|
|
|
|
Magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok
|
London, 1989. július 26. (BBC, Esti híradó) - Nyers Rezső és Grósz Károly a magyar politikai vezetés képviseletében tárgyalásokat folytattak Gorbacsov elnökkel, ahol a szovjet vezető támogatásáról biztosította a többpárti demokrácia bevezetésére tett magyar kísérleteket. A külvilág nem értesülhetett semmiféle nézeteltérésről - bár olyan kényes kérdések is felmerültek, mint a szovjet csapatok teljes kivonása, illetve a KGST működésének gyökeres megújítása. A szovjet vezetőt jelenleg nyilván jelentősen lefoglalják a bányászok sztrájkakciói, illetve az a törekvése, hogy radikálisan megtisztítsa a szovjet közéletet a bürokráciától. De nagy figyelemmel hallgatta a magyar vezetőket, akik hangsúlyozták, hogy - mint mondotta - folyik a magyar pártélet teljes megújítása. Az egyetértésről tanúskodó hírek dacára, melyek az úgymond meleg légkörben lefolyt tárgyalásokról tudósítottak, tagadhatatlan, hogy a két ország egymás közti kapcsolataiban gondot okoz az a külkereskedelmi többlet is, melyet Magyarország a Szovjetunióval szemben felhalmozott. A gazdasági problémákat most közelebbről is szemügyre vesszük. - A magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatok, melyek a mostani, 1985-ben indult ötéves terv kezdete óta hanyatlanak, ez év első felében tovább romlottak. Az 1989-es tervrészlet a két ország kereskedelmi forgalmában mérsékelt, 7-11 százalékos csökkenést irányzott elő. De még a csökkenetett áruforgalmat sem sikerül teljesíteni. A magyar kormány ugyanis korlátozta a szocialista országokba exportáló vállalatoknak nyújtott szubvencióját - amellett semmiképpen nem akar kereskedelmi többletet. Ennek ellenére idén eddig 360 millió transzferábilis rubel értékű kereskedelmi többlete van Magyarországnak a KGST országaival szemben. Az MTI ezt katasztrófálisnak nevezte. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok - 1. folyt.
|
Magyarország KGST-partnerei vajmi kevés minőségi árut tudnak felajánlani, és mivel a rubel átválthatatlan, Magyarország a gyakorlatban így hitellel látja el szövetségeseit, pedig maga is a tönk szélén áll. A magyar kormány évek óta szorgalmazza a keményvaluta-elszámolás, és a világpiaci árak bevezetését a tömbön belül, és Mihail Gorbacsov márciusban megígérte a magyar vezetőknek, hogy alaposan megfontolja kívánságaikat. Budapesten erre rögtön óriási vita támadt kormány- és üzleti körök között a dollárelszámolás bevezetéséről. A kormány aggódik, ami könnyen érthető. Az egyik minisztériumi közlés szerint Magyarország egymilliárd amerikai dollárt veszítene az átálláson. A Kereskedelmi Kamara szerint kétmilliárdot. Minisztériumi szakértők azzal érvelnek, hogy az átváltható pénzegységben való elszámolás a Szovjetunióval és más KGST- országokkal előmozdítaná a nyugati befektetéseket Magyarországon, és ez nagy előnyökkel járna. A kereskedelmi kamara szakértői azonban hangsúlyozzák, hogy a dollárelszámolás bevezetése után semmi nem akadályozhatná meg a Szovjetuniót abban, hogy ne Magyarországnak, hanem a Nyugatnak adjon el például gáz-, kőolaj-, és egyéb nyersanyagtermékeket, amelyeket Magyarország jelenleg rendkívül kedvezményes áron kap meg. Moszkva is gondolkodik a keményvaluta-elszámolásra való áttérésen -, és ez a kilátás nem ad okot bizakodásra Budapesten. Bogomolov, ismert szovjet közgazdász nemrég figyelmeztette a magyarokat, hogy amennyiben a Szovjetuniónak mindenért dollárban kell fizetnie, nem lenne oka, hogy a gyakran silány magyar árucikkeket részesítse előnyben a jobb minőségű nyugati áruval szemben. (folyt.)
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
|
|
- Magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok - 2. folyt.
|
Marcsuk szovjet külügyminiszterhelyettes ennél is tovább ment. Azt mondta, hogy minisztériumi megbízottai rokonszenvvel kezelik Magyarország gazdasági problémáit, de Magyarországtól csak egyre azt hallják, hogy az ország kicsi és szegény. Ezzel szemben a szovjet számadatokból az derül ki - mondja Marcsuk -, hogy a jelenlegi kétoldalu kereskedelemben Magyarország jár jobban. Ha a magyarok túlságosan aggódnak kereskedelmi többletük miatt - folytatta gúnyolódva Marcsuk -, a Szovjetunió kész csökkenteni importját Magyarországról. +++
1989. július 26., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Az ismert magyar ellenzéki politikusok közül egyedül Kőszeg jutott át a szűrőn. Ez nem kis kunszt volt, hiszen a csehszlovák titkosrendőrség (is) jól ismerte, mivel a chartásokkal 12 éve, azaz 1977 óta tartotta a kapcsolatot. Mondhatni a magyar demokratikus ellenzék és a Charta közötti egyik hídember volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Kérem szépen, a küszöbönálló húsemelés előtt több helyen lehetett olvasni arról, hogy a jelenlegi áremelést többek között az indokolja, hogy a húsboltok egy 120 kilós sertésből körülbelül 4.800 forintot tudnak kitermelni. Ezzel szemben a tenyésztőnek körülbelül 6.000 forintos felvásárlási árat fizetnek ki. Kérem szépen, kérdezem én önöket, ki az ma Magyarországon, aki ennek az érvelésnek egyáltalán hitelt ad? Ennek ellenére, azt szeretném önöktől kérdezni, hogy Önök szerint ennek az állításnak van valamilyen reális alapja? Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|