|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1989. augusztus 17., csütörtök - A Minisztertanács ülését követően Bajnok Zsolt, a kormány szóvivője tájékoztatta a sajtó munkatársait a tanácskozás főbb megállapításairól. Mindenekelőtt nyilatkozatot olvasott fel az első napirendi pontként tárgyalt nemzeti kerekasztal-tárgyalásokról.
A kormány Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a politikai kerekasztal-tárgyalások tapasztalatairól és további menetéről. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vette, és kifejezte reményét, hogy - összhangban a Jószolgálati Bizottság megállapításaival és ajánlásaival - minden érintett fél őszintén törekedni fog arra, hogy a tárgyalások eredményre vezessenek. Ez múlhatatlanul szükséges az ország kormányozhatóságának, a gazdaság működőképességének megőrzése és javítása, a jövőért érzett felelősségtől áthatott cselekvés szempontjából. Mindezek alapján a kormány fontosnak tartja, hogy fölgyorsuljon a ,,sarkalatos törvények,, előkészítését célzó szakértői munka, s ha nem is minden részkérdésben és szövegszerűen, de a jövő szempontjából legjelentősebb témákban és elvekben közös álláspont alakuljon ki, s ily módon lehetővé váljék, hogy a Minisztertanács e törvényeket mielőbb az Országgyűlés plénuma elé terjessze. Erre a jogállamiság keretei megteremtése érdekében szükség van, s emellett e törvények előkészítésével kapcsolatban a Minisztertanácsra korábbi parlamenti döntések konkrét kötelezettségeket róttak. Minthogy a kormány egyaránt felelős az Országgyűlésnek, s azon keresztül a társadalomnak feladatai ellátásáért, valamint az átmenet politikai feltételeinek biztosításáért, ezért kész minden lehetséges módon elősegíteni a tárgyalások ütemének felgyorsítását, eredményes lezárását s ezzel a parlamenti kötelezettségek és a politikai feltételek összhangjának megteremtését. A Minisztertanács tudatában van annak, hogy az ország politikai és gazdasági fejlődése szempontjából egyaránt súlyos következményekkel járna a tárgyalások zátonyra futása csakúgy, mint a taktikázó időhúzás, a késedelmeskedés. Ebből kiindulva a maga részéről alapvető nemzeti érdeknek tekinti a békés átmenet politikai és intézményi feltételeinek mielőbbi fokozatos kialakítását - beleértve a meghatározó jelentőségű törvények meghozatalát -, és készen áll az ebben ráháruló feladatok felelősségteljes ellátására. (folyt. köv.)
1989. augusztus 17., csütörtök 19:14
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
Számos más kül- és belpolitikai probléma is terítékre került a csütörtöki tájékoztatón. A szóvivő kérdések nyomán kitért a kormány álláspontjára a VSZ-tagállamok 1968-as csehszlovákiai beavatkozásával kapcsolatban. Úgy vélte, hogy az MSZMP szerdán napvilágot látott állásfoglalása magában foglalja a kormányzat véleményét is. A Minisztertanács egyébként e dokumentum megszületésében kezdeményező szerepet játszott. Bár a ,68-as események értékelése a csütörtöki ülésen nem szerepelt, a szóvivő hiteles forrásokra hivatkozva közölte, hogy a miniszterelnök augusztus 20-ai ceglédi beszédében kifejti a kormányzati véleményt ezügyben. Az újságírók érdeklődtek arról is, mi a kormányzat álláspontja a tervezett húsáremelések miatt meghirdetett figyelmeztető sztrájkokról. A szóvivő elmondta, hogy a Minisztertanács mostani ülésén tájékozódott a kialakult helyzetről. A polémia lényegét összefoglalva hangoztatta: minden ellenkező híreszteléssel szemben e mostani áremelés benne volt az előzetes ártervekben. Valójában nem központi áremelésekről van szó, mert az intézkedések olyan áruféleségeket érintenek, amelyek szabadárasak, s jó részüknél bejelentési kötelezettség sem terheli a termelőket. Mivel a listán szabadáras termékek szerepelnek, a kormánynak elvileg sem áll módjában közbelépni. (Egyébként a számítások szerint ezek az áremelések évente mintegy 360 millió forinttal terhelik meg a lakosságot. Hogy ennek mértékéről képet alkothassanak az újságírók, a szóvivő utalt arra, hogy a fogyasztói árindex 1 százalékos emelkedése mintegy 4,5 milliárd forint többletkiadást okoz; tehát a tervezett árintézkedések 0,1 százalékos árindex-emelkedést sem jelentenének.) Ugyanakkor közölte azt is, hogy a MÉM és más érintett szervek szeptemberben részletesen tájékoztatják a kormányt a húsellátás helyzetéről. A kormányzat azonban addig is kész beható eszmecserét folytatni a szakszervezetekkel a kialakult helyzetről. Az előzőekhez hasonló napi aktualitásra tett szert a Péti Nitrogénművek helyzetének rendezése is. Ennek lényegéről Békesi László pénzügyminiszter tájékoztatta az újságírókat. A tárca vezetője mindenekelőtt egy tévhitet oszlatott el az áldatlan helyzettel kapcsolatban: nem a termelésnek és a termelő egységeknek a felszámolásáról, hanem a vállalat pénzügyi felszámolásáról van szó. Ennek lényege, hogy rendezzék a felhalmozódott tartozásokat, és megteremtsék a további termelés pénzügyi feltételeit. Szó sincs tehát arról, hogy Péten a felszámolási eljárás eredményeként megszüntethető lenne a műtrágyagyártás; szóba sem került, hogy fizikailag felszámolják a péti egységet. (folyt.köv.)
1989. augusztus 17., csütörtök 19:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
Az ügy előzményeit ismertetve elmondta, hogy a péti nagyvállalat már 1982 óta fizetési, pénzügyi gondokkal küszködik. A felhalmozódott és tartós fizetésképtelenség miatt 1988 februárjában a Minisztertanács szanálási eljárást rendelt el. Több változat is szóba került, s ezek közül a legkecsegtetőbbnek az tűnt, hogy a nagyvállalati formát részvénytársaság váltsa fel, amelyben hazai és külföldi tőketulajdonosok egyaránt részt vehettek volna. Az ígéretesen induló tárgyalások azonban zátonyra futottak a leendő tulajdonosok érdekütközésein. Az elhúzódó alkudozás nyomán a vállalat kritikus helyzetbe került, nap mint nap nőnek veszteségei. A pénzügyminiszter a tarthatatlan helyzet láttán úgy döntött: meghiúsultnak tekinti a szanálási eljárást, s javaslatot tesz a felszámolási eljárás megindítására; amelyről a magyar csődtörvénynek megfelelően a bíróság fog dönteni. A cél az, hogy minél gyorsabban lezárható legyen az a mindenki számára elviselhetetlen köztes állapot, ami ma Péten uralkodik. A felszámolás keretében gyakorlatilag értékesítik a vállalatot, s az ebből befolyó bevételek a szállítók, a hitelezők tartozásainak kiegyenlítését szolgálja. Egyébként a felszámolási eljárás alatt is biztosítják a vállalat folyamatos működésének, termelésének feltételeit. A Magyar Nemzeti Bank garanciái mellett biztosított a működéshez szükséges hitelezés, forgóeszköz-ellátás, finanszírozás. A termelés tehát zavartalnul folytatódik, az emberek változatlanul dolgoznak, s remélhetően a nem is túl távoli jövőben kialakul az új szervezeti forma is. Pét kapcsán azonban számos külső feltételt is rendezni kell, így például a műtrágya-áraknak, a műtrágyához adott állami támogatásnak a problémáját. A termelési, értékesítési gondok kezelésére a kormányzat azt tervezi, hogy 1990-től a műtrágya is a liberalizált importkeretbe tartozik, így a felhasználók maguk dönthetik el, hogy Pétről vagy máshonnan vásárolják meg. A pénzügyminiszter egyébként úgy vélte, hogy Pét a leendő versenyhelyzetben is meg tudja állni a helyét. Ami a vállalat értékesítését illeti, külföldi cégek részvételével befejezéséhez közeledik a vagyonértékelés, a végleges ár azonban majd az árverés során alakul ki. Egyébként mindezekről a péti munkáskollektíva pénteken nagygyűlésen tájékozódhat, ahol a szanáló szervezet ismerteti az eddigi fejleményeket, a megoldási módozatokat. (folyt.köv.)
1989. augusztus 17., csütörtök 19:48
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
A péti példát némileg általánosítva az MTI munkatársa arról érdeklődött, milyen intézkedéseket tervez a kormány a gazdaságilag és szociálisan elmaradt térségek fejlesztésére. A Belügyminisztérium illetékesei ugyanis a minap arról tájékoztatták a sajtót, hogy mind több országrész ,,iratkozik fel,, a válság sújtotta területek listájára, elmondták azt is, hogy a feszültségek orvoslására a kormányzat válságmenedzselő programokat készít elő. A tudósító érdeklődött arról is, szerepel-e a fejlesztési tervek között, hogy a záhonyi körzetben - mint arról számos találgatás látott napvilágot az elmúlt időben - egyfajta szovjet-magyar különleges gazdasági övezetet hoznak létre. Békesi László elmondta, hogy a kormány több tárca előterjesztésében a jövő héten tárgyalja az északkelet-magyarországi térség gazdasági problémáinak és az ebből származó társadalmi-gazdasági-politikai feszültségeknek a kezelésére vonatkozó programcsomagot. A záhonyi körzet sorsa is ezzel a tervcsomaggal függ össze. A kormány egyébként az elmaradó térségek problémáinak összehangolt kezelésére 1990-es programjában vállalkozik majd. A probléma ugyanis nemcsak Északkelet-Magyarországot érinti; számos más területen, így például Baranyában is változásokra kell számítani az elkövetkezendő időszakban. Az intézkedések köre egyébként meglehetősen szélesnek ígérkezik, hiszen magában foglalja a többi között a munkahelyteremtő vállalkozások ösztönzését, a kedvezményes hitelkonstrukciók megteremtését, szervezett és térségileg is koncentrált átképzési programot, a munkanélküli-segély rendszer korszerűsítését. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kérdésekre válaszolva Bajnok Zsolt elmondta: a kormány nem tervez érdemleges, rendszer jellegű módosítást a nyugdíjmegállapítás feltételeiben. A jövő évben tehát - minden híreszteléssel ellentétben - nem emelik a nyugdíjkorhatárt, s a nyugdíjmegállapítás főbb szabályai sem módosulnak. Átfogó változásokat várhatóan csak egy későbbi időpontban, fokozatosan, több évre elosztva vezetnek be. Bár a teljes rendszert érintő változások nem lesznek, néhány feszítő nyugdíjproblémát a jövő évtől orvosolni kívánnak. Ide tartozik például az alacsony nyugdíjak fokozottabb emelése, az értékmegőrzés közelítése, az özvegyinyugdíj-rendszer ellentmondásainak felszámolása. Emellett a közvélemény sürgeti a kiugróan magas nyugdíjak korlátozását. (folyt.köv.)
1989. augusztus 17., csütörtök 20:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A kormány napirendjén szerepelt a büntetőeljárási törvény módosítása, amit a tervek szerint az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka elé terjesztenek. A tervezet lényege, hogy a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában megfogalmazott elvekkel összhangba hozza a büntetőeljárási törvényt, s az eddiginél több garanciát adjon az állampolgári szabadságjogok érvényesítéséhez. Egyik fontos eleme például, hogy a jövőben a kényszerintézkedésről ügyészi indítvány alapján a bíróság dönt. Bővülnek a módosítások értelmében a védelem jogi keretei, s gyarapodnak a gyanúsítottak jogai is. A kormány foglalkozott a ki- és bevándorlásról, a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslattal is. Az Országgyűlés egyetértése esetén a javaslat várhatóan január 1-jétől emelkedik törvényerőre. A napi gyakorlatban azonban az érintett szervek már előbb is érvényesítik az ott megfogalmazott elveket, engedményeket, könnyítéseket. A tervezetben szereplő legfontosabb elv annak deklarálása, hogy a lakóhely szabad megválasztása, a kivándorlás és a visszatérés alapvető állampolgári jog, amelyet csak kivételes esetben lehet korlátozni. A Minisztertanács áttekintette az agrár felsőoktatási intézmények korszerűsítésével összefüggő kérdéseket. A korszerűsítés egyik további eszközeként jelölték meg az azonos profilú intézmények szoros integrációját. Formai változás, hogy számos felsőoktatási intézmény névváltoztatása is lehetővé válik. Így például az esztergomi tanítóképző főiskola a javaslat értelmében Vitéz János, a kaposvári tanítóképző főiskola Csokonai Vitéz Mihály nevét venné fel. A felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos programcsomagot a kormány az Elnöki Tanács elé terjeszti jóváhagyásra. Szó esett a kormányülésen a mezőgazdasági beruházások új támogatási rendszerének elképzeléseiről is, erről a MÉM a közeljövőben sajtótájékoztatón számol be. A kormány személyi kérdésekről is döntött. Kincses Lászlót, hazánk athéni nagykövetét, aki eddig a Ciprusi Köztársaságban is képviselte Magyarországot, felmentette ez utóbbi megbizatása alól. Egyben megbízta Uranovitz Imre rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet hazánk nicosiai nagykövetségének vezetésével. Ugyancsak a diplomácia körébe tartozó változás, hogy Kismartoni Endrét főkonzullá nevezte ki a kormány, és megbízta a Chilei Köztársaság területére kiterjedő konzuli kerülettel működő Santiago de Chile-i főkonzulátus vezetésével. Ezen kívül a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter javaslatára altábornagyi és vezérőrnagyi kinevezéseket terjeszt elő az Elnöki Tanácsnak. (folyt.köv.)
1989. augusztus 17., csütörtök 20:56
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (6. rész)
|
Az igazságügyminiszter előterjesztése alapján a kormány törvényerejűrendelet-tervezetet fogadott el a szerzetesrendek működéséről. A szóvivő utalt arra, hogy előkészítés alatt áll a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény, amelyről számos konzultációt folytattak az egyházi vezetőkkel. Ezek során az egyházak vezető személyiségei kérték, hogy a rendek működését tiltó - 1950-ben született - jogszabályt még e törvény megalkotása előtt helyezzék hatályon kívül. A kormány kedvező döntése nyomán a tilalom megszűnik, a szerzetesrendek ezután önálló jogi személyként megkezdhetik működésüket, egyszerűen a Művelődési Minisztériumnál kell bejegyeztetniük magukat. A kormány tájékozódott arról is, hogy a szovjet csapatok részleges kivonása után megüresedő épületeket miként hasznosítsák. Az ezzel kapcsolatos elgondolás lényege: a felszabaduló lakásokat értékesítik, oly módon, hogy a helyi tanácsokat illesse meg az első vevő kijelölésének joga. A gazdasági célú hasznosításra is alkalmas laktanyaépületekre pedig versenytárgyalásokat fognak kiírni. Ez alól kivétel a szombathelyi négytantermes iskola, amely a városi tanács kezelésébe kerül. A szóvivői tájékoztatón tudakolták azt is, szóba került-e a kormány ülésén, hogy a munkásőrséget esetleg a hadsereg szervezetébe integrálják. Bajnok Zsolt elmondta, hogy ez a kérdés most nem szerepelt a napirenden, de a munkásőrség helyzetének rendezésére előkészítő munkálatok folynak. A Honvédelmi Minisztériumban külön bizottság alakult azzal a feladattal, hogy pontosan vizsgálja meg a munkásőrség helyzetét, feladatrendszerét, szervezetét, működését. A vizsgálat eredményeit, a javaslatokat még az év végéig a kormány elé terjesztik. A várható javaslatoknak azt kell szem előtt tartaniuk, hogy a munkásőrség miként integrálható a nemzeti haderők rendszerébe, ugyanakkor miként őrizhető meg az önállóság néhány fontosabb eleme, s az önkéntesség. (MTI)
1989. augusztus 17., csütörtök 21:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|