Rendszerváltás és az MTI

	Figyelmeztető sztrájkok országszerte (7. rész)
Sztrájkbizottság A SZOT sztrájkbizottságának vezetője a délig befutott adatok alapján úgy értékelte, hogy az előzetes becslés, mely szerint legalább 2 millióan lépnek sztrájkba a nap folyamán, valószínűleg tulzónak bizonyul. Néhány vállalatnál, például a Rábánál csak 5 perces munkabeszüntetést tartottak. Sokhelyütt, köztük több csepeli üzemben a kollektíva ugyan tiltakozott az áremelések ellen, de a sztrájkot nem szavazta meg. A sztrájkhelyzetet illetően a szakszervezetei tagság nem egységes. A rivális szervezetek, mint például a Demokratikus Szakszervezetek Ligája és a Munkásszolidaritás felülről szervezett demonstrációnak minősítette a sztrájkot. A legtöbben azért sem értenek egyet, mert szerintük ilymódon nem lehet befolyásolni a vállalati áremeléseket. A Vasasszakszervezet sztrájkügyelete szerint délelőtt több mint 40 vállalatnál 100 ezren sztrájkoltak, 13 vállalatnál azonban nem került sor ilyen akcióra. A Pestvidéki Gépgyár sztrájkoló kollektívája közölte: nem tartanak igényt a sztrájk idejére járó bérükre. Gazdasági Kamara A Magyar Gazdasági Kamara arról adott ügyvezetősége megdöbbenéssel fogadta és ellenzi a SZOT sztrájkfelhívását. A jelenlegi gazdasági helyzetben nem arra van szükség, hogy a problémákat ilymódon fokozzák és a társadalmi munkaidő alapot csökkentsék. Az ügyvezetőség hangsúlyozza, hogy ha a szabadáras termékek indokolt és megalapozott árváltoztatásánál számolni kell a jövőben is sztrájkokkal, vagy az azzal való fenyegetéssel, az végül is kaotikus állapothoz vezethet, dezorganizálhatja a piac müködését, ez a módszer a reformoktól csak távolabb visz. A Kamara szerint a sztrájk csökkenti a magyar gazdaság nemzetközi hírnevét, hozzájárul az országgal szembeni bizalmatlansághoz és óvatosságra készteti majd a külföldi tőkét. A Kamara minden fórumon szorgalmazza, hogy a húsvertikum támogatási és érdekeltségi viszonyait átfogóan és ne a fogyasztók kárára rendezzék. A testület szerint a sztrájk célja a kormány politikája elleni tiltakozás. A sztrájkolók anyagi kárt elsődlegesen azoknak a vállalatoknak okoznak, akik nem célpontjai a tiltakozásnak. A Kamara ügyvezetősége azt ajánlja, hogy ha a kiesett munkaidő pótlására nem kerül sor, a sztrájk idejére munkabért se fizessenek ki. (folyt.köv.) 1989. augusztus 18., péntek 15:40
Vissza » Folytatásokkal »