|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Az alkotmány módosításával összefüggő vitás kérdésekről folytatódtak hétfőn a Parlamentben a középszintű politikai egyeztető tárgyalások. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Horn Gábor, a Harmadik Oldalét Nagy Imre vezette. A tanácskozáson az elnöki tisztet Gál Zoltán (MSZMP) töltötte be.
Somogyvári István (MSZMP) beszámolt arról: hétfőn délelőtt a szakértők megállapodtak, hogy az alkotmány ne rendelkezzék az új címerről, hanem alkotmányerejű törvényt alkossanak erről. Ha ez még a jelenlegi parlament működésének idejében történne meg, akkor népszavazás döntene a címerről. Továbbra sincs konszenzus abban, hogy az alkotmányban deklarálják-e a köztulajdon kitüntetett szerepét. Az MSZMP és az EKA delegációja a szektorsemlegesség elvéből kiindulva ezt nem tartja szükségesnek, a harmadik oldal azonban ragaszkodik a köztulajdon kitüntetett szerepének rögzítéséhez az alkotmányban. A megbeszélésen a harmadik oldal ígéretet tett, hogy a köztulajdon kitüntett szerepe mellett érvelő anyagot a következő megbeszélésre beterjeszti vitaalapként. Konszenzus van kialakulóban a felek között a Honvédelmi Tanács felállításának kérdésében. Rendkívüli állapot idején ez a testület döntene a fegyveres erők és a rendőrség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről. A felek egyetértenek abban, hogy a Honvédelmi Tanácsban a következők kapjanak helyet: a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a kormány elnöke és tagjai, a parlamentben képviselt pártok egy-egy tagja, illetve a katonai vezetés képviselői, köztük a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke. Az elképzelések szerint a Honvédelmi Tanács gyakorolja a rendkívüli állapot idején az országgyűlés által rá átruházott jogokat, a köztársasági elnök és a Minisztertanács jogait. A Honvédelmi Tanács létrehozásában teljes a konszenzus az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal között. A harmadik oldal is csupán a testület felállításának módjában, illetve elnevezésében képvisel eltérő véleményt. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)
|
Továbbra sincs előrehaladás az alkotmánybíróság felállításának kérdésében, bár a hétfői megbeszélésen történt a megegyezés irányába mutató lépés. Somogyvári István az MSZMP álláspontját ismertetve hangsúlyozta, hogy már az átmenet időszakában szükségesnek tartják e bírói testület létrehozását. Ezt azzal indokolja az MSZMP, hogy minden jogállamban szükség van az alkotmányt védő független bíróságra. Erre a jelenlegi bírósági szervezet nem alkalmas. A Legfelsőbb Bíróság sem, mert ahol ez a testület látja el az alkotmánybíróság feladatát, ott ez jóval kisebb létszámú. Az MSZMP úgy véli, hogy a módosított alkotmány már megkövetelné az alkotmánybírósági védelmet, ugyanakkor az első ütemben az alkotmánybíráknak csak egy részét neveznék ki. Az MSZMP szerint nem jelentene gondot, hogy az alkotmánybíróság felállításával új intézményt hozzanak létre, mert más új intézményeket is létre kívánnak hozni, így a köztársasági elnökit is, a legfőbb állami számvevőszéket. Az előterjesztést követően Tölgyesi Péter az EKA nevében úgy nyilatkozott, hogy az Ellenzéki Kerekasztal kész megfontolni a témában az MSZMP indokait. Egyúttal kérte, hogy az alkotmánybírósággal kapcsolatos kérdésekre a következő ülésen térjenek vissza. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 19:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)
|
Abban már korábban megegyezés született, hogy a köztársasági elnöki intézményt az 1946. évi I. törvény alapján kell létrehozni. Több kérdésben azonban még vita van. Az MSZMP és az EKA azt javasolta, hogy a köztársasági elnök legyen a fegyveres erők főparancsnoka. A harmadik oldal szerint ezt a szerepet a kormányfőnek kellene betöltenie. Kisebb vita után a harmadik oldal - véleményének fenntartása mellett - hozzájárult e kérdésben a konszenzushoz. Az MSZMP szerint a köztársasági elnököt még az idén kellene megválasztani, mégpedig népszavazással. Az EKA nem változtatott korábbi álláspontján, miszerint a köztársasági elnököt csak az új parlament választhatja meg. Tölgyessy Péter (EKA) ideiglenes megoldást javasolt: az intézményt még az új parlament megválasztása előtt hozzák létre, de addig a köztársasági elnök jogkörét a parlament elnöke gyakorolja. Somogyvári István hangsúlyozta: az MSZMP véleménye szerint azért kellene népszavazással megválasztani a köztársasági elnököt, hogy nagyobb legitimitással rendelkezzék, s nem osztotta azt a nézetet, hogy az elnök túl erős lenne azáltal, ha a nép választaná meg, hiszen jogkörei behatároltak. Nagy Imre (Harmadik Oldal) egyetértett az MSZMP érveivel, s rámutatott: a mai átmeneti helyzetben különösen indokolt az intézmény felállítása, mert a szabad választások eredményeként kialakuló új parlament várhatóan sok párt képviselőiből tevődik össze, s ebben a helyzetben nagy szükség lenne az elnök egyensúlyozó szerepére. Antal József (EKA) hangsúlyozta: nem az adja meg a köztársasági elnök erejét, hogy a parlament vagy a nép választja-e meg. Megállapította, hogy az intézmény megteremtésében konszenzus alakult ki a három oldal között, de az elnök megválasztásának módjában és időpontjában nincs megegyezés. Szerinte két fontos kérdés megvitatását a tárgyalássorozat végére kellene halasztani, amikor a többi nyitva hagyott kérdéset is még megtárgyalják. Pozsgay Imre elfogadhatónak tartotta ezt a javaslatot. Véleménye szerint három függőben lévő kérdés van még a köztársasági elnöki intézmény felállításával kapcsolatban: közjogi tekintetben a megválasztás módja, a megbizatás időtartama, politikai értelemben pedig az elnök megválasztásának időpontja. A három oldal már korábban megegyezett abban, hogy az Állami Számvevőszék intézményét is az alkotmányban kell szabályozni. Az EKA nevében Tölgyessy Péter fontosnak tartotta, hogy az Állami Számvevőszék ne csak utólagos kontrollt gyakoroljon, hanem előzetesen is ellenőrizzen, ezért az állami költségvetés nagyobb kifizetései csak az Állami Számvevőszék jóváhagyásával történhetnének meg. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 19:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (4. rész)
|
Mint mondta, nem lenne helyes, ha a mostani Országgyűlés 12 éves megbizatással töltené be az Állami Számvevőszék vezetői tisztségét. A harmadik oldal szerint is a jelenlegi átmeneti időszakban túl hosszú lenne a 12 éves megbizatás. Ugyanakkor az Állami Számvevőszéket minél előbb fel kell állítani. A három oldal végül abban állapodott meg, hogy a szakértők tovább vizsgálják ezt a kérdést. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 19:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
A fegyveres erők és a rendőrség alkotmányos szabályozásának kérdésében továbbra is vita van a felek között az állambiztonság védelmére hivatott szervezet hovatartozását illetően. Az MSZMP és a Harmadik Oldal álláspontja az, hogy a rendőrség feladatainak körébe tartozzon az állambiztonság védelme. Az EKA viszont a Minisztertanácsnak alárendelt külön szervezet felállítását javasolja. Szerintük a rendőrség feladataitól el kell különíteni a politikai rendőrség feladatait. Ezt egyebek közt azzal indokolják, hogy az államvédelmi feladatok rendkívül erősen kapcsolódnak a pártok és a parlament tevékenységéhez. Ugyanakkor az államvédelem és az állambiztonság kifejezések eléggé rossz emlékűek, ezért indítványozzák, hogy német mintára alkotmányvédelmi hivatal elnevezéssel különítsék el ezt a szervezetet, amely a kormánynak lenne