|
|
 |
|
 |
Útkeresés és csillaghullás ... (3.rész)
|
Miután emiatt 1983-ban az SPÖ elvesztette abszolút parlamenti
többségét és koalíciós kormányzásra kényszerült, hamarosan
elkerülhetetlenné vált a párt vezetési és szemléletbeli megújulása.
Nem véletlenül került felszínre az SPÖ fiatalabb nemzedékéhez
tartozó - jelenleg 51 éves - lendületes és korszerű politikus, Franz
Vranitzky, aki egyrészt munkáscsaládból származik és érzelmileg
erősen kötődik a szociáldemokráciához, másrészt nem a
pártapparátusban, hanem kitűnő gazdasági-pénzügyi szakemberként
hívta fel magára a figyelmet. Kancellárként 1987 elején létrehozta a
második legerősebb párttal, az Osztrák Néppárttal (ÖVP) a több mint
80 százalékos parlamenti többségre támaszkodó életképes kormányzati
nagykoalíciót. A kormány máris számottevően csökkenteni tudta a
költségvetési hiányt és az államadósságot, átszervezéssel és kisebb
reprivatizálásokkal mérsékelte az állami ipar veszteségeit, a
személyi adóterhek csökkentésén és ennek teljesítmény-ösztönző
hatásán alapuló adóreformot vezetett be, és politikájával lényegesen
hozzájárult ahhoz, hogy az osztrák gazdaság növekedési üteme tavaly
a korábbi 1-2 százalék helyett már 4 százalékot ért el.
Vranitzky új szellemet hozott a pártba is, amelynek elnökévé
1988. május 11-én rendkívüli kongresszuson választották meg.
Programadó beszédében hangoztatta, hogy az SPÖ-nek - a szociális
igazságosságra és társadalmi esélyegyenlőségre irányuló céljait nem
feladva, sőt éppen azok érdekében - nagyobb rangot kell adnia a
gazdaságot fejlesztő teljesítményeknek, mert csak ezek teszik
lehetővé, hogy kellően támogathassák a hátrányos helyzetű rétegeket.
Kimondta: a párt társadalmi bázisát szélesíteni kell az olyan önálló
vállalkozókkal, akik bármilyen hasznos értékteremtő munkát végeznek.
Az új elnök meghirdette a mindenféle bürokratizmus, elavult
módszerek elleni harcot és a pártélet reformját is.
Az SPÖ és a kormányzati munka megújítására törekvő politikának
nyilvánvalóan súlyos tehertételt jelentenek azok a vezetők, akik
bármilyen vonatkozásban a túlhaladott régi felfogást és stílust
képviselik; a politikai küzdelemben nem megfelelő eszközöket
használnak, vagy megszokott hatalmi helyzetük alapján
szabálytalanságokat, a pártot sebezhetővé tevő ballépéseket engednek
meg maguknak. Franz Vranitzky pártelnök-kancellár és az SPÖ
helyzetének minden jel szerint javára vált a kompromittálódott
politikusok távozása - még akkor is, ha a körülöttük kirobbant
vita a pártban átmenetileg némi megrázkódtatást, afféle
,,mini-válságot,, okozott. +++
Sebestyén Tibor (Bécs)
1989. február 10., péntek 15:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. augusztus 18. Az EKA ülésén meghívásunkra részt vett Boris-Ivanovics Sztukalin szovjet nagykövet és öt munkatársa.
SZER-hallgató telefonja:
"A Nagy László Kör meghívására Halda Aliz, az SZDSZ tagja, előadást tart a Szövetség jelen politikai feladatairól, legsürgősebb tennivalóiról, bemutatja a Szabad Demokraták Női Csoportját, Miskolcon, 1989. augusztus 24-én, 18 órától "Hazánk hazánkban, s a világban" címmel, diósgyőri Vasas Művelődési Központ, Marx Károly utca 36. Tehát nem 17 órakor lesz, ahogy ezt leközöltettem az augusztus 15-i Magyar Hírlapban, hanem 18 órakor."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|