Rendszerváltás és az MTI

	Ezeréves nemzeti jelképeink - tudományos ülés
1989. január 23., hétfő - A magyar címer és zászló történetéről tartott tudományos ülést az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, valamint a Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság hétfőn az intézmény aulájában. Az eszmecserén történészek és heraldikusok ismertették kutatásaik legújabb eredményeit, hogy elősegítsék az országunk új állami cimerére vonatkozó állásfoglalás kialakítását, ezért a tanácskozásra meghívták Stadinger Istvánt, az Országgyűlés elnökét, Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert és Dankó László kalocsai érseket. A kutatók elmondták, hogy koronázási jelvényeink Európa egyik legépebben megmaradt középkori ereklye-együttese, s ezeket az államalapító Szent István örökségének tekintik. A régi magyar címer elemei csaknem ezer évesek. Hangsúlyozták: olyan címerre van szüksége országunknak, amelyet a nép magáénak vall, amely nem tartalmaz idegen szimbólumokat, megfelel a címertan szabályainak, és a folytonosságot jelképezi. Szóltak arról is, hogy nemzeti jelképeink közül a kereszt már a címer előtti korszakból származó régészeti leleteken is látható. Előadások hangzottak el arról, hogy miként alakult ki a középkorban a magyar állami címer. A legkorábbi a kettős kereszt, amelyet III. Béla hozott Bizáncból 1190-ben. Az egyházi szimbólum már akkor világi jelkép volt, a magyar függetlenséget szimbólizálta. Az úgynevezett hármas halomról szólva felhívták a figyelmet: a gót irányzat térhódításakor a kettős kereszt hármas lábu végződése gótikus lóherévé vált, ezt a gótikus lóhereivet nevezte el a nép hármas halomnak. A kutatások új eredményei bizonyítják, hogy a hármas halom nem hegyeket jelképez, hanem a kettős kereszt stilizált talapzata. A címer másik oldalán lévő vörös-ezüst vágások 1202-ből származnak, az Árpádok szinei és nem a Dunát, a Tiszát, a Drávát, illetve a Szávát jelképezik. Az előadók bemutattak 29 európai címert - köztük norman kalózhajók cimereit - amelyeken szintén kettős kereszt látható. Ez is bizonyítja, hogy e jel már 600-700 évvel ezelőtt világi szimbólum volt. A szakemberek középkori városok címereivel szemléltették, hogy csak szlovákiai városok - például Besztercebánya, Kassa - megőrízték a magyar uralkodóktól kapott címert. Szorgalmazták, hogy országunk városai - Nyiregyházához hasonlóan - állítsák vissza ősi címereiket. Előadás hangzott el arról is, hogy egy 1848-as jogszabályban kimondták: a régi címert vissza kell állítani jogaiba. (MTI) 1989. január 23., hétfő 16:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »