|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (1. rész)
|
1989. szeptember 18., hétfő - A középszintű háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások befejeztével az esti órákban kezdődött meg a Parlamentben a plenáris ülés, amely elsőként a hétvégén ülésezett szakértői bizottságok munkájának eredményeit tekintette át. A szerkesztőbizottság jelentését, amelynek tervezetét az MSZMP nyújtotta be, Tóth András ismertette.
Rövid bevezetőjében szólt arról, hogy a politikai egyeztető tárgyalások július 13. és szeptember 18. közötti szakaszának lezárására az MSZMP delegációja által előterjesztett, szövegszerű módosításokkal kibővített javaslatot a három tárgyalófél küldöttsége jóváhagyta. A szövegszerű módosítások csupán pontosító jellegűek voltak, így lényegében az előterjesztés-tervezet minden pontját aláírásra késznek minősítették a tárgyalófelek. Gál Zoltán, az MSZMP tárgyalóküldöttségének tagja a tájékoztatót követően bejelentette, hogy ezzel a középszintű tárgyalások funkciója befejezettnek tekinthető. Az előzetes megállapodásnak megfelelően ezután átadta a szót Horváth Lajosnak, az Országgyűlés alelnökének, aki Szűrös Mátyás távollétében a plenáris ülés elnökeként köszöntötte a tárgyalóküldöttségek tagjait. Üdvözölte, hogy a békés átmenet kérdéseivel foglalkozó középszintű politikai egyeztető bizottság jelentése szerint a felek több törvényjavaslat előkészítésében már egyetértésre jutottak. Szólt arról, hogy a tárgyalások során szakértői és bizottsági szinten a felek 238 ülést tartottak, csaknem ezer munkaórában. A tárgyalásokon 1304-en vettek részt, összesen 3439 oldalnyi jegyzőkönyv készült, a sokszorosított oldalak száma megközelíti a 200 ezer lapot. E nem csekély költségeket az Országgyűlés biztosította, s egyben megtiszteltetésnek vette, hogy otthont adhatott a politikai egyeztető tárgyalásoknak. Horváth Lajos ezt követően - az előzetes megbeszélések szerint - átadta a szót Nyers Rezsőnek, az MSZMP képviselőjének. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 20:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai Egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (2. rész)
|
- Három hónap kemény tárgyalásainak eredményeként szakasz-határhoz érkeztünk - mondta bevezetőben. - Aláírásunkkal megerősíthetjük a létrejött politikai konszenzust a békés átmenetet szolgáló elvekről és szabályokról. Ez közös eredmény, amely a három fél konstruktivitását, megegyezési szándékát és önmérsékletét tanúsítja. - Úgy vélem, nagy lépést tettünk egy olyan politikai berendezkedés felé, amelyben a politikai akarat az állampolgártól ered, s ezt az akaratot a társadalom hiteles és alulról jövő kezdeményezéseire épülő intézmények valósítják meg. A demokrácia nemzeti épülete olyan mű lesz, amelyet vállvetve, együttes erőfeszítéssel alkotunk meg. Az MSZMP 1988 májusa óta eltökélten halad a reformok útján: célul tűzte a demokratikus szocializmus megvalósítását. Sorsfordító időket élünk, döntéseink tétje a nemzet jövője. A válság elmélyülésének megakadályozása politikai modellváltást, jogállamot, egy modern parlamenti demokrácia intézményeit igényli. Ez a berendezkedés a közös magatartást tekintve csakis a türelemre, a kölcsönös megértésre épülhet. Fogadjuk meg a Kossuth Lajos-i intelmet: miszerint ,,Ne civakodjunk a fölött, hogy mik voltunk, Egyesüljünk arra, aminek lennünk kell.,, Az MSZMP - történelmi közelmúltunk politikai tanulságait is számbavéve - a demokráciát, a népfelség elvét mással nem pótolható értéknek tekinti. Mi azokban a gyakorlatban is gondolkozunk és cselekszünk. Szem előtt kell tartanunk, hogy a politikai modellváltást az ország kormányozhatóságának megőrzésével kell megvalósítanunk. Mindannyian felelősek vagyunk azért is, hogy a gazdaság működőképessége a jelentős változások közepette is fennmaradjon. - A gazdasági válságból csak egy kiút kínálkozik: a gazdasági reformfolyamat radikális felgyorsítása, a külső források minél hatékonyabb bevonása, egyebek között a működő tőke formájában. Ennek azonban egyik nélkülözhetetlen feltétele belpolitikai életünk stabilitása. Egy önmarcangoló, pártviszályokkal terhes ország nem számíthat arra, hogy a fejlett országok kormányai vonzó partnernek, a nemzetközi pénzügyi körök pedig ígéretes befektetési területnek tartsák. Az MSZMP kiszámítható, együttműködést kereső külpolitikája révén Magyarország az elmúlt évtizedekben méltán vívott ki magának elismerést és tekintélyt külföldön. Létérdekünk, hogy a magyar külpolitika a jövőben is az európai stabilitást és együttműködést szolgálja. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 21:01
|
Vissza »
|
|
Politikai Egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (3. rész)
|
El kell mélyítenünk együttműködésünket a világ fejlett régióival, emellett arra kell törekednünk, hogy Európa keleti felén se vonhassák kétségébe szövetségi elkötelezettségünket. - Amikor az MSZMP tárgyaló delegációja aláírta az előzetes megállapodásokról szóló okmányt, az MSZMP-ét nem a hatalomátadás módja, hanem a hatalomgyakorlás átalakításának célja vezérelte. Emlékeztetek arra, hogy pártunk maga kezdte el a pártállam lebontását, s a jogállamiság megteremtését tekintette fő feladatának. Meggyőződésünk, hogy az európai szinten is korszerűnek számító jogi intézmények kiépítése a politikai stabilitást, a békés átmenetet és az új nemzeti közmegegyezést egyaránt szolgálja. A népfelség elvének érvényesítését, a demokrácia megteremtését nem tekintjük lezártnak a többpártrendszerű parlamentarizmus kiépítésével. Az MSZMP, miközben elkötelezi magát a többpártrendszeren alapuló képviseleti demokrácia mellett, azért is síkra száll, hogy az állampolgárok nem politikai célú szervezkedése is bővüljön, erősödjön, az önkormányzatok szélesen kiépüljenek. Az MSZMP álláspontja: a tárgyalások első szakaszát lezárva eljött az ideje, hogy a parlament elé terjesszük azokat a törvénytervezeteket, amelyekben sikerült egyetértésre jutni. Az a véleményünk, hogy az Országgyűlés teljes mértékben betöltheti történelmi hivatását a jogállamiságra való átmenetben. Az átmenet zavartalansága és a demokratikus elvek szempontjából elfogadhatatlannak tekintjük a terebélyesedő visszahívási kampányt, amely nehezíti a képviselői testület munkáját. - Az ország érdeke, hogy mielőbb szabad választásokat tartsunk. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a pártok működése, gazdálkodása törvényes garanciák, rendezett jogi keretek között történjék. A fejlett polgári demokráciák gyakorlata arra int, hogy ne korlátozzuk a pártok működését ott, ahol az nem ellentétes a jogállamiság követelményeivel. Az MSZMP mint elsősorban a munkavállalók pártja ezért is ragaszkodik ahhoz, hogy állami jogszabály, törvény ne tiltsa a munkahelyeken való szabad szerveződést. - Az MSZMP nagy jelentőséget tulajdonít a köztársasági elnöki intézménynek. Úgy véljük, közös, nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy az elnökválasztásra még az idén sor kerüljön. Ilyen megoldás nyugtatólag hatna az ország mind zaklatottabb közvéleményére egy többesélyes parlamenti választás, s egy esetleges koalíciós kormányzás bonyodalmai előtt. (folyt. köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 21:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai Egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (4. rész)
|
De ezt diktálja az ésszerűség akkor is, ha az ország nemzetközi kapcsolatainak fenntartásával és javításával összefüggő feladatokra gondolunk. - Belátható időn belül parlamenti választásokra kerül sor Magyarországon. Az MSZMP tárgyaló delegációja nevében ismételten szeretném megerősíteni: pártunk vállalja a demokratikus választásokon való megmérettetést. Csak a társadalom szabad akaratnyilvánítása hozhat létre egy olyan új parlamentet, amely a nemzet sorsa iránt érzett felelőssége tudatában, és egyszersmind a lakosság támogatását maga mögött tudva végezheti törvényalkotó munkáját. Az MSZMP - a választás eredményeitől függően - készen áll arra, hogy más pártokkal együtt osztozzon a kormányzati felelősségben. Elkerülhetetlen, hogy a jelen helyzetben a politikai erők inkább az egymástól való elhatárolódásban, saját politikai arculatuk kialakításában és megismertetésében érdekeltek. Ennek ellenére már a következő hónapokban is munkákodnunk kell azon, hogy az önös pártérdekek ellenére a közös felelősségérzet és együttmunkálkodás is uralja a politikai terepet. - Sorsöndő hónapok előtt állunk. Nem kis mértékben e teremben ülőktől is függ, élni tudunk-e a páratlan történelmi lehetőséggel, megteremtjük-e a modernizációt segítő demokratikus jogállamot. Most újjászülető baloldali, szocialista reformpártunk e történelmi lehetőség kihasználására mozgóásítja erőit, és ennek támogatására hív fel minden, a haza sorsáért felelősséget érző magyar állampolgárt - mondotta befejezésül Nyers Rezső. (folyt. köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 21:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai Egyeztető Tárgyalások - Plenáris ülés (5. rész)
|
Ezután az elnök Szabad Györgynek, az EKA tárgyalódelegációja tagjának adta meg a szót: - Percekkel ezelőtt még szavakat mérlegeltünk, mondatokat egyeztettünk, megpróbáltuk pontokba sűríteni mindazt, amiben egyetérteni tudtunk. Ha visszagondolunk a néhány hónappal ezelőtti indulásra, azt kell mondanunk: sokat elértünk abból, amit akkor célul tűztünk, ha korántsem mindent. Az ország közvéleménye hamarosan meg fogja ismerni, mi az amiben meg tudtunk egyezni, mi az, amiben szembesíteni tudtuk egymással álláspontunkat, és reméljük, meg fogja érteni, hogy nem hiába és nem a fejek fölött tárgyaltunk. Amikor ezeket a tárgyalásokat megkezdtük, egy fordulattal élve azt mondtuk: nem kártyaasztalnak tekintjük a tanácskozó asztalt, ahol az egyik fél annyit nyer, amennyit a másik veszít. Hanem annak, amivé reményem szerint tenni is tudtuk. Olyan asztallá tudjuk emelni, amely fölött megfogalmazódik a jövő Magyarország kifejlődésének alapja. - Nyers Rezső Kossuth-tot idézte. Hadd visszhangozzam a választ az általa mondottakra. ,,Amit elértünk, - Kossuth 1848 áprilisában fogalmazott így nem minden, de alapja - hadd tegyem hozzá, alapja lehet - jövő kifejlődésünknek.,, Amit mi itt kialakítani tudtunk, ha jól bánik vele a magyar politikai közvélemény, ha jól bánnak vele a magyar politikai erők, akkor cselekvési alap lehet nem egyszerűen pártok számára, nem egyszerűen versenyző politikusok számára, hanem a nép és megbízottai számára, hogy felépítsék ezen a szerény alapon a magyar demokrácia eljövendő épületét. Lehet, hogy sokan azt fogják mondani: szűk ez az alap. Mi csak azt mondjuk nekik: kerekítsék ki Lehet, hogy lesznek olyanok, akik azt fogják mondani: nem elég a biztosíték, ami a jövő magyar demokrácia számára most megteremthető volt. Azt mondjuk nekik: vigyázzanak arra, amit mi most kiharcolni tudtunk És tegyenek hozzá többet, mi segíteni fogjuk őket, ha szélesíteni tudják az alapot, ha gazdagítani tudják az eredményeket, amit ennek a népnek juttatni lehet. Semmi mást nem akartunk elérni, mint annak a lehetőségét, hogy a nép ébredjen önerejére. És élni merjen ezzel az erővel. Mégpedig szabad választásokon. Mi egy békés átmenetnek a feltételeit akartuk megteremteni. Talán nem mindent sikerült máris biztosítani. De úgy gondoljuk, ahhoz eleget, hogy az önerejére ébredt nép most már cselekedhessen a jog biztosította keretek között, a demokrácia értelmét felismerve a szabad vélemény- és akaratnyilvánítás útján, a maga jövőjéért. (folyt. köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 21:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai Egyeztető Tárgyalások - Plenáris ülés (6. rész)
|
És akik itt vagyunk, sokan talán nem is lépünk többé az aktív politika mezejére. Átadjuk a helyünket azoknak, akik vállalni tudják a jövő kiépítésének és az alapokon való továbbépítkezésnek a lehetőségét. De arra valamennyien vigyázni fogunk, hogy senki megcsorbítani azt, amit elértünk - minősítsék ezt kevésnek vagy elégnek - ne merje. Amit az önkény helyébe a demokrácia előlegeként megteremtettünk. És legyen meg a lehetőség a továbbépítésre. Mi szerepünket betöltve lelépünk, sokan közülünk a továbbépítés, a javítás munkáját vállalva, azzal a reménnyel, hogy amit tettünk, abban a jelen és a jövő felismeri a nemzetféltő szándékot, az emberi tisztességet, a magyar és az európai történelmi örökség megbecsülését és a tettekre vállalkozó emberek bátorságát arra, hogy az utánunk következők jobbat, messzebbre hatolót, eredményesebbet teremtsenek. Ennyit akartunk. Reméljük utánunk mód lesz arra, hogy a nálunk jobbak, a nálunk merészebbek, a nálunk alkotóképesebbek a biztos alapról továbblépve még többet nyújtsanak a veszélyeztetett, de reméljük, a veszélyek fölé fejét emelni tudó népünknek. Köszönöm a figyelmet - mondotta végezetül Szabad György. (folyt. köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 21:29
|
