Rendszerváltás és az MTI

	A pangás bakancsa
Dühöngve, szitkozódva rohant be a művezető az egykor nagynevű, ma már jobbára csak a fennmaradásáért küzdő nagyvállalat munkavédelmi vezetőjéhez. Kilyukadt a bakancsa és a raktárban nem akarják kicserélni, mert még nem járt le a kihordási ideje, panaszkodik a művezető olyan szenvedélyesen, hogy a tagbaszakadt munkavédelmi vezető szóhoz sem tud jutni mellette. Türelme fogytával ő maga is kiabálva kérdi: védőruhaként vagy kihordásra kapta-e a bakancsot a panaszos? Mit tudja ő, vág vissza az, nem is érdekli. A lényeg, hogy lyukas és így nem lehet benne dolgozni - tessék tehát kicserélni. A munkavédelmi vezető - türelmes ember lévén - fellapozza a szabályzatot, s csakhamar kiderül, a hőzöngő művezető egyéves kihordásra kapta a bakancsot, ő, a munkavédelmi vezető tehát nem illetékes a dologban. A másik felháborodva tiltakozik, hogy márpedig ő a saját pénzén nem cseréli ki. A munkavédelmi vezető higgadtan mondja erre: köteles vagy olyan ruhában megjelenni a munkahelyeden, amilyet a munkavédelmi-balesetvédelmi szabályok előírnak. A vezető már szinte robbant a méregtől, de nem jutott szóhoz. A vele szemben ülő tagbaszakadt munkavédelmis ugyanis az egyik fiókból előhúzott egy hivatalos levelet és majdhogynem üvöltve kérdezte a művezetőt, látott-e, kapott-e már ilyet valaha? Már hogyne kapott volna, hiszen a munkavédelem vezetője minden évben megkérdi egy ilyenforma levélben a brigádoktól, milyen módosításokat javasolnak a vállalati munkavédelmi szabályzatban? Választ csak nagy ritkán kap, éppen ezért üvöltözik most, nem kevés pedagógiai célzattal. A művezető kényszeredetten hallgatja a munkavédelmist, nem érti, miért lett egyszeriben bonyolult minden. Nem is olyan régen még elég volt elsétálnia a raktárba, ledobni a lyukas bakancsot és máris vihette az újat, még papír sem kellett hozzá, valamelyik főnök kézjegyével. Ma meg?... Hát mi történt? alc. Ha fut a vállalat szekere Tulajdonképpen semmi, azt az apróságot nem számítva, hogy a vállalat a csőd szélére jutott. Elmúlt már az az idő, amikor minden műhelysarokba futotta egy-egy új hűtőre, amikor számolatlanul vették a ventillátorokat, s ha valamelyik elromlott, egyszerűen kicserélték, meg sem kísérelve a javítást. (folyt.) 1989. augusztus 16., szerda 13:19
Vissza » Folytatásokkal »