|
|
 |
|
 |
Rendkívüli ülésszak - rendhagyó plenáris ülés (3. rész)
|
A délutáni plenáris ülésen Antall József személyesen
terjesztette elő a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar
Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek
kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot, amelyet mind a
Kulturális, mind az Alkotmányügyi Bizottság egyhangúlag elfogadott.
Az előterjesztés lényege, hogy ezen médiák vezetőinek
kinevezéséről és felmentéséről - a miniszterelnök javaslatára az
illetékes országgyűlési bizottság véleményének figyelembe vételével
- a köztársasági elnök dönt.
A miniszterelnök előterjesztésében kitért arra is, hogy a
kormány nincs ellene a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága
felállításának, viszont ennek módjáról, a bizottság feladatairól
célszerű lenne folytatni a hatpárti tárgyalásokat.
Mivel senki nem kívánt hozzászólni, s módosító indítvány sem
érkezett, a Parlament ez alkalommal rekord gyorsasággal, 271 igenlő
és 3 tartózkodó szavazattal elfogadta a közszolgálati tájékoztatási
eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot.
Már a hétfői munkanap végén - nem kívánván megzavarni az ülés
menetét -, de még mindig e témához kapcsolódva Antall József újra
szót kért, s felszólalásában hangsúlyozta: szeretné, ha a médiák
vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvény véget vetne annak az
áldatlan állapotnak, amely a sajtó és a politika, a sajtó és az
Országgyűlés, ha úgy tetszik, a sajtó és a kormány között kialakult.
Ezzel kapcsolatban kifejtette:
- Úgy gondolom, közös nemzeti felelőssége az országnak, hogy
milyen képet alkotnak róla, és milyen képet alkottat magáról. Úgy
vélem: az olyan lépések, amikor felelős szervezetek külföldi
segítséget, külföldi döntőbíráskodást kérnek annak eldöntésére, hogy
Magyarországon sajtószabadság van-e vagy sem, meglehetősen furcsának
tűnhetnek. Ha ezt egy banánköztársaság teszi akkor meg lehet érteni.
De, Magyarországon, ahol a sajtószabadság olyan méretű,
nyugodtan mondhatom, mint sehol jelenleg a világban, egy ilyen
lépés kizárólagosan Magyarország külső képének a megrontását
szolgálja, s az irántunk való bizalmat csökkenti.
Ezt követően a miniszterelnök feltette a kérdést: volt-e
egyetlen olyan lépés, amivel bármelyik újságírót akadályozta
munkájában vagy volt-e olyan lap, amelyik ellen eljárást indítottak,
írt bármit is a kormány tagjai, az Országgyűlés elnöke vagy akár a
köztársasági elnök ellen? (folyt.köv.)
1990. július 30., hétfő 17:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|