Vissza »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (7. rész)
|
A Harmadik Oldal képviseletében Nagy Imre szólalt fel. - A Harmadik Oldalon részt vevő társadalmi szervezetek nevében örömmel üdvözlöm a tárgyalásokon hosszú munkával elért eredményt. Ezúton a széles nyilvánosság figyelme előtt is kijelentjük, hogy a közösen kidolgozott törvénytervezetekkel egyetértünk, azok parlament elé terjesztését szorgalmazzuk. Meggyőződésünk, hogy a törvénytervezetek jó alapot biztosítanak a mindenki által óhajtott békés átmenetre, megfelelnek a magyar társadalom nagy többsége valódi érdekeinek. Ugyanígy egyetértünk a jogszabályba nem foglalható egyéb megállapodásokkal. A mai napot, a mai megállapodást megelőzően a szükségesnél és a kívánatosnál hosszabbra nyúltak a viták. Mindnyájan színvonalas munkát akarunk végezni, talán ez indokolja a hosszadalmas munkát. Lassan formálódtak ki a kompromisszumok, még az utolsó pillanatokat is a munkával töltöttük. Szerencsére az utóbbi hetekben megfelelően felgyorsultak a politikai tárgyalások, és épp ezt a tempót tartjuk szükségesnek, kívánatosnak a következő években. Honfitársaink aggódó figyelmétől kísérve pár hónappal ezelőtt arra fogtunk össze, - egyébként politikai vitában álló, egymással néha ütköző szervezetek -, hogy közösen kimunkáljuk a felelős, békés átmenet menetrendjét, szabályait és biztosítékait, egy kudarcot vallott, de romjaiban még létező és működő társadalmi gyakorlatból egy, az európai fejlődés követelményeinek és történelmi múltunknak jobban megfelelő, közösen óhajtott, de ma még nem létező újba. Azaz hídépítő szerepre vállalkoztunk a tegnapi és a holnapi Magyarország között. Erős, stabil hídra van itt szükség. Stabilra, mert ezen nemcsak szűk párteliteknek, hanem az egész nemzetnek át kell haladnia. Stabilra, mert, mint az előre látható, nagy lesz a tolongás, a lökdösődés. Sokszor a ma még egy oldalon, egymás mellett ülő szervezetek között is. Fontosnak tartom kiemelni: merjük pozitívan értékelni és becsülni az elért eredménnyeket, ahogy Szabad György fogalmazott, és nagyon egyetértek vele: a magyar demokrácia leendő épületének alapját raktuk itt le. Merjük tehát pozitívan értékelni, de ne értékeljük túl. Ezt azért is fontosnak tartom hangsúlyozni, mert sok félreértés, és sok alaptalan illuzió is kísérte munkánkat. Feladatunk közös javaslat kidolgozása volt a békés átmenetre. Munkára, szolgálatra fogtunk össze és nem döntésre. A döntés a törvényhozás jogköre, feladata, az Országgyűlésé, amely testületet - ellentétben több tárgyalópartnerünkkel - mi nemcsak legitimnek, de felelősnek és önállónak is tartjuk. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 21:38
|
Vissza »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (8. rész)
|
- Döntési jogunk már csak azért sem lehet, mert a három asztalnál ülő szervezetek együtt sem jelenítik meg a magyar társadalom egészét, annak értékes sokszínűségét, differenciáltságát. S mint ahogy mi is keményen küzdöttünk saját egyenjogúságunk elismeréséért a csak pártközi tárgyalásokban gondolkodni képesekkel szemben, ugyanúgy emlékeztetnünk kell az itt jelen nem lévő szervezetekbe és a szervezetekbe nem tömörülő állampolgárok érdekeltségére is. A másik alapkérdés, amit szükséges itt felemlíteni, az hogy mi az átmeneten, az alapozáson és nem a holnap demokratikus Magyarországa intézményrendszerének kialakításán dolgoztunk, még akkor sem, ha természetesen sok, valószínűleg hosszú távon is értékes intézmény kialakítását kezdtük el. A parlamentarizmust mi nagyon fontosnak tartjuk, a szabad választások előkészítését és megrendezését ugyancsak, de ez mind együtt is csak egy szelete, fontos, de talán nem a legfontosabb szelete a demokráciának. Hiszen a Harmadik Oldal álláspontja szerint az önkormányzatiság, a civil közélet kialakulása legalább ilyen fontos. A békés átmenet feltétel- és eszközrendszerének egy szeletét megteremtettük. Megállapodtunk az Alktomány modósításában, ezen belül a köztársasági elnöki intézmény létrehozásában. A harmadik tárgyaló félként részt vevő szervezetek mielőbbi köztársasági elnökválasztást tartanak szükségesnek, közvetlenül a nép által történő választás formájában. Megállapodtunk egy korszerű, jó, bár mondjuk meg őszintén, kicsit bonnyolult választási rendszerben. Ezen belül megoldást találtunk a pártként működni nem akaró