|
|
|
|
Beszélgetés Cseke Lászlóval
|
München, 1989. augusztus 17. (SZER, Szerkesztők fóruma) - A SZER első irodája olyan országban, ahová a műsorait sugározza, rövidesen megkezdi működését. Tulajdonképpen bizonyos értelemben már meg is kezdte idén, június 30-ikán, amikor a rádió magyar osztályának állandó budapesti tudósítója: Szőcs Géza megkapta a hivatalos akkreditációt a magyar külügyminisztériumtól. Azóta az ő rendszeres újságírói tevékenysége képviseli a budapesti irodát - mint a Világhíradónkban való közreműködése is tanusítja - legalábbis addig, amíg a budapesti iroda fizikai értelemben is meg nem kezdi működését. És ez már nem sokáig várat magára. Éppen ebben az ügyben látogatott a közelmúltban Magyarországra Russel Pool a Szabad Európa/Szabadság Rádió alelnöke Cseke László kollégám társaságában - és Cseke László most itt ül mellettem a stúdióban. Az e heti szerkesztők fórumán ennek az útnak néhány tapasztalatáról számol be hallgatóinknak. Mindenekelőtt: mi volt ennek az öt napos látogatásnak a célja? - Múlt héten kezdődött ez a látogatás, hétfőtől szombatig tartott. Elsőrendű célja az volt, hogy a SZER részéről kiválasztott és megfelelőnek talált irodahelyiség, valamint a szolgálati lakás ügyében a rádió egy reprezentánsa - az említett Russel Pool - aláírja a szerződést a diplomáciai testületet ellátó szerevezetnél. Ugyanis ezekről a lakásokról ez a Külügyminisztériumhoz tartozó szervezet gondoskodik. Tehát mi bérbe vettünk egy irodahelyiséget a Bajcsy-Zsilinszky úton, és a Tanács köruton egy szolgálati lakást. Erről a szerződést múlt héten aláírtuk, ezzel megpecsételődött. A szerződést egyelőre mindkét esetben két-két évre kötöttük meg, illetve így írta alá a két fél. - Ez volt a fő célja a látogatásnak? (folyt.)
1989. augusztus 17., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 1. folyt.
|
- Ez volt a fő célja. Ezzel párhuzamosan természetesen az iroda, valamint az irodában létesítendő stúdió ügyében megtegyük az előkészületeket. A legelső előkészület az volt, hogy tárgyalni kellett a Magyar Postával a Krisztina épületében - Budán folyt a tárgyalás. Rendkívül szívélyesen fogadtak bennünket mindenütt. Korrektül, előzékenyen és nagyon sok esetben a kérésünket úgy teljesítették, hogy tényleg nem is számoltunk azzal például, hogy mi három telefonvonalra gondoltunk, de kaptunk egy negyediket is a telefax számára. - Erre még visszatérünk. Tehát a látogatás kifejezetten az iroda megnyitását készítette elő. - Csak az iroda megnyitásával kapcsolatos mindennemű szerződés megkötése, illetve tárgyalás lebonyolítása - olyan esetben is, hogy milyen bútort vásárolunk az iroda és a szolgálati lakás számára. - Persze nem volt könnyű eljutni eddig az aktusig, hogy elmentetetek, és Russel Pool aláírta a szerződést. A megfelelő helyiség megtalálása, kiválasztása - én is tudom - elég hosszú időt vett igénybe. Hogy ment ez végbe, és milyen nehézségek merültek fel? - Már május végén megkezdődött a keresés, amikor Szőcs Géza odaérkezett Budapestre. Ő vette fel a kapcsolatot az említett szervvel, valamint más tanácsi lakásajánlatokkal - már ő is nézte ezeket a helyiségeket. Majd jó egy hónappal ezelőtt, amikor az Egyesült Államok elnöke George Bush Budapestre látogatott, akkor is Budapesten voltam, akárcsak a SZER magyar osztályának igazgatója, és vele együtt már mi is néztük a kínálatot. Szemügyre vettünk minden ilyen lakást, minden ilyen irodahelyiséget. (folyt.)
