|
|
 |
|
 |
Képi megjelenítés - a tudomány ,,látásának,, tudománya 1.
|
Boston, 1989. augusztus 16. (Reuter/MTI-Panoráma) - A Föld körül keringő műholdak nap mint nap több száz oldalnyi adat-tömeget sugároznak a földi vevőállomásokra, de kutatók becslése szerint ennek az információnak a 90 százaléka veszendőbe megy, mert a tudósoknak nincsenek meg az eszközeik elemzésükhöz. ,,Annyi papírt, amire minden adat felférne, nem engedhetünk meg magunknak - és akkor még nem is szóltunk a megértésükről,, - mondotta valaki egy közelmúltban tartott tudományos tanácskozáson. A műholdak szüntelenül digitális jelek tömegével árasztják el a Földet, amelyek feldolgozásra várnak.
De van már egy új, számítógépes technológia, amelyet tudományos
vizualizációnak - képi megjelenítésnek - hívnak, s ez gyökeresen
megváltoztatja a helyzetet: olyan eszközt ad a tudósok kezébe,
amellyel a digitális jelek (számok) millióit egyetlen képbe
tömörítve jelenítik meg egy számítógép képernyőjén.
Eképpen például az a több száz mérési adat, amelyet egy műhold
készít a Föld légköréről, olyan digitális képpé alakítható, amelyről
leolvasható a felhők kialakulásának folyamata. A tudós az egymás
utáni adatokat és digitális képeket összevetve nyomon követheti,
miként alakul ki a hurrikán vagy milyen mértékben csökken az
ózonréteg.
Forradalmi újításról van szó: a tudósok a mérőműszereiktől,
műholdjaiktól nem nyers adatok tömkelegét kapják - amely óriási
erőfeszítésekkel és hosszú idő alatt elemezhető -, hanem a nyers
adatoknak nyomban a szintézisét. Azt lehetnek mondani, hogy míg
eddig cammogva lehetett felfedezni valamit, most ,,ötödik
sebességben,, lehet száguldani új felfedezések felé, hiszen az
elemzések babramunkáját a komputer végzi - komputer-sebességgel.
Mivel egy vizuális információ feldolgozásakor az emberi agy
neuronjainak több mint a fele aktivizálódik, nagyon sok tudós véli
úgy, hogy ezentúl - amikor az emberi szem egy adat-tömkelegből
készült digitális képet lát majd - felggyorsul az emberi gondolkodás
is. Egy digitális kép ugyanis jóval több információ-egységből
(mérési adatból, stb.) áll össze mint például egy fénykép.
Ez az új technológia képes arra, hogy az agyról készült orvosi
röntgenfelvételeket három dimenziós képpé alakítsa, képes
megjeleníteni, modellezni minként működik egy apró tranzisztor, s
matematikai képletet olyan képi formákban tud ,,szoborba önteni,,
,amely egészen döbbenetes távlatokat nyit a geometria előtt. A
tudósok nyomban felmérhetik kutatásaik eredményeit - ahelyett, hogy
hónapokig-évekig számítógépes printout-ok oldalkötegeinek kilóit,
mázsáit nyálaznák át. (folyt.)
1989. augusztus 16., szerda 10:35
|
Vissza »
|
|
Képi megjelenítés - a tudomány ,,látásának,, tudománya 2.
|
Ez a vizualizáció félelmetes dolgokra képes: általa az ember
akár beléphet a maga alkototta képbe, s ott helyben meg is
változtathatja azt. A kísérletező ,,látásának,, és
,,érzékszerveinek,, információit - beiktatott kamerák, műszerek
révén - digitális jelek özöneként kapja meg a számítógép és
megjelenít egy digitális, színes, három dimenziós képet: az ember
ebben a mesterséges képben szabadon mozoghat, megváltoztathatja az
ott lévő tárgyakat, a helyszínt - mint a mesében.
A tudományos fantasztikum világába illő technológia óriási
szuperkomputereket, kisebb de nagyon gyors
,,mini-szuperkomputereket,, , nagy teljesítményű képi kijelzőket,
adattárolókat igényel - s mindenek felett szoftver-programok
százait. Becslések szerint a tudományos vizualizáció piaca már a
jövő évtized elejére egy milliárd dollár nagyságrendű lesz.
Ez a technológia évente 15-20 százalékos ütemben fejlődik,
miközben a számítógépes technika teljesítménye egy-másfél évenként
megkétszereződik.
A vizualizáció terjedésének egyik feltétele a hardver-költségek
csökkenése. Alig öt évvel ezelőtt bárki, aki képi kijelzőkkel
számítógépes grafikai ábrázolással akart akárcsak elemi szinten
foglalkozni, 250 ezer dollártól több millióig terjedő összeget
kellett erre fordítania. Ma már egy komolyabb teljesítményű gép 80
ezer dollártól felfelé beszerezhető.
S van még egy dolog: a vizualizáció nem egyszerűen a
számítógépes tudás mechanikus továbbfejlesztése - hanem valami más.
Kulturális ugrás, amelyet az embereknek - az új nemzedéknek - el
kell sajátítania. Akkor pedig a tudomány, az emberi tudás
robbanására lehet számítani. +++
(MTI-Panoráma)
1989. augusztus 16., szerda 10:40
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|