társadalmi szervezetek részvételének lehetőségére. Megállapodtunk a pártok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben, és - ha a Parlament elfogadja javaslatunkat - kiépülhetnek a szükséges intézményes biztosítékok, garanciák, mint az Alkotmánybíróság vagy a köztársasági elnöki intézmény. Van tehát mit védenünk, már van mi mellett közösen kiállnunk, van mit közösen megvalósítanunk. A munkát azonban nem végeztük még el. Nemcsak azokra a kérdésekre gondolok, amelyek a törvénytervezetek utómunkálataiként még előttünk állnak, szólni kell a békés átmenet többi feltételéről is. Már csak azért is, mert a harmadik oldalon résztvevő szervezetek megítélése szerint a gazdasági tárgyalások méltatlanul háttérbe szorultak az elmúlt hónapokban. Márpedig ha azt nézzük, hogy mi fenyegeti, mi fenyegetheti a békés átmenetet, mi fenyegetheti azt, hogy a holnap pozíciói valóban szabad választásokon dőljenek el, akkor szólni kell ezekről a kérdésekről is. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 21:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (9. rész)
|
Hiszen ha a szociális problémák kiéleződnek a társadalomban, és a tömegek már nem hisznek a demokratikus formákban, akkor mi a legtökéletesebb intézményrendszert is hiába hozzuk létre. És ne felejtsük el: akik itt az asztal körül ülnek, többségükben - ha nem is egyenlő mértékben - a társadalom jobbmódú rétegeihez tartoznak. A másik, amit szóvá kell tenni, az hogy a holnap pozíciói eldőlhetnek a színfalak mögött is. Az állami vagyonon való elvtelen marakodás formájában, hogy mire a választásokig jutunk, már kész tényként legyen létező egy, a gyakorlatban igazságtalan rendszer helyett egy vagyoni alapon még igazságtalanabb. Talán ünneprontásnak tűnik, hogy a megállapodások aláírásakor a még előttünk álló feladatokról szólók. De mi nem ünnepelni, hanem az eddigi eredményeket értékelve, megbecsülve tovább cselekedni akarunk - mondotta Nagy Imre. (folyt.köv.) oé/km/rj
1989. szeptember 18., hétfő 21:44
|
Vissza »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (10. rész)
|
A három tárgyaló fél nevében elhangzott politikai deklarációkat követően Pozsgay Imre az MSZMP delegációja nevében bejelentette: elfogadják az Ellenzéki Kerekasztalnak azt a javaslatát, hogy az alkotmánymódosítás hatályba lépésével egyidejűleg az Elnöki Tanács lemond és a köztársasági elnök megválasztásáig az államfői funkciókat - a törvényben előírt normák szerint - az Országgyűlés elnöke látja el. Ezzel azonban - a várakozásokkal ellentétben nem fejeződött be a plenáris ülés. Sorozatosan szót kértek egyes, az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok, szervezetek képviselői. Először Antall József a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt nevében indítványozta az alkotmányba olyan zárórendelkezés beiktatását, amely szerint: ha a köztársasági elnök megválasztására az új országgyűlés megválasztása előtt, a politikai átmenet időszakában került sor, akkor a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján közvetlenül és titkos szavazással válasszák meg, négyévi időtartamra. A köztársasági elnök megválasztásához a választópolgárok kétharmados többségének részvétele mellett legalább 50 százalék plusz egy szavazatra legyen szükség. Szeretnék azt is, hogy legyen kötelező az országgyűlési választások kiírása a köztársasági elnök megválasztását követő 90 napon belül. Az indítványt azzal egészítette ki, hogy e rendelkezések pontos kidolgozására az öt szervezet, illetve párt vállalkozik. Antall József döntésüket azzal indokolta, hogy a köztársasági elnök megválasztására a népfelség elve alapján, közvetlenül azért kerülhet sor, mert a képviseleti demokrácia rendszere teljes legitimitással még nem érvényesül. Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége nevében különállásukat deklaráló nyilatkozatot olvasott fel, indokolva azt a döntésüket, hogy jelen állapotában nem írják alá a megállapodást. Kisebbségi álláspontjukkal azonban nem kívánták megbénítani az Ellenzéki Kerekasztal többi tagszervezetét. Ezért felfüggesztették abból fakadó jogukat, hogy a kerekasztal, mint az egyik tárgyaló fél, csak valamennyi tagjának egyetértésével határozhat. (A szerkesztőségek tájékoztatására Az SZDSZ nyilatkozatát az Országos Sajtószolgálat teljes terjedelemben közli ) (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 22:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (11. rész)
|
Ehhez a nyilatkozathoz csatlakozott a Fiatal Demokraták Szövetsége, Kövér László elmondta: a Fidesz szerint az EKA feladta kiinduló álláspontját, jelentős engedményeket tett olyan, általuk fontosnak vélt kérdésekben, mint a munkásőrség feloszlatása, az Alkotmánybíróság felállítása, és cserében hasonló engedményeket várt. Nem tudta azonban elérni azt, hogy a köztársasági elnököt a szabad választások után az új parlament válassza meg, hogy az MSZMP kivonuljon a munkahelyekről, illetőleg elszámoljon a vagyonával. Gaskó István, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselője közölte: pártja azzal a záradékkal írja alá a megállapodást, hogy az MSZDP egyetért a köztársasági elnöki intézmény felállításával, de sem annak módját, sem pedig időpontját nem tudja elfogadni. Csákó Mihály, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája véleményét tolmácsolva kijelentette: az FSZDL, amely megfigyelőként vesz részt az EKA munkájában, nem írja alá az előterjesztett dokumentumot, mivel nem ért egyet a pártok munkahelyi jelenlétével. Fenntartása nem pártpolitikai jellegű, hanem a munkavállalók érdekeit tükrözi. A véleménynyilvánítók között szót kért Szabad György is, kifejezve azt a meggyőződését, hogy az EKA szervezeteinek álláspontja a lényeget illetően megegyezik. Nézetkülönbség csak részkérdésekben van közöttük, de az EKA eredeti szándéknyilatkozatának egyetlen pontjáról sem mondtak le. Tölgyessy Péter közbevetőleg megjegyezte, hogy az SZDSZ azért nem írja alá a megállapodást, mert az öt szervezet, illetve párt - megítélésük szerint - mégis eltért az eredeti szándéknyilatkozattól. Nagy Imre a Harmadik Oldal képviseletében úgy ítélte meg: egy tárgyalássorozat nem attól demokratikus, hogy minden eredetileg felvetett kérdést elfogadnak-e. A járható út kompromisszumokon át vezet. A Harmadik Oldal az eddigi megállapodásokat alapnak tekinti, a továbbiakban még nagyon fontos kérdésekben szükséges olyan megoldásokat keresni, amelyeket kölcsönösen kell egymáson számon kérni. Az MSZMP nevében Pozsgay Imre nem hagyta megjegyzés nélkül a tárgyalóasztal mellett született eredményeket lekicsinylő mondatokat. Mint kifejezte: az MSZMP mindig a tárgyalások méltóságán őrködött, de sohasem vette át az ítélkező szerepét. A hozzáállás különbözőségét, ,,csalafintaságait,, nem lehet tárgyalási pozíciónak elfogadni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 22:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (12. rész)
|
Az MSZMP tárgyaló delegációjában megütközést keltő példaként említette, hogy a z EKA egyes szervezetei, pártjai most tettek le az asztalra olyan alapvető javaslatokat, amelyeket már a legelső alkalmakkor is megvitathattak volna. További válaszok, viszontválaszok és magyarázkodások után az elnöklő Horváth Lajos megkérte a három tárgyaló delegáció képviselőit, hogy írják alá a dokumentumot, amely a sarkalatosnak nevezett - az alkotmánymódosítással, az alkotmánybírósággal, a pártok működésével és gazdálkodásával, az országgyűlési képviselők választásával, valamint a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási - törvényjavaslatokkal függ össze. A megállapodást aláírta az MSZMP, az EKA-ból a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Néppárt, valamint külön záradékkal a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Az SZDSZ, a Fidesz, valamint az FSZDL nem írta alá a dokumentumot. A Harmadik Oldal részéről aláíró volt: a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Demisz, a HNF, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Szövetsége, a Münnich Ferenc Társaság. (A SZOT, mint ismeretes, már korábban kivonult a tárgyalásokról.) Ezzel befejeződött a Politikai Egyeztető Tárgyalások Plenáris ülése, amelyről helyszíni, élő adásban közvetített a Magyar Televizió. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 22:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (13. rész)
|
Megállapodás a politikai egyeztető tárgyalások 1989. június 13-a és szeptember 18-a közötti szakaszának lezárásáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt, az Ellenzéki Kerekasztalhoz tartozó szervezetek, valamint a Harmadik Tárgyalófelet alkotó társadalmi szervek és mozgalmak képviselői megállapítják, hogy az 1989. június 13-án megkezdett tárgyalások mintegy három hónapos szakasza eredmények elérésével zárult. A felek kinyilvánítják, hogy az alapmegállapodásba foglalt elveknek megfelelően a tárgyalások a békés átmenet politikai és jogi feltételeinek megteremtését, a többpártrendszeren alapuló demokratikus jogállam kialakítását, valamint a társadalmi, gazdasági válságból való kiút keresését szolgálták. 1. A felek megállapítják, hogy a megbeszélések eredményeként a békés átmenet lényegi, sarkalatos kérdéseiben kialakult a résztvevők politikai egyetértése, amely a következő hat törvényjavaslatban ölt testet: - törvényjavaslat az Alkotmány módosításáról; - törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról; - törvényjavaslat a pártok működéséről és gazdálkodásáról; - törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról; - törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyv módosításáról; - törvényjavaslat a büntető eljárási törvény módosításáról. A felek a felsorolt, s a megállapodáshoz csatolt okmányokat, mint politikai céljaikkal egyezőket, megküldik a Minisztertanács elnökének. Felkérik, gondoskodjék arról, hogy a kormány a törvényjavaslatokat a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezéseinek megfelelően terjessze az Országgyűlés elé. A tervezetekben szereplő alternatív megoldásokat a Magyar Szocialista Munkáspártés a harmadik tárgyaló fél álláspontjának hiteles ismertetése kísérje. Tudomásul veszik, hogy a tervezetekben szereplő eltérő álláspontok közül az Ellenzéki Kerekasztal által előterjesztettek nyilatkozat formáját öltik. A felek megerősítik azt az elhatározásukat, hogy a megállapodásokat saját szervezeteikben elfogadtatják, a nyilvánosság előtt képviselik, továbbá érvényre juttatásukat minden rendelkezésükre álló politikai eszközzel biztosítják. (folyt. köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 22:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (14. rész)
|
2. A három tárgyalófél delegációi külön politikai megállapodást kötnek egyes további kérdésekben, amelyek jellegüknél fogva nem igényelnek önálló jogszabályi rendezést. A felsorolás részben a tárgyaló felek kötelezettségvállalását, részben pedig az érintett állami, illetve igazságügyi szerveknek szóló ajánlásokat tartalmazza. A felek tudomásul veszik, illetőleg javasolják, hogy: - a békés átmenet a tárgyalások megkezdésétől a szabad választások útján létrejövő új Országgyűlés alakuló üléséig tart, a politikai megállapodások ezen időszakra vonatkoznak; - a háromoldalú egyeztető tárgyalások résztvevői politikai, illetve személyi sérthetetlenséget élvezzenek a megbeszélésekkel összefüggésben kifejtett tevékenységükért. Itteni megnyilatkozásaikért kizárólag küldő szerveiknek tartozzanak felelősséggel. (A felek felkérik a belügyminisztert, az igazságügyminisztert, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt, hogy az érintettek e sérthetetlenségét biztosítsák.); - mindenfajta munkahelyi, politikai természetű diszkrimináció sérti az alapmegállapodás szellemét, valamint a feleknek a jogállamiságról, az állampolgári jogok érvényesüléséről vallott felfogását; - az átmenet időszakában a rendőrhatósági kényszerintézkedések alkalmazásának felfüggesztése fontos bizalomerősítő lépés. (A felek felkérik a belügyminisztert, hogy gondoskodjék a szükséges intézkedések megtételéről.); - a tárgyalások Jószolgálati Bizottságában kialakult állásponttal összhangban szükséges az Országgyűlésre és tagjaira nehezedő nyomás oldása. Ennek érdekében lehetőség szerint meg kell kímélni a képviselőket az indokolatlan visszahívásoktól és lemondásra való felszólításoktól; - a többpártrendszerű politikai berendezkedés alapvetően nem jelenthet a társadalom számára nagyobb anyagi terheket, mint az egypárti struktúra; - az új, illetve tevékenységüket felújító társadalmi szervezetek, pártok működéséhez szükséges, méltányos feltételek megteremtésére irányuló kormányzati munkálatok felgyorsítását. (A felek felkérik a Minisztertanács Hivatalának elnökét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket.); (folyt. köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 22:23
|
Vissza »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (15. rész)
|
