolja, hogy a húsboltok egy 120 kilós sertésből körülbelül 4.800 forintot tudnak kitermelni. Ezzel szemben a tenyésztőnek körülbelül 6.000 forintos felvásárlási árat fizetnek ki. Kérem szépen, kérdezem én önöket, ki az ma Magyarországon, aki ennek az érvelésnek egyáltalán hitelt ad? Ennek ellenére, azt szeretném önöktől kérdezni, hogy Önök szerint ennek az állításnak van valamilyen reális alapja? Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|