|
|
|
|
Ausztria - A semlegesség határai (1.rész)
|
Bécs, 1989. augusztus 16. szerda (MTI-Panoráma) - Egy ország nem lehet csak egy ,,kicsit,, semleges... a Szovjetunió csupán a történelemre emlékeztet bennünket - nyilatkozta Bruno Kreisky volt osztrák kancellár abban a vitában, amelyik arról robbant ki, hogy mennyire fér össze Ausztria semlegessége és közöspiaci csatlakozási szándéka.
A nézetek megint hevesebben csapnak össze, amióta a Szovjetunió a múlt csütörtökön emlékeztető jegyzéket intézett Franz Vraniztky kancellárhoz. Az Aide Memoire-ban a szovjet kormány annak az aggodalmának adott hangot, hogy az egykor ,,örökös semlegességét,, deklaráló Ausztria az EGK-ba történő belépéssel elveszíti a semleges politika folytatásának lehetőségét. A nyugat-európai integrációs szervezethez történő csatlakozás nem csupán gazdasági, hanem egyben politikai lépés is, hiszen az EGK számos nemzetközi politikai és biztonsági kérdésben közös álláspontot alakít ki, s végső soron unióra törekszik - mutatott rá a szovjet kormány. Ausztria egy milliméterrel sem tér el a semlegességtől - jelentette ki Vranitzky kancellár a szovjet jegyzék átvétele után. Majd egy sajtónyilatkozatában is megerősítette, hogy Bécs csak abban az esetben hajlandó belépni az EGK-ba, ha a csatlakozáskor írásos vagy más jogilag érvényes formában rögzítik Ausztria semlegességének fennmaradását. A szocialista párti kancellár közölte, hogy az egész közöspiaci-ügyet továbbra is nagyon óvatosan kívánja kezelni - de kitart a belépési szándék mellett. Mint mondta, a szovjet jegyzéket az osztrák álláspont kommentárjának tekinti. A kormánykoalíció másik pártja, a néppárt vezetője, Josef Riegler alkancellár úgy vélekedett, hogy a szovjet állásfoglalásnak nincs aktualitása. A közöspiaci csatlakozást leghevesebben szorgalmazó párt több politikusa is határozottan elvetette a szovjet jegyzék nyomán támadt aggodalmakat, hangsúlyozva, hogy nem lehet helye semmifajta külső kioktatásnak, hiszen az örökös semlegességet Ausztria önként vállalta - tehát kizárólagos belügye. Ezt az álláspontot utasítja vissza Bruno Kreisky, aki az egyetlen élő tanúja az Ausztria függetlenségéről és semlegességéről 1955-ben Bécsben és Moszkvában folytatott tárgyalásoknak. (folyt.)
1989. augusztus 16., szerda 13:49
|
Vissza »
|
|
Ausztria - A semlegesség határai (2.)
|
A Szovjetunió azután egyezett bele, hogy aláírja az Ausztria függetlenségének helyreállításáról szóló államszerződést, miután az 1955 áprilisi úgynevezett moszkvai memorandumban Ausztria svájci típusú semlegességre vállalt kötelezettséget - mutatott rá Kreisky, aki államtitkárként tagja volt a Moszkvában járt küldöttségnek. Tény viszont, hogy a négy nagyhatalom által 1955. május 15-én aláírt államszerződésben - amelyben az addigi megszálló hatalmak visszaadták Ausztria függetlenségét - nem szerepel semmiféle kitétel Ausztria semlegességéről. Az osztrák képviselőház volt az, amely 1955. október 26-án alkotmányjogi törvényt hozott az ország örökös semlegességéről. Talán igazuk van azoknak, akik túl korainak, elsietettnek tartják az egész vitát a közöspiaci csatlakozás és a semlegesség összeegyeztethetőségéről, hiszen 1993 előtt aligha várhatóak érdemi tárgyalások Brüsszel és Bécs között. Az EGK ugyan már elkezdte tanulmányozni Ausztria felvételi kérelmét, de mindenképpen nehéz procedúrára lehet számítani, hiszen az osztrák feltételek teljesítése komoly engedményeket követelne a nyugat-európai közösségtől.+++ Pach Ferenc (Bécs) MTI-Panoráma
1989. augusztus 16., szerda 13:51
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|