alárendelve, s felette az alkotmánybíróság és a parlament illetékes bizottsága is felügyeletet látna el. A Harmadik Oldal nevében Nagy Imre úgy vélekedett, hggy a politikai rendőrség elkülönítéséről esetleg az új parlament dönthetne, addig pedig áthidaló megoldás lenne, ha az átmenet időszakában megfelelő parlamenti kontrollal működne az államvédelmi intézmény. A fennálló nézetkülönbségekre való tekintettel e kérdés megvitatását visszautalták a szakbizottság elé. Elvi megállapodás jött létre viszont arról, hogy a rendőrség és a fegyveres erők állományának párttagságát nem kellene az alkotmányban rendezni. Csupán egy keretszabály megalkotására lenne szükség, amely kimondaná, hogy a kérdésről alkotmányerejű szabályozás intézkedik. A fegyveres erők és testületek tagjainak párttagságára a párttörvény tárgyalásakor visszatérnek. Megvitatták az Ellenzéki Kerekasztal indítványát, miszerint a Magyar Néphadsereg nevét változtassák át Magyar Honvédségre. Az EKA ezt azzal indokolta, hogy a Magyar Honvédség elnevezés elfogadásával az alkotmánymódosítás során visszatérnének a hagyományokhoz. Tölgyessy Péter kifejtette, hogy ez az elnevezés az 1848-49-es szabadságharc sajátja, s 1945 után is használták a Magyar Honvédség nevet. Pozsgay Imre erre úgy válaszolt, hogy az MSZMP nem látja elvi akadályát az EKA javaslatának. Gyakorlatilag azonban tájékozódásra van szüksége. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (6. rész)
|
A választási törvény még függőben lévő kérdése: a társadalmi szervezetek jelöltállítási joga. A Harmadik Oldal nevében Nagy Imre javasolta: azok a társadalmi szervezetek indíthassanak jelölteket a választásokon, amelyek megfelelnek a pártok működéséről szóló törvény paragrafusainak. Tölgyessy Péter hangsúlyozta: fontos, hogy a párttörvényben megfogalmazott összes vagyonjogi szabály vonatkozzon a választásokon indulni kívánó társadalmi szervezetekre, tehát egyebek közt az is, hogy kiktől fogadhatnak el támogatást. Az is lényeges feltétel, hogy az illető társadalmi szervezetnek bejegyzett egyéni tagsága legyen, valamint hogy ne működjőn munkahelyen. A paragrafus megfogalmazását a három oldal szakértőkre bízta. A munkásőrséggel kapcsolatban Zétényi Zsolt (EKA) javasolta a fegyveres testület feloszlatását, jogutód nélküli megszűntetését. Hozzátette, hogy a volt munkásőrők ugyanakkor részt vállalhatnának a hátországvédelmi feladatokból. Katonai egyenruhát viselnének, és fegyvereiket a laktanyában őriznék. Boros Imre (EKA) megjegyezte: a munkásőrség egy adott történelmi korszakban, 1957-ben jött létre, azóta a körülmények megváltoztak; véleménye szerint most e fegyveres testületre a visszarendeződés hívei sz ámíthatnak. A Harmadik Oldal a munkásőrséggel kapcsolatban nem kívánt véleményt nyilvánítani. Az MSZMP nevében Pozsgay Imre azt mondta, hogy tanulmányozzák az EKA javaslatát, s később visszatérnek rá. A következő középszintű ülést pénteken tartják a Parlamentben, s várhatóan szeptember 18-ára - ha sikerül addig a vitatott kérdéseket lezárni - összehívják a plenáris ülést. (MTI)
1989. szeptember 11., hétfő 20:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. augusztus 18. Az EKA ülésén meghívásunkra részt vett Boris-Ivanovics Sztukalin szovjet nagykövet és öt munkatársa.
SZER-hallgató telefonja:
"A Nagy László Kör meghívására Halda Aliz, az SZDSZ tagja, előadást tart a Szövetség jelen politikai feladatairól, legsürgősebb tennivalóiról, bemutatja a Szabad Demokraták Női Csoportját, Miskolcon, 1989. augusztus 24-én, 18 órától "Hazánk hazánkban, s a világban" címmel, diósgyőri Vasas Művelődési Központ, Marx Károly utca 36. Tehát nem 17 órakor lesz, ahogy ezt leközöltettem az augusztus 15-i Magyar Hírlapban, hanem 18 órakor."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|