1989. augusztus 17., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 2. folyt.
|
- Nyugaton ez viszonylag egyszerű, mert minden nyugati nagyvárosban az utóbbi évtizedekben nagy volumenben építettek kifejezetten irodaházakat pontosan erre a célra, hogy bérbe adják az ott lévő helyiségeket. Azt hiszen Magyarországon ez eléggé gyerekcipőben jár. - Éppen ezen a téren a rádió amerikai vezetősége kicsit furcsán nézett ránk, hogy nekünk miért kell így lakásról-lakásra, irodáról-irodára vánszorognunk. Ők is tudták azt, hogy a világon mindenütt léteznek irodaházak. Amikor sikerült megmagyarázni és bebizonyítani, hogy Magyarországon ez csak most kezdődik, most lendül be ilyen hasonló, és a meglévő irodaházak esetében a nagyvállalatok már rég lefoglaltak mindent. Tehát kénytelenek voltunk privát már meglévő irodahelyiségeket vagy lakásokat néznünk. - Azt hiszem itt van egy bizonyos verseny is, mert a kínálat rendkívül szegényes, rendkívül kevés. A Nyugat most kezdi felfedezni Magyarországot. A nyugati üzleti világ, bankok, vállalatok most kezdenek elszaporodni - hála istennek - a vegyes vállalkozások, ezek mind mind helyiséget igényelnek. - Volt például egy rendkívül jó kínálat, az orrunk elől épp Izrael ragadta el az újra felveendő diplomáciai testülete számára. Tehát ez is csak azt mutatja: Magyarország rendkívül divatba jött. - Mi volt a kínálat? - A kínálat rendkívül vegyes volt. Volt olyan eset is, ahol megvételre ajánlottak fel helyiséget, lakást, irodahelyiséget. Természetesen a SZER, ahogy mondják: non profit organization - tehát mi nem veszünk lakást. Csak arról lehet szó, hogy bérmegállapodás alapján bérbe veszünk. Aztán szűkült a kör, és a legmegfelelőbbnek bizonyult a Bajcsy-Zsilinszky út 66., az V. kertületben, a Kálmán Imre utca sarkán, a Nagymező utcával szemben, a Duna felé eső oldalon van. Az első emeleten angol diplomaták hozzátartozói laktak. (folyt.)
1989. augusztus 17., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 3. folyt.
|
- Ez egy bérház. Az egyetlen lakásrész illetve irodarész amivel a Külügyminisztérium említett szerve rendelkezik. A ház többi lakása tanácsi épület. Három nagyon szép nagy parkettás szoba van, fürdőszoba, konyha, természetesen összkomfort. Ez egy egykori úri lakás cselédszobával, magas menyezettel. A konyhát és a cselédszobát vonjuk össze stúdióvá. - Mondd el nagyjából hogy képzeled el az egész beosztást, berendezést, ha már mint iroda fog működni az egykori lakás. - Az egész irodát átfestették, már használható állapotban van. Még jövő héten végzik el az említett stúdiórész megteremtését, hogy a konyha és az úgynevezett szolgálati szoba között a vékony válaszfalba bevágunk egy 80-szor 40 centiméteres üveglapot - természetesen rámával együtt. Tehát aki el tudja képzelni a rádió stúdiót: innenső oldalon van a keverőasztal, a gépek, a kontroll szoba, és bent a túlsó oldalon az asztal körül vannak a mikrofonok, ott beszélnek. Ez a stúdió látképe. A felszerelést innen Münchenből hozzuk, mégpedig a legmodernebb kínálatból - ez a Studer-gyár kínálata. Kicsit minibb mint itt ebben a stúdióban, ahol vagyunk. Ez a keverőasztal itt majdnem másfél méter. Abban az esetben 7O-80 cm - minden zsugorítva van. Tehát kis helyiségben ugyanazt a rádió-erőt, powert tudjuk majd alkalmazni, keverő asztalokkal, lemezjátszóval, telefonvonallal. A belső, magyarországi telefonbeszélgetések megerősítése céljából egy külön készülék, és ami a legfontosabb - és most visszatérek a Magyar Postához - szeptember 10-ikétől, a szerződés értelmében Budapest és München között erősített áramkör, tehát éjjel-nappal rádió vonal van. - Ez a táp-áramkör. (folyt.)
