Rendszerváltás és az MTI

	Rosszul startol a növénytermelés Baranyában
1989. február 13., hétfő - Megkezdődtek a szántóföldi munkák a baranyai határban. A traktoros brigádok hétfőn sok helyütt hozzáfogtak a koratavaszi növények talajának előkészítéséhez. Ha az időjárás nem változik lényegesen, három hét mulva már vethetik a borsót, a zabot, az árpát és a cukorrépát. Most tárcsázással és simitózással igyekeznek elmunkálni az őszi mélyszántást. Megkezdődött a kalászos növények fejtrágyázása is. A talajfelszin teljesen száraz, ezért nem repülőgéppel, hanem földi gépekkel szórják ki a mütrágyát az őszi vetésekre. Legdélibb megyénkben mindig előbb ,,nyit,, a határ, mint az ország északibb tájain, ilyen korai munkakezdés azonban párját ritkitja Baranyában is. Az immár száz napja tartó téli aszály következtében erősen megcsappant a talaj vizkészlete, amin már csak egy esős tavasz segíthet. A gazdaságok azonban addig sem tétlenkednek. Ha már nincsen csapadék, legalább azt a körülményt próbálják kihasználni, hogy a gépek nehézség nélkül tudnak mozogni, dolgozni a száraz földeken: a jó időben elvégzett talajmunkával és mütrágyázással mérsékelhetik az aszály káros hatását. Február közepe lévén, bizonyosnak látszik most már, hogy - bármiként alakul is a további időjárás - kedvezőtlen starthelyzetbe került a növénytermelés. Januárban mindössze 4,8 milliméter, február első felében pedig csupán 1 milliméter csapadék hullott a Mecsek vidékén - töredéke a sokévi átlagnak. Sajnos, a megelőző két hónapban /novemberben és decemberben/ is a szokásos mennyiségü csapadéknak alig egyharmada áztatta meg a földeket. Mindehhez hozzá kell venni, hogy az egész elmult esztendő is aszályos volt. A rendkivül súlyos szárazság egymilliárd forint veszteséget okozott a megye mezőgazdaságának. Ősszel hatvanezer hektáron került földbe a búza és az árpa. A tél előtti határszemlén a vetések 39 százalékát gyengének, 35 százalékát közepesnek és 27 százalékát jónak minősítették a baranyai szakemberek. A helyzet azóta nem változott. Sőt A búza egy része ki sem kelt, a többi pedig a csapadékhiány miatt nem fejlődött kellőképpen. Tehát nagy szüksége van a tápanyagra a gyengén telelő növénynek. A tavaszi vetésre szánt földek termőrétegében kevés a nedvesség. Ezért is fontos most a szántások gyors és tökéletes lezárása, hogy megóvják a talajban levő viz minden cseppjét. (MTI) 1989. február 13., hétfő 17:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »