|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1989. augusztus 17., csütörtök - A Minisztertanács ülését követően Bajnok Zsolt, a kormány szóvivője tájékoztatta a sajtó munkatársait a tanácskozás főbb megállapításairól. Mindenekelőtt nyilatkozatot olvasott fel az első napirendi pontként tárgyalt nemzeti kerekasztal-tárgyalásokról.
A kormány Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében
tájékoztatót hallgatott meg a politikai kerekasztal-tárgyalások
tapasztalatairól és további menetéről. A Minisztertanács a
tájékoztatót tudomásul vette, és kifejezte reményét, hogy -
összhangban a Jószolgálati Bizottság megállapításaival és
ajánlásaival - minden érintett fél őszintén törekedni fog arra, hogy
a tárgyalások eredményre vezessenek. Ez múlhatatlanul szükséges az
ország kormányozhatóságának, a gazdaság működőképességének megőrzése
és javítása, a jövőért érzett felelősségtől áthatott cselekvés
szempontjából.
Mindezek alapján a kormány fontosnak tartja, hogy fölgyorsuljon
a ,,sarkalatos törvények,, előkészítését célzó szakértői munka, s ha
nem is minden részkérdésben és szövegszerűen, de a jövő
szempontjából legjelentősebb témákban és elvekben közös álláspont
alakuljon ki, s ily módon lehetővé váljék, hogy a Minisztertanács e
törvényeket mielőbb az Országgyűlés plénuma elé terjessze. Erre a
jogállamiság keretei megteremtése érdekében szükség van, s emellett
e törvények előkészítésével kapcsolatban a Minisztertanácsra korábbi
parlamenti döntések konkrét kötelezettségeket róttak. Minthogy a
kormány egyaránt felelős az Országgyűlésnek, s azon keresztül a
társadalomnak feladatai ellátásáért, valamint az átmenet politikai
feltételeinek biztosításáért, ezért kész minden lehetséges módon
elősegíteni a tárgyalások ütemének felgyorsítását, eredményes
lezárását s ezzel a parlamenti kötelezettségek és a politikai
feltételek összhangjának megteremtését.
A Minisztertanács tudatában van annak, hogy az ország politikai
és gazdasági fejlődése szempontjából egyaránt súlyos
következményekkel járna a tárgyalások zátonyra futása csakúgy, mint
a taktikázó időhúzás, a késedelmeskedés. Ebből kiindulva a maga
részéről alapvető nemzeti érdeknek tekinti a békés átmenet politikai
és intézményi feltételeinek mielőbbi fokozatos kialakítását -
beleértve a meghatározó jelentőségű törvények meghozatalát -, és
készen áll az ebben ráháruló feladatok felelősségteljes ellátására.
(folyt. köv.)
1989. augusztus 17., csütörtök 19:14
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
Számos más kül- és belpolitikai probléma is terítékre került a
csütörtöki tájékoztatón. A szóvivő kérdések nyomán kitért a kormány
álláspontjára a VSZ-tagállamok 1968-as csehszlovákiai
beavatkozásával kapcsolatban. Úgy vélte, hogy az MSZMP szerdán
napvilágot látott állásfoglalása magában foglalja a kormányzat
véleményét is. A Minisztertanács egyébként e dokumentum
megszületésében kezdeményező szerepet játszott. Bár a ,68-as
események értékelése a csütörtöki ülésen nem szerepelt, a szóvivő
hiteles forrásokra hivatkozva közölte, hogy a miniszterelnök
augusztus 20-ai ceglédi beszédében kifejti a kormányzati véleményt
ezügyben.
Az újságírók érdeklődtek arról is, mi a kormányzat álláspontja a
tervezett húsáremelések miatt meghirdetett figyelmeztető
sztrájkokról. A szóvivő elmondta, hogy a Minisztertanács mostani
ülésén tájékozódott a kialakult helyzetről. A polémia lényegét
összefoglalva hangoztatta: minden ellenkező híreszteléssel szemben e
mostani áremelés benne volt az előzetes ártervekben. Valójában nem
központi áremelésekről van szó, mert az intézkedések olyan
áruféleségeket érintenek, amelyek szabadárasak, s jó részüknél
bejelentési kötelezettség sem terheli a termelőket. Mivel a listán
szabadáras termékek szerepelnek, a kormánynak elvileg sem áll
módjában közbelépni. (Egyébként a számítások szerint ezek az
áremelések évente mintegy 360 millió forinttal terhelik meg a
lakosságot. Hogy ennek mértékéről képet alkothassanak az újságírók,
a szóvivő utalt arra, hogy a fogyasztói árindex 1 százalékos
emelkedése mintegy 4,5 milliárd forint többletkiadást okoz; tehát a
tervezett árintézkedések 0,1 százalékos árindex-emelkedést sem
jelentenének.) Ugyanakkor közölte azt is, hogy a MÉM és más érintett
szervek szeptemberben részletesen tájékoztatják a kormányt a
húsellátás helyzetéről. A kormányzat azonban addig is kész beható
eszmecserét folytatni a szakszervezetekkel a kialakult helyzetről.
Az előzőekhez hasonló napi aktualitásra tett szert a Péti
Nitrogénművek helyzetének rendezése is. Ennek lényegéről Békesi
László pénzügyminiszter tájékoztatta az újságírókat. A tárca
vezetője mindenekelőtt egy tévhitet oszlatott el az áldatlan
helyzettel kapcsolatban: nem a termelésnek és a termelő egységeknek
a felszámolásáról, hanem a vállalat pénzügyi felszámolásáról van
szó. Ennek lényege, hogy rendezzék a felhalmozódott tartozásokat, és
megteremtsék a további termelés pénzügyi feltételeit. Szó sincs
tehát arról, hogy Péten a felszámolási eljárás eredményeként
megszüntethető lenne a műtrágyagyártás; szóba sem került, hogy
fizikailag felszámolják a péti egységet. (folyt.köv.)
1989. augusztus 17., csütörtök 19:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
Az ügy előzményeit ismertetve elmondta, hogy a péti nagyvállalat már
1982 óta fizetési, pénzügyi gondokkal küszködik. A felhalmozódott és
tartós fizetésképtelenség miatt 1988 februárjában a Minisztertanács
szanálási eljárást rendelt el. Több változat is szóba került, s ezek
közül a legkecsegtetőbbnek az tűnt, hogy a nagyvállalati formát
részvénytársaság váltsa fel, amelyben hazai és külföldi
tőketulajdonosok egyaránt részt vehettek volna. Az ígéretesen induló
tárgyalások azonban zátonyra futottak a leendő tulajdonosok
érdekütközésein. Az elhúzódó alkudozás nyomán a vállalat kritikus
helyzetbe került, nap mint nap nőnek veszteségei. A pénzügyminiszter
a tarthatatlan helyzet láttán úgy döntött: meghiúsultnak tekinti a
szanálási eljárást, s javaslatot tesz a felszámolási eljárás
megindítására; amelyről a magyar csődtörvénynek megfelelően a
bíróság fog dönteni. A cél az, hogy minél gyorsabban lezárható
legyen az a mindenki számára elviselhetetlen köztes állapot, ami ma
Péten uralkodik. A felszámolás keretében gyakorlatilag értékesítik a
vállalatot, s az ebből befolyó bevételek a szállítók, a hitelezők
tartozásainak kiegyenlítését szolgálja. Egyébként a felszámolási
eljárás alatt is biztosítják a vállalat folyamatos működésének,
termelésének feltételeit. A Magyar Nemzeti Bank garanciái mellett
biztosított a működéshez szükséges hitelezés, forgóeszköz-ellátás,
finanszírozás. A termelés tehát zavartalnul folytatódik, az emberek
változatlanul dolgoznak, s remélhetően a nem is túl távoli jövőben
kialakul az új szervezeti forma is. Pét kapcsán azonban számos külső
feltételt is rendezni kell, így például a műtrágya-áraknak, a
műtrágyához adott állami támogatásnak a problémáját. A termelési,
értékesítési gondok kezelésére a kormányzat azt tervezi, hogy
1990-től a műtrágya is a liberalizált importkeretbe tartozik, így a
felhasználók maguk dönthetik el, hogy Pétről vagy máshonnan
vásárolják meg. A pénzügyminiszter egyébként úgy vélte, hogy Pét a
leendő versenyhelyzetben is meg tudja állni a helyét. Ami a vállalat
értékesítését illeti, külföldi cégek részvételével befejezéséhez
közeledik a vagyonértékelés, a végleges ár azonban majd az árverés
során alakul ki.
Egyébként mindezekről a péti munkáskollektíva pénteken
nagygyűlésen tájékozódhat, ahol a szanáló szervezet ismerteti az
eddigi fejleményeket, a megoldási módozatokat. (folyt.köv.)
1989. augusztus 17., csütörtök 19:48
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
A péti példát némileg általánosítva az MTI munkatársa arról
érdeklődött, milyen intézkedéseket tervez a kormány a gazdaságilag
és szociálisan elmaradt térségek fejlesztésére. A Belügyminisztérium
illetékesei ugyanis a minap arról tájékoztatták a sajtót, hogy mind
több országrész ,,iratkozik fel,, a válság sújtotta területek
listájára, elmondták azt is, hogy a feszültségek orvoslására a
kormányzat válságmenedzselő programokat készít elő. A tudósító
érdeklődött arról is, szerepel-e a fejlesztési tervek között, hogy a
záhonyi körzetben - mint arról számos találgatás látott napvilágot
az elmúlt időben - egyfajta szovjet-magyar különleges gazdasági
övezetet hoznak létre. Békesi László elmondta, hogy a kormány több
tárca előterjesztésében a jövő héten tárgyalja az
északkelet-magyarországi térség gazdasági problémáinak és az ebből
származó társadalmi-gazdasági-politikai feszültségeknek a kezelésére
vonatkozó programcsomagot. A záhonyi körzet sorsa is ezzel a
tervcsomaggal függ össze. A kormány egyébként az elmaradó térségek
problémáinak összehangolt kezelésére 1990-es programjában
vállalkozik majd. A probléma ugyanis nemcsak
Északkelet-Magyarországot érinti; számos más területen, így például
Baranyában is változásokra kell számítani az elkövetkezendő
időszakban. Az intézkedések köre egyébként meglehetősen szélesnek
ígérkezik, hiszen magában foglalja a többi között a munkahelyteremtő
vállalkozások ösztönzését, a kedvezményes hitelkonstrukciók
megteremtését, szervezett és térségileg is koncentrált átképzési
programot, a munkanélküli-segély rendszer korszerűsítését.
A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kérdésekre válaszolva Bajnok
Zsolt elmondta: a kormány nem tervez érdemleges, rendszer jellegű
módosítást a nyugdíjmegállapítás feltételeiben. A jövő évben tehát -
minden híreszteléssel ellentétben - nem emelik a nyugdíjkorhatárt, s
a nyugdíjmegállapítás főbb szabályai sem módosulnak. Átfogó
változásokat várhatóan csak egy későbbi időpontban, fokozatosan,
több évre elosztva vezetnek be. Bár a teljes rendszert érintő
változások nem lesznek, néhány feszítő nyugdíjproblémát a jövő évtől
orvosolni kívánnak. Ide tartozik például az alacsony nyugdíjak
fokozottabb emelése, az értékmegőrzés közelítése, az
özvegyinyugdíj-rendszer ellentmondásainak felszámolása. Emellett a
közvélemény sürgeti a kiugróan magas nyugdíjak korlátozását.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 17., csütörtök 20:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A kormány napirendjén szerepelt a büntetőeljárási törvény
módosítása, amit a tervek szerint az Országgyűlés szeptemberi
ülésszaka elé terjesztenek. A tervezet lényege, hogy a polgári és
politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában megfogalmazott
elvekkel összhangba hozza a büntetőeljárási törvényt, s az eddiginél
több garanciát adjon az állampolgári szabadságjogok
érvényesítéséhez. Egyik fontos eleme például, hogy a jövőben a
kényszerintézkedésről ügyészi indítvány alapján a bíróság dönt.
Bővülnek a módosítások értelmében a védelem jogi keretei, s
gyarapodnak a gyanúsítottak jogai is.
A kormány foglalkozott a ki- és bevándorlásról, a külföldre
utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslattal is. Az
Országgyűlés egyetértése esetén a javaslat várhatóan január 1-jétől
emelkedik törvényerőre. A napi gyakorlatban azonban az érintett
szervek már előbb is érvényesítik az ott megfogalmazott elveket,
engedményeket, könnyítéseket. A tervezetben szereplő legfontosabb
elv annak deklarálása, hogy a lakóhely szabad megválasztása, a
kivándorlás és a visszatérés alapvető állampolgári jog, amelyet csak
kivételes esetben lehet korlátozni.
A Minisztertanács áttekintette az agrár felsőoktatási
intézmények korszerűsítésével összefüggő kérdéseket. A korszerűsítés
egyik további eszközeként jelölték meg az azonos profilú intézmények
szoros integrációját. Formai változás, hogy számos felsőoktatási
intézmény névváltoztatása is lehetővé válik. Így például az
esztergomi tanítóképző főiskola a javaslat értelmében Vitéz János, a
kaposvári tanítóképző főiskola Csokonai Vitéz Mihály nevét venné
fel. A felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos programcsomagot a
kormány az Elnöki Tanács elé terjeszti jóváhagyásra.
Szó esett a kormányülésen a mezőgazdasági beruházások új
támogatási rendszerének elképzeléseiről is, erről a MÉM a
közeljövőben sajtótájékoztatón számol be.
A kormány személyi kérdésekről is döntött. Kincses Lászlót,
hazánk athéni nagykövetét, aki eddig a Ciprusi Köztársaságban is
képviselte Magyarországot, felmentette ez utóbbi megbizatása alól.
Egyben megbízta Uranovitz Imre rendkívüli és meghatalmazott
nagykövetet hazánk nicosiai nagykövetségének vezetésével. Ugyancsak
a diplomácia körébe tartozó változás, hogy Kismartoni Endrét
főkonzullá nevezte ki a kormány, és megbízta a Chilei Köztársaság
területére kiterjedő konzuli kerülettel működő Santiago de Chile-i
főkonzulátus vezetésével. Ezen kívül a honvédelmi miniszter és a
belügyminiszter javaslatára altábornagyi és vezérőrnagyi
kinevezéseket terjeszt elő az Elnöki Tanácsnak. (folyt.köv.)
1989. augusztus 17., csütörtök 20:56
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (6. rész)
|
Az igazságügyminiszter előterjesztése alapján a kormány
törvényerejűrendelet-tervezetet fogadott el a szerzetesrendek
működéséről. A szóvivő utalt arra, hogy előkészítés alatt áll a
lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény, amelyről számos
konzultációt folytattak az egyházi vezetőkkel. Ezek során az
egyházak vezető személyiségei kérték, hogy a rendek működését tiltó
- 1950-ben született - jogszabályt még e törvény megalkotása előtt
helyezzék hatályon kívül. A kormány kedvező döntése nyomán a tilalom
megszűnik, a szerzetesrendek ezután önálló jogi személyként
megkezdhetik működésüket, egyszerűen a Művelődési Minisztériumnál
kell bejegyeztetniük magukat.
A kormány tájékozódott arról is, hogy a szovjet csapatok
részleges kivonása után megüresedő épületeket miként hasznosítsák.
Az ezzel kapcsolatos elgondolás lényege: a felszabaduló lakásokat
értékesítik, oly módon, hogy a helyi tanácsokat illesse meg az első
vevő kijelölésének joga. A gazdasági célú hasznosításra is alkalmas
laktanyaépületekre pedig versenytárgyalásokat fognak kiírni. Ez alól
kivétel a szombathelyi négytantermes iskola, amely a városi tanács
kezelésébe kerül.
A szóvivői tájékoztatón tudakolták azt is, szóba került-e a
kormány ülésén, hogy a munkásőrséget esetleg a hadsereg szervezetébe
integrálják. Bajnok Zsolt elmondta, hogy ez a kérdés most nem
szerepelt a napirenden, de a munkásőrség helyzetének rendezésére
előkészítő munkálatok folynak. A Honvédelmi Minisztériumban külön
bizottság alakult azzal a feladattal, hogy pontosan vizsgálja meg a
munkásőrség helyzetét, feladatrendszerét, szervezetét, működését. A
vizsgálat eredményeit, a javaslatokat még az év végéig a kormány elé
terjesztik. A várható javaslatoknak azt kell szem előtt tartaniuk,
hogy a munkásőrség miként integrálható a nemzeti haderők
rendszerébe, ugyanakkor miként őrizhető meg az önállóság néhány
fontosabb eleme, s az önkéntesség. (MTI)
1989. augusztus 17., csütörtök 21:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|