|
|
 |
|
 |
Húsügy (1. rész)
|
1989. augusztus 17., csütörtök - Tovább gyűrűznek a húsforgalmazási zavarokkal kapcsolatos hullámok. A különböző véleményekről összeállítást készített az MTI gazdaságpolitikai rovata.
Spilák Ferenc nyilatkozata
Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes elmondotta: a
tárca szempontjából alapvetően fontos, hogy rendelkezésre álljon a
belföldi ellátáshoz szükséges mintegy 350 ezer tonnányi hús.
Biztosítani kell a feltételt ahhoz, hogy a szabályozás kellő
érdekeltséget teremtsen az áru belföldi forgalmazására is.
Amennyiben arra szükség van, úgy növelni kell a felvásárlási árakat
és összhangot kell teremteni a belföldi forgalmazás és az export
érdekeltsége között. Nem lehet eltekinteni attól sem, hogy az
idegenforgalom fokozódó igényeit is kielégítsék, éspedig kellő
fölkészüléssel, szervezettséggel; könnyen meglehet, hogy hibák egész
sora is hozzájárult a helyzet kialakulásához az ipari, a
kereskedelmi és a vendéglátó vállalatoknál.
A húskeret-gazdálkodást - mint ismeretes - az idén szabadították
föl, és a forgalmazást lényegében vállalati megállapodások
szabályozzák. Ehhez tökéletesíteni kell az érdekeltségi rendszert. A
húskészítmények árainak emelkedése esetén az egy főre jutó mintegy
80 kilogrammos belföldi húsfogyasztás átmenetileg csökkenhet, és
minden bizonnyal a jelenleginél nagyobb lenne az igény az olcsóbb
húskészítmények iránt.
x x x
(folyt.köv.)
1989. augusztus 17., csütörtök 16:46
|
Vissza »
|
|
Húsügy (2. rész)
|
ÉDOSZ-vélemény
--------------
Szilágyi László, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének
titkára elmondotta: a húskészítmények tervezett áremelésével
összefüggő sztrájkfelhívással - a szolidaritás alapján - az
ÉDOSZ-ban egyetértenek, ám mivel feladatuk éppen azon húsipari
vállalatok dolgozóinak az érdekképviselete is, akiknek a termékárai
ellen a sztrájk bekövetkezhet, a felhívás fogadtatása az
élelmezésipari dolgozók körében nem egyértelműen kedvező. Az ÉDOSZ
csütörtökön csaknem 30 alapszervezet - az iparág 200 ezres
kollektívájának negyedét kitevő - képviselőit kérdezte meg arról,
hogy egyetért-e a felhívással. Az alapszervezetek felétől kaptak
elutasító választ. A megkérdezettek vélhetően amiatt is
tanácstalanok, mivel az iparág dolgozói egyúttal maguk is
fogyasztók.
Az ÉDOSZ-ban olyan vélemény alakult ki, hogy a húsáremelés
elleni esetleges sztrájk a bajok jelzésére, csak a jéghegy csúcsának
időleges eltüntetésére volna elégséges, az élelmiszerágazat
egészének gondjait nem oldja meg. Ugyanis nem sokáig lehet elodázni
az ágazat jövedelmezőségének javítását, egy jól működő érdekeltségi
rendszer megteremtését. Továbbá mihamarabb rendezni kell a
mezőgazdasági termelők és a feldolgozók kapcsolatát. Amíg ugyanis
közös érdekeltségüket nem teremtik meg, a sztrájk legfeljebb
ellenérzéseket szül az egyes ágazatokban, szektorokban dolgozók
között, és erre semmi szükség. Lehetetlen ugyanis, hogy olyan iparág
legyen a sztrájk célpontja, amelynek üzemeibe a nyersanyagok - a
mezőgazdasági termékek - a begyűrűző költségek miatt egyre drágábban
érkeznek. Megengedhetetlen - és erről is igen kevesen beszélnek -
hogy a húsipart fél év alatt több mint 200 millió forintos veszteség
érje a belföldi ellátás teljesítése közben, és mindezt más
bevételeiből kelljen kigazdálkodnia.
Végül is lehetséges, hogy az élelmiszeripari vállalatok is
csatlakoznak a felhíváshoz. Ám tény, hogy az élelmiszergazdaság,
benne az élelmiszeripar helyzetét értékelő legutóbbi eszmecserék is
arról győzték meg az ÉDOSZ-t, hogy a jelenleginél átgondoltabb
közgazdasági viszonyok megteremtésére nagyobb figyelmet kell
fordítani. A szakszervezet javasolja, hogy a kormány a készülő
középtávú gazdasági programjának élelmiszergazdasági részét soron
kívül tárgyalja meg.
x x x
(folyt.köv.)
1989. augusztus 17., csütörtök 16:51
|
Vissza »
|
|
Húsügy (3. rész)
|
A SZOT sztrájkbizottságának felhívása
A SZOT sztrájkbizottsága csütörtökön ülésén megvitatta a
húskészítmények áremelésének körülményeit; ennek ismeretében az
felhívást adott ki, amelyben fölkért minden dolgozót, hogy
csatlakozzon a vasasok augusztus 18-ára, péntekre meghirdetett
figyelmeztető sztrájkjához.
A felhívás rögzíti: a sztrájk célja, hogy a kormány augusztus
21-én és szeptember 4-én ne emelje egyes húskészítmények árát. A
sztrájk követelésük alátámasztására szolgál, és egyúttal tiltakozás
az olyan kormányzati politika ellen, amely a hasonló gondok érdemi
megoldása helyett rögtönzött intézkedésekkel folyamatosan csökkenti
az életszínvonalat. A sztrájk időtartama legfeljebb egy óra legyen,
a lakosság nyugalmát minél kevésbé zavarja, alapvető
szolgáltatásokat ne érintsen, a legkevesebb anyagi veszteséggel
járjon, fegyelmezetten történjen. Javasolják, hogy az üzemekben
hozzanak létre sztrájbizottságokat és szervezzék meg a
rendezőgárdát.
A bizottság kéri a szakszervezeti tisztségviselőket, hogy a
sztrájk előtt és alatt folyamatosan tájékoztassák a dolgozókat a
megmozdulás céljáról, biztosítsák véleményük kifejtésének
lehetőségét. Felhívnak minden dolgozói és munkás érdekképviseletet,
politikai mozgalmat és pártot, hogy a sztrájk céljait támogassa,
annak végrehajtásában működjön közre.
x x x
Húsipari üzemi véleményt fogalmazott meg Jagasics Róbert, az
országszerte ismert Zalahús Vállalat kereskedelmi
igazgatóhelyettese. Elmondotta, hogy a húskészítmények áremelését a
húsipari vállalatok közösen kezdeményezték, mivel számukra jórészt
veszteségesek ezek a termékek. A Húsipari Központ árjegyzékeket
készített el a kezdeményezés nyomán, ezt a főhatóság lényegében
jóváhagyta. Így tudomásuk szerint két részben hajtanák végre a
húskészítmények meghatározott körében az összesen 6,5 százalékos
áremelést. A húsipari vállalatok ezt mindenképpen méltányosnak
tartják, hiszen költségeik - tőlük függetlenül - az elmúlt
időszakban olyan mértékben nőttek, amit a vállalati gazdálkodásban
más módon ellensúlyozni már nem tudnak. A felvásárolt alapanyagokhoz
lényegesen drágábban jutnak hozzá, mint korábban, s egyéb kiadásaik
is tetemesen nőttek. Amennyiben az áremelés nem jönne létre, úgy a
húsipar kész tények előtt állna: tovább kellene fékeznie a
fejlesztéseket, leállni a termékkorszerűsítéssel, és hovatovább
megeshet az is, hogy egyszerűen nem tudnák megvásárolni - legalábbis
egyes vállalatok körében - az alapanyagokat.
x x x (folyt.köv.)