1989. augusztus 17., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 4. folyt.
|
- Igen ez olyan minőség, mint hogyha itt a stúdióban beszélnénk. Hallgatóink bizonyára figyelik külső munkatársaink működését, az erősített áramkör azt jelenti, hogy olyan minőségben hallják majd Magyarországról a Müncheni stúdión, illetve a nyugat-európai adó-tornyokon keresztül a beszélt szöveget, mint ahogy Párizsból, Washingtonból, New Yorkból jön. Tehát ez nem telefonvonal: ez egy erősített telefonvonal. Tulajdonképpen stúdió vonal: táp-áramkör. - Említetted, hogy a műszaki berendezést innen Münchenből viszik. És a bútorokat? - A bútorokat már meg is rendeltük egy magyarországi bútorgyártól. Nagyon szép és ízléses ajánlatot kaptunk, mind az irodahelyiségbe, mind pedig a szolgálati lakásba. - Az hiszem itt a magánszektort erősítettük meg. - Igen, minden esetben. Természetesen ahol az államot ki lehetett kerülni, kikerültük, mert ez egy ipari szövetkezet. - A szolgálati lakásról mit tudsz mondani? - A szolgálati lakás három szobás, összkomfortos, a Madách tér közelében van, közel ehhez az irodához. A ház kívülről is rendkívül csinos, jó állapotban van. Az ember belép az előcsarnokba, ez szintén jobb állapotban van, mint a Bajcsy-Zsilinszky út 66-ban. A lakásban - a Tanács körúton - csak külképviseletek, diplomaták és külképviseletek munkatársainak a lakásai vannak, tehát gyakorlatilag csak külföldiek lakják. Egyébként szemben épül az új amerika-ház, ami az 1990-es évek elejére készül el. Óriási építkezés folyik itt. Visszatérve a Bajcsy-Zsilinszky út 66-ra: sajnos a diplomáciai testületeket ellátó szervezet, amellyel a szerződést kötöttük, a ház külleme felett nem rendelkezik. Ők rendkívül tisztán, átfestve átadták ezt az irodát. Viszont ha az ember belép a házba nagy csalódás éri a kapualjban, lépcsőházban. (folyt.)
1989. augusztus 17., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 5. folyt.
|
Ilyenkor udvariasan azt szokták mondani nemzetközi tárgyalásokon: no comment - ne folytassuk ezt a témát. Halvány ígéret van, hogy esetleg kicsit csinosítják a bejáratot és a lépcsőházat, ami természetesen a tervezett megnyitás és a rádió budapesti stúdiójának üzembe helyezésére, szeptember közepére nem fog megtörténni. - Ami a szolgálati lakást illeti: ez alkalmas arra, hogy ketten lakjanak benne. De hozzá kell tenni, hogy itt lesz bizonyos átmenő forgalom ebben a lakásban, mert szándékunk az, hogy Szőcs Gézán kívül még lesz tudósítónk Magyarországon: egy szerkesztő Münchenből, akivel rendszeresen "rotálnak" tehát váltják egymást. Meghatározott ideig állomásoznak Budapesten mint tudósítók, és akkor valaki felváltja őket. Hozzá kell tenni, hogy ez nem egyszerűen a magyar osztálynak az irodája, hanem igénybe vehetik a Szabad Európa és a Szabadság Rádió más munkatársai is - egyrészt a központi hírosztályunk munkatársai, tudósítói, másrészt más nemzetiségű műsorok, osztályok szerkesztői is, akik Budapestről kívánnak tudósítani a műsoruk számára. - Ez fogja bizonyítani a cégérünk is: az a bizonyos réztábla, ami lent lesz a Bajcsy-Zsilinszky úti bejáratnál és fent az irodán két nyelven: Radio Free Europe, Radio Liberty - és természetesen magyarul: Szabad Európa Rádió, Szabadság Rádió. - Ennek a látogatásnak volt egy másik célja is, ami egészen más természetű, mint a budapesti iroda megnyitásának az előkészítése. Russel Poollal együtt felkerestétek a vasfüggönyt, vagy ha szabad így mondani: a haldokló, vagy lebontás állapotába került vasfüggönyt. Erről tudnál-e egy-két benyomást mondani? (folyt.)
1989. augusztus 17., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 6. folyt.
|
- Kétségtelenül ez egy - ha szabad ezt a szerény kifejezést használnom - történelmi jelentőségű riport volt. Már az is, hogy milyen hamar megvalósítható volt. Amikor úgy láttuk, hogy minden adminisztratív intézkedést, minden adminisztratív lépést megtettünk, a tárgyalások lefolytak, a gépezet beindult, illetve beindulhat az iroda és a stúdió megteremtéséhez, akkor csütörtökön délután felhívtam a magyar Belügyminisztérium sajtóosztályát, Horváth Jánost, akivel innen a müncheni stúdióból már egy-két esetben csináltunk felvételeket, interjút. Kértem őt, hogy itt vagyok Budapesten, szombat délben repülök vissza Münchenbe, tehát jó lenne ha pénteken a rádió alelnökével ellátogathatnék az osztrák határra. Ő arra kért, hogy egy óra múlva hívjam vissza. Megadott egy telefonszámot, a határőr-parancsnokság egy ezredesének a telefonszámát, aki már felkészülve fogadott. Ő ajánlotta a zalaegerszegi körzetet, hogy menjünk oda pénteken délelőtt fél 11 és 11 között, majd fogadnak bennünket. Bérbe vettünk egy budapesti taxit, és a 7-es úton megközelítettük Zalaegerszeget, mert azt mondták, hogy az út mentén van a határőrség laktanyája. - Zalaegerszeg elég messze van a határhoz. - Igen. 8-kor indultunk Budapestről, és a megfelelő időben érkeztünk a laktanya elé. Én épp kiszállok a gépkocsiból, viszem a hangfelvevő készülékemet, és egy-két méterre látok egy katonát. Rendkívül feszesen szalutál, tiszteleg, és kérdezi harsányan: Szabad Európa Rádió? Én mondtam, hogy az. És a Szabad Európa Rádió munkatársa - jómagam -, és természetesen az amerikai alelnök, valamint a taxisofőr is (mert ő is rendkívül kíváncsi volt, hiszen ő mint honpolgár ő sem látott ilyet) hogy egész egyszerűen csak besétálunk a határőrség kaszárnyájába. (folyt.)
1989. augusztus 17., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 7. folyt.
|
Rendkívül gusztusos, tiszta a laktanya, hosszú folyosókon és udvaron keresztül eljutottunk egy alezredes szobájához, aki szintén nagyon kedvesen fogadott bennünket, és azt ajánlotta, hogy ne itt csináljunk interjut, hanem menjünk le a helyszínre, a drót mellé. És egyébként is tudta a kérésünket, hogy a rádiónk amerikai vezetősége, miután értesült arról, hogy az Egyesült Államok elnöke George Bush már Budapesten kapott egy drótdrabkát ajándékba. - Ő Németh Miklóstól kapta. - Igen. Ő felkeltette az érdeklődésünket, hogy a vasfüggöny egy darabkáját, melynek a lebontását és reszelését és rozsdásítását és pusztítását ez a rádió, ez az intézmény több mint három évtizeden át sürgette. Az alezredessel folytatott beszélgetés nagyon kellemes és informatív volt. Akkor behívott egy századost, aki kivitt bennünket az utcára és mondta, hogy kövessük azt a terepjárót, amibe ő beleül. A terepjárót egy kiskatona vezette, mellette a százados, mi a pesti taxival mentünk utána. Első rangú betonúton mentünk, majd közvetlen Körmend térségében letértünk földútra. Őrtorony -, tehát az ismert kép. Ott aztán kért bennünket, hogy szálljunk át a taxiból a terepjáróba, mert még mennünk kell egy olyan határszakaszon, ahol nem volt út, csak nyomsáv. Ott, ahol tulajdonképpen szerelik, bontják, vágják a drótot. - Kiderült egyáltalán, hogy ez a lebontási munka milyen stádiumban van? Mekkora hányadot bontottak le? - Hogyne. Interjút csináltam természetesen. A magyar-osztrák határ 260 kilométer terjedelmében, ott a helyszínen az őrnagy, aki nyilatkozott és később a százados csak a saját területükön tudták mondani. A lényeg az - a számok feleslegesek - két döbbenetes számadatot jegyeztem meg. Megkérdeztem, hogy súlyban mennyi az a drót amit már leszedtek. Súlyt nem mondott az őrnagy, de mondott egy még elképzelhetőbb adatot: 30-40 vagon. - Kb.300-400 tonna lehet. (folyt.)