- Az MSZMP tanújelét adva a gazdálkodás terén önmérsékletének, a kezelésében lévő vagyonból kétmilliárd forint értékben ingatlanokat ad át a kormányzatoknak társadalmi hasznosításra, ide értve a pártok működési feltételeinek biztosítását; továbbá a folyó költségvetési támogatásából 50 millió forintot visszaadott az állami költségvetésnek; - az országgyűlési képviselőválasztás jelöltjeinek kampányára az állami költségvetésből mintegy 100 millió forintra van szükség, amely a jelöltek, illetve a jelölteket állító pártok és szervezetek között normatív alapon kerüljön szétosztásra. (A felek felkérik a pénzügyminisztert, hogy a jelzett összeg biztosításáról gondoskodjék.); - a nemzeti tájékoztatási intézmények munkájában maradéktalanul érvényesüljön a pártatlanság elve. Ennek érdekében kerüljön felállításra a három fél szervezeti által előterjesztendő személyiségekből a pártatlan tájékoztatás bizottsága; - a politikai stabilitás elősegítése érdekében kívánatos a köztársasági elnök ez évi megválasztása. 3. A felek megállapítják, hogy az eddig elért eredményekre alapozva folytatni kell a munkát a békés átmenetet érintő, még nyitott kérdések rendezése érdekében. A szakértői bizottságok törekedjenek megegyezések előkészítésére a következő témákban: - a köztársasági elnök választásának rendje; - a választások etikai kódexe; - a választások nyilvánosságának szabályai; - az új tájékoztatási törvény; - az informatikai törvény; - a közszolgálati törvény; - a munkahelyi diszkrimináció tiltása a Munka Törvénykönyvben; - a munkásőrség átalakításával kapcsolatos kérdések (az Ellenzéki Kerekasztal javaslatai a munkásőrség visszafejlesztésére); - a politikai kérdések erőszakos megoldásának kizárása. A plenáris ülés delegációi felhatalmazzák a politikai átmenet kérdéseivel foglalkozó középszintű bizottságot, hogy a felsorolt témákban a szükséges megállapodásokat megkösse. A három tárgyaló fél képviselői kijelentik, hogy a békés átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok együtt, egységben alkotják a politikai megállapodást. (folyt. köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 22:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (16. rész)
|
Kifejezésre juttaták meggyőződésüket, hogy jelen okmány aláírásával fontos lépést tesznek a parlamentarizmuson alapuló demokratikus Magyarország megteremtése, s a nemzet sorsának jobbrafordítása útján. Budapest, 1989. szeptember 18. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében: Nyers Rezső Pozsgay Imre Az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében: Dr. Vígh Károly Dr. Zétényi Zsolt Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság Dr. Boross Imre Dr. Prepeliczay István Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Dr. Fűzessy Tibor Dr. Teleki János Keresztény Demokrata Néppárt Dr. Antall József Dr. Szabad György Magyar Demokrata Fórum Varga Csaba Kónya László Magyar Néppárt Baranyai Tibor Gaskó István Magyarországi Szociáldemokrata Párt (folyt. köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 22:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai Egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (17. rész)
|
A Harmadik Tárgyaló Felet alkotó társadalmi szervezetek és mozgalmak képviseletében: Dr. Kemény Csaba Baloldali Alternatíva Egyesülés Dr. Bugár Nándor Hazafias Népfront Nagy Imre Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség Dr. Sárközi Sándor Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Dr. Asbóthné Thorma Judit Magyar Nők Szövetsége Dr. Berényi Ferenc Münnich Ferenc Társaság (MTI) mm/il/km/rj Sr (MTI)
1989. szeptember 18., hétfő 22:31
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. augusztus 18. Az EKA ülésén meghívásunkra részt vett Boris-Ivanovics Sztukalin szovjet nagykövet és öt munkatársa.
SZER-hallgató telefonja:
"A Nagy László Kör meghívására Halda Aliz, az SZDSZ tagja, előadást tart a Szövetség jelen politikai feladatairól, legsürgősebb tennivalóiról, bemutatja a Szabad Demokraták Női Csoportját, Miskolcon, 1989. augusztus 24-én, 18 órától "Hazánk hazánkban, s a világban" címmel, diósgyőri Vasas Művelődési Központ, Marx Károly utca 36. Tehát nem 17 órakor lesz, ahogy ezt leközöltettem az augusztus 15-i Magyar Hírlapban, hanem 18 órakor."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|