|
|
|
|
Szovjetunió - Kelet-Európa (1. rész)
|
Moszkva, 1989. augusztus 16. szerda (MTI) - A Szovjetunió és a kelet-európai szocialista országok kapcsolataikat a ,,finn modell,, szerint alakíthatnák át, megteremthetnék a fejlett piacgazdálkodást, a politikai pluralizmust, a többpártrendszerre épülő demokráciát és a nyugati világgazdasági rendszerhez való kapcsolódást, de kül- és katonapolitikai téren tiszteletben kell tartaniuk a Szovjetunió biztonsági érdekeit. Ha a magyar és a lengyel folyamatok nem jelentenek kihivást a szovjet külpolitikai érdekek ellen, akkor megértésre találhatnak a szovjet vezetés részéről.
Andranyik Migranjan, a Szovjet Tudományos Akadémia szocialista gazdasági világrendszer kutatóintézetének tudományos munkatársa az e heti Moszkovszkije Novosztyiban, nyugati politikai elemzők véleményét is ismertetve, a fentiek szerint vázolja fel: hogyan alakulhatnának át az új politikai gondolkodásmód térnyerése közepette a Szovjetunió és a kelet-európai szocialista országok kapcsolatai. - A Nyugaton Brezsnyev-doktrinának, Keleten pedig szocialista internacionalimusnak nevezett politikai uniformizálási törekvések helyett ma már a Szovjetunió nem egységesen tekinti a kelet-európai országokra és önmagát is más szemmel nézi. Elismeri a nyugati demokratikus modellhez való jogot, sőt, tudja, hogy ennek a modellnek lényeges elemeit saját területén is meg kell valósítania. Többé már nem tartja magát a társadalmi fejlődés alternativ modelljének sem. Felismeri gazdasági és politikai rendszerének gyengeségeit és a nyugati gazdasági világrendszerhez fűződő kapcsolatainak átértékelésére készül - irja a Moszkovszkije Novosztyi. - A külpolitikai kapcsolatok átalakításban különös hely illeti meg a szocialista országokat: a Szovjetunió érdeke is, hogy ezek az országok szervesen és fájdalommentesen bekapcsolódjanak a nyugati világgazdasági rendszerbe. A Szovjetunióban végbemenő gazdasági és politikai átalakítás első szakaszában mindkét fél számára elfogadható lenne az a tipusú új kapcsolatrendszer, amit Nyugaton ,,finnesítésnek,, neveznek. Nyugati meghatározás szerint ez azt jelenti, hogy az országok politikai rendszere nem különbözik a nyugati rendszerekétől, beépülnek a nyugati gazdaságba, de külpolitikájukat a szovjet katonapolitikai érdekek szem előtt tartásával alakítják. (folyt.)
1989. augusztus 16., szerda 17:15
|
Vissza »
|
|
Szovjetunió - Kelet-Európa (2. rész)
|
- Nyugati politológusok most arra a kérdésre igyekeznek válaszolni, hogy hajlandó lesz-e a Szovjetunió az új politikai gondolkodás keretében a kelet-európai országok ,,finnesítéséig,, is elmenni. A Varsói Szerződés Szervezetének feloszlatása egyelőre nem szerepel a napirenden, de a szövetségen belüli átalakítás belefér az új politikai megközelítésbe. (folyt.)
1989. augusztus 16., szerda 17:16
|
Vissza »
|
|
Szovjetunió - Kelet-Európa (2. rész)
|
Ugyanakkor a ,,finnesítés,, csak bizonyos módosításokkal mehet végbe, mivel ezek az országok évtizedeken át egységes gazdasági-katonai szervezethez tartoztak. A cikkiró szerint először a belpolitikai és a belgazdasági rendszerek módosítására van szükség és ezen az alapon csatlakozhatnak a nyugati gazdasági rendszerhez. Ennek engedélyezéséért cserében a Szovjetunió megfelelő garanciákat kér a kelet-európai országoktól a Szovjetunióhoz fűződő külpolitikájukat illetően: nem veszélyeztethetik a kelet-nyugati kapcsolatok átalakításának idején a szovjet érdekeket - írja a szerző. - A folyamat az egyes kelet-európai országokban nem egyszerre megy végbe, látszólag a feltételek először Magyarországon és Lengyelországban teremtődnek meg - folytatódik a cikk. - Ha az ezekben az országokban zajló események nem jelentenek kihívást a szovjet külpolitikai érdekek ellen, a piacgazdálkodás és a pluralizmus megteremtése megértésre találhat a szovjet vezetés részéről. Ez a Szovjetunió számára is előnyökkel járna, hiszen mindent megkaphat, amit jelenleg Finnországtól megkap (bekapcsolódik a nyugati gazdaságba, hozzájut a nyugati technológiához). - Azok a vélemények, amelyek az események fent emlitett menetét ellenzik, a régi nagyhatalmi logikából indulnak ki, amely mindenképpen a Varsói Szerződés és a NATO szembenállásának megőrzését kívánja. Az új politikai gondolkodás feltételezi, hogy a Szovjetunió saját rendszerének terjesztése helyett annak korszerűsítésére, a Nyugattal és az Egyesült Államokkal pedig a gazdasági, és társadalmi-kulturális területek tapasztalatainak cseréjére törekszik - írja. - A Szovjetuniónak támogatnia kell ezeknek az országoknak reformtörekvéseit, kivéve a kezdeményezést a nyugat és az Egyesült Államok kezéből. Ez egyben alátámasztaná a szovjet vezetés ama óhajának komolyságát, hogy bekapcsolódjék a világgazdasági rendszerbe. Az Egyesült Államok és a nyugat-európai államok is kedvezőbb eredményeket érhetnének el, ha a Szovjetunió és ezen országok kapcsolatainak átalakítását segítenék, nem pedig az egyes országokat igyekeznének kiszakítani a szovjet érdekszférából - véli a Moszkovszkije Novosztyi cikkírója.+++
1989. augusztus 16., szerda 17:21
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|