1989. augusztus 17., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 8. folyt.
|
- Igen valószínűleg. Ami már megnyugtató, hogy mondjuk a régi kifejezéssel élve azt mondanám: túlteljesítik, illetve túlteljesítették a tervet. Tehát gyakorlatilag több hónappal előbbre vannak, mint hogy számítottak volna. - Mikor fejezik be? - Be kell fejezniük jövő tavaszra a teljes határhosszúságban, tehát 260 kilométeres hosszúságban. Ő azt mondta, valószínűleg őszre már befejezik. Mert megkérdeztem, hogy vajon télen, fagyban, hidegben, zimankóban a kiskatonáknak dolgozni kell? Azt mondta nem kell - őszig. Ezt a zalaegerszegi határőrséghez tartozó részt be fogják fejezni és úgy tudják, hogy a többi szakaszokon is gyorsabban halad a munka, mint azt feltételezték. - Magam is láttam ezt a darabját a szögesdrótnak. Amennyire meg tudom ítélni, jó minőségű, rozsdamentes. - Rozsdamentes nyugatnémet drót. - Hosszú ideig szolgált, ha lehet ezt a szép szót erre az áldatlan dologra alkalmazni, de teljesen rozsdamentes. Ez egy import áru? - Import áru volt, nyugatnémet import áru, és azt hiszem, hogy az eljövendő riport anyagjaink egy fontos fejezetét képezheti kinyomozni, hogy ez mennyibe is került. - Ezt nehéz is lenne megállapítani, mert állandóan "tökéletesítették" javítgatták, mint ahogy Kelet-Németországban még most is ez folyik. - És feltételezem, nem forintért vették. - Nem. Nyilatkoztak valamit az aknák felszedéséről? - Két esetben volt mondjuk nem elutasító, hanem udvariasan hallgatag, vagy eltanácsoló az ottlévő tiszti kar. Amikor az aknák kérdésében tettem fel kérdést, a százados említette, hogy erre nem tud válaszolni. Majd megkérdeztem, hogy az ott dolgozó kiskatonákkal, akik épp ebédhez készültek, csinálhatok-e interjút? Kérték, hogy ettől tekintsek el. Természetesen vendég voltam. (folyt.)
1989. augusztus 17., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 9. folyt.
|
- Ez a második utad volt Magyarországra rövid időn belül, hiszen az amerikai elnök látogatása során voltál első ízben ott. De azt hiszem egy nagyon-nagyon hosszú külföldi távollét előzte ezt meg, mennyi is? - 40 év. Én 1949 szeptemberének közepén gyalogoltam el Magyarországról, Budapestről busszal Aggtelekre, ott át a magyar-csehszlovák határon, végig egész Csehszlovákián, ott feketén át a csehszlovák-német határon. Németországban még meg is büntettek: tíz napig ültem börtönben, mert engedély nélkül léptem át a Német szövetségi Köztársaságba. Akkor jelentkeztem nemzetközi menekültügyi szervezeteknél, regisztráltak, de az én végcélom - végcélom, istenem - szóval a vágyaim országa és városa Párizs volt, mint ahogyan egy 23 éves embernek lehetett. Feketén átmentem Németországból Franciaországba, és Párizsban kezdtem el úgynevezett emigrációs életemet. - Érdemes szóbahozni: Russel Poollal beszéltem, és ő említette, hogy bárhol voltatok, a név: Cseke László szinte varázs-szónak hatott. Egy egész generáció nőtt fel a te rádióműsoraid mellett, és mindenki ismert. Mindenki megismerte a hangodat. Erről mit tudnál mondani? - Mindez hízelgő, és ez egy olyan téma, hogy az ember elmerülne benne, akkor talán úgy tűnne, hogy kérkedik, de ezt tényleg el szeretném kerülni. Kétségtelen, hogy meglepően ismert ez a név hogy Cseke László -, de még ismertebb az a név illetve fogalom, hogy Szabad Európa Rádió. Teljesen függetlenül a névtől: az ember azt mondta a taxiban a sofőrnek, hogy Szabad Európa Rádió munkatársa. Mert rögtön végignézik az embert, és a ruhájából próbálnak következtetni, hogy a világnak melyik részéből érkezett, akkor az ország, München és automatikusan jön, hogy Szabad Európa Rádió. Persze ha hangot felismernek az megint egy lehetőség. (folyt.)
1989. augusztus 17., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Beszélgetés Cseke Lászlóval - 10. folyt.
|
Mi angolul beszéltünk, tehát a külvilág tudta rögtön tudta, pontosította hogy honnan jöttünk. Most irodahelyiségekben, itt-ott ahol megfordultunk: Szabad Európa Rádió tényleg egy előzékenységet, egy rendkívül udvariasságot biztosított számunkra, és ez jóleső. De hogy megérdemeltük-e, ezt a hallgatóink jobban tudják. De mesélhetném szinte már a komikus eseteket is, hogy milyen véglet volt például két eset. Egyik alkalommal valaki megtudta, hogy Szabad Európa Rádió - azt mondta ja, kérem szépen én az 50-es években a honvédségnél a maguk adásait szalagra vettem, ez volt a megbízásom, és továbbítottam. Hallgattam én naponta Bálint gazdát, Gallicust. Aztán mint kitűnő távírászt átirányították és egy bizonyos megfigyelő állomásból vennie kellett magyar területen a repülőgéphordozók jelzéseit. Például a Forestal repülőgéphordozó jelzéseit. Amit nem szeretett venni: az olaszok voltak, mert az olaszok rendkívül gyorsan morzéztak. (...) Az elmúlt négy magyarországi évtized elmebajai közé tartozik, hogy Magyarországon embereket odültettek, hogy figyeljék a 6. Flotta jelzéseit... - Még egy rövid kérdés: 40 év után visszatérni abba a városba, ahonnan eltávoztál, ahol születtél - milyen érzés? Amikor az ember belép? - Nincs semmi szorongó, semmi torokszorító, semmi emóció. Repülőtérre érkezel, ahol van egy kis kellemetlen adminisztratív ellenzőrzés, a határ, tehát az útlevélvizsgálatnál, különösen a mi esetünkben. Az előbb túloztam, azt mondtam, hogy mindenütt barátságosan fogadnak bennünket - hát ezen a részen nem, ahol az útlevelet és a vízumot vizsgálják és visszakérdezik. Kétszer is megkérdezték tőlem, hogy mi az édesanyám neve. Én sokhelyütt jártam már a világon - hál istennek - valamennyi földrészt megjártam, de ilyen kérdést nekem még soha nem tettek fel. Egyébként is édesanyám már meghalt, én ezt közöltem is az illetővel. De mégegyszer visszakérdezte. Ott a repülőtéren kapcsolatban állnak mikrofonnal és távbeszélő révén valamilyen központtal, nyilván onnan kérdezték. Dehát az útlevelemet hivatalosan nyújtottam be a hivatalos szerveknek, ők hivatalosan állították ki a vízumot. - Cseke László - köszönöm a beszélgetést. +++
1989. augusztus 17., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|