|
|
 |
|
 |
Interjú Kulcsár Kálmánnal
|
Interjú Kulcsár Kálmánnal SZER
------------------------- München, 1989. június 1.
Leírva: 1989. június 2.
Figyelő
Munkatársunk, Farkas Péter Budapesten interjút készített Kulcsár
Kálmán igazságügyminiszterrel. Többek között az új alkotmányról tett
fel kérdéseket.
- Azt hiszem ez az első alkalom, hogy hivatalban lévő
igazságügyminiszter a Szabad Európa Rádió tudósítójának nyilatkozik.
Kérem, határolja be körülbelül, milyen politikai eseménytől, milyen
időponttól kezdve teheti Ön ezt meg?
- Hát nehéz lenne így behatárolni. Én azt gondolom, hogy amióta
idekerültem, 10 hónapja lassan, azóta gyakorlatilag ez lehetséges,
ha nem is azonnal került rá sor, mert hiszen ez alatt az elmúlt 10
hónap alatt nagyon sok nyugati újságíróval találkoztam, a
(...)televíziótól kezdve a Newseeken át a legkülönbözőbb
orgánumokig, úgyhogy nyilván csak véletlen, hogy a Szabad Európa még
eddig nem jelentkezett.
- Most pedig a legfontosabb fő témáról, az alkotmányról. Kérem,
mondjon néhány szót hallgatóinknak, hol tart ma, 1989 tavaszán az
alkotmány előkészítésének a munkájával?
- Tulajdonképpen nagyon jól állunk egyfelől, másfelől vannak
problémák. Nagyon jól állunk abban a tekintetben, hogy kialakult itt
egy alkotmánykoncepció, megfelelően kidolgozott szabályozási
elvekkel, amelyeket én azt hiszem, hogy meg tudnék védeni a világ
minden táján. Ezeket az elveket, ha még alapmotívumokkal is, de a
parlament elfogadta. Azóta mi tovább tisztítottuk ezeket az elveket.
Hogyha valaki netán véletlenül figyelemmel kísérte a vitában
elmondott záróbeszédemet, akkor ez többé-kevésbé világos is, hogy
milyen irányban, és ezen folyik is a munka. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
Vissza »
|
|
Interjú Kulcsár Kálmánnal - 1. folyt.
|
Tehát másik oldalról problematikussá vált az
alkotmányelőkészítés, mert fölmerült a különböző politikai erők
részéről, hogy az alkotmány egész kidolgozási folyamatát másként
kellene megszervezni. (...) erre bizonyos értelemben gondoltam,
amikor azt javasoltam eme bizonyos parlamenti vitán, hogy a
parlament alkotmányozó bizottsága, amely képviselőkből áll
természetesen, de amely elvileg legfőbb gazdája ennek az egész
folyamatnak, egészítse ki saját magát, hívjon meg oda különböző
politikai erőkből képviselőket, mégha nem is országgyűlési
képviselőt, akármilyen funkcióval. Akár szavazással is megteheti,
bármilyen létszámban, és így az egész alkotmányozási folyamat
találkozzon valahol a parlamenten kívüli és a parlamenten belüli
politikai erők találkozópontján.
Ezt én nagyon fontosnak találnám, mert nem tudok szabadulni
attól az eredendő gondolatunktól, hogy ennek az alkotmányozásnak
valamifajta, ha nem is nemzeti konszenzusra kellene vezetni, mert
talán túlzás lenne, de valamifajta egyetértésre néhány olyan
alapvető elvben, amely ennek az államnak és az államhoz az
állampolgárok viszonyának egyik alaptételeként megfogalmazható. Ha
ezt sikerülne megtenni, akkor azt hiszem, hogy a magyar politikai
helyzet is tisztább lenne. Ez azonban a parlament utolsó napjának a
végén zajlott le szinte, amikor a parlament erről már nem foglalt
állást. Azóta nem volt parlamenti ülés, tehát nem tudom, hogy mi
lesz a következő lépés, mindenesetre meg kellene találni valami
megoldást erre a problémára.
Nagyon nem szeretném, hogyha az lenne a látszat, hogy az
Igazságügyminisztérium kidolgozott egy alkotmányt, amit én - még
egyszer mondom - szakmailag és politikailag mindenütt vállalok a
világban, s ez végülis a politikai meg nem egyezés folytán valahol
eltűnjön a történelem oly sokat emlegetett süllyesztőjében. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interjú Kulcsár Kálmánnal - 2. folyt.
|
- Most itt ez a politikai meg nem egyezés. Felmerült azért itt
az a gondolat, hogy esetleg jobb lenne várni ezzel az alkotmánnyal
két okból is. Főként azért, mert ez a parlament - valljuk be - nem
igazán demokratikus választások alapján alakult meg 1985-ben a
-83-as választójogi törvény alapján. Ez a parlament semmiképpen sem
tükrözi a mai magyar társadalmat. Továbbá, ennek a parlamentnek a
tagjai háromnegyed részben párttagok, tehát nyugodtan mondhatom azt,
hogy ez a parlament nem a társadalom parlamentje, hanem az MSZMP
parlamentje. Éppen ezért egy ilyen hitelét veszített parlament csak
hiteltelen jogszabályokat alkothat. Ez az egyik szempont. A másik
szempont ugyanakkor az, hogy Magyarországon a politikai változások
lényegében nem olyan régen