1989. augusztus 17., csütörtök 16:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Húsügy (5. rész)
|
Az Országos Árhivatal véleménye
Az Országos Árhivatal mezőgazdasági osztályvezetője, Hodina
Péter szerint közismert, hogy a tervezett húskészítmény-áremelés nem
hatósági árakat érintő lépés. E szabadáras cikkek fogyasztói árának
emelése már hosszabb ideje napirenden van, korábban a húsipar a
tőkehús árát is emelni kívánta, de az Árhivatal ettől határozottan
elzárkózott. Ugyanakkor az Árhivatalnak semmiféle eszköz nem áll
rendelkezésére, ráadásul gazdasági mechanizmusunk törekvéseivel is
ellentétes, hogy megakadályozza a szabadáras termékek ily módon való
áremelését. Ezt ugyan három hónapra felfüggeszthetnék, s ez idő
alatt megvizsgálhatnák, hogy tisztességtelen nyereséget hoz-e az
emelés a húsipari vállalatoknak. Azonban már most tudni, hogy a
tervezett áremelés esetében semmi ilyenről nincs szó, tehát a
felfüggesztés lejárta után úgyis életbe lépnének a magasabb árak.
(MTI)
1989. augusztus 17., csütörtök 17:05
|
Vissza »
|
|
Húsügy (4. rész)
|
Az elmúlt hetekben az ország egyes vidékein tapasztalt húshiány
egyik kiváltó okát sokan abban látják, hogy a mind nagyobb számban
érkező turisták 10 kiló számra vásárolják és viszik ki a tőkehúst és
a húskészítményeket.
Az MTI munkatársa a vámszervek véleményét kérte ki az ügyben és
az iránt is érdeklődött, terveznek-e valamilyen kiviteli
szigorítást. Szente Gyula ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség országos
parancsnokának helyettese szerint a turista utasforgalomban csak
utiholmiként vihető ki kisebb mennyiségű húsáru, azon felül csak
akkor, ha az illető igazolja, hogy az árut az általa Magyarországon
beváltott konvertibilis valutából vette. A vámszervek is hallottak
olyan esetekről, amikor nagyobb tételeket vittek át a határon,
hiszen nálunk a termékek jóval olcsóbbak, mint Ausztriában, vagy
Jugoszláviában. Ugyanakkor az efajta magánexport tetemes bevételeket
hoz a magyar gazdaságnak. Az ezredes szerint nem terveznek, s nincs
is szükség semmiféle megszorításra, szigorító kiviteli intézkedésre.
Egyébként is ilyen lépést csak a Magyar Nemzeti Bank hozhat.
A helyettes vámparancsnok arról is beszámolt, hogy a nyugati és
a déli határállomásoktól kapott friss, csütörtök déli jelentésekből
kitűnik: az elmúlt napokban a tömegkommunikációban megjelent hírek,
riportok túlzó adatokkal szolgáltak. Ugyanis sehol nem tapasztalni a
szokásosnál nagyobb húskivitelt, kiváltképp száraz áruból - igaz,
azokból nem is lehet folyamatosan és nagyobb mennyiségben beszerezni
a határvidékeken.
Tőkei Vince, az MNB főosztályvezetője mindehhez hozzáfűzte:
kiviteli korlátozást csak akkor kezdeményeznének, ha az ellátásért
felelős szervek, mint például a Kereskedelmi Minisztérium azt kérné,
mivel veszélyeztetve látná a hazai ellátást. Ilyen kérelem,
megkeresés nem érkezett az MNB-hez. Egyébként hasonló kiviteli
rendelkezések érvényesek más élelmiszerekre is, azokból is sokat
vásárolnak nálunk a külföldiek, és a kereskedelem még egyszer sem
fordult a bankhoz, hogy szigorítsa a kiviteli rendelkezéseket.
Visszatérve a húsügyre, a főosztályvezető személyes véleménye
szerint a hazai árakon eladott, de konvertibilis valutát beváltva
megvásárolt hústermékek végül is jobb export áron kelnek így el,
mintha azt más csatornán keresztül értékesítenék tetemes tárolási,
szállítási költségek mellett. (folyt.köv.)
1989. augusztus 17., csütörtök 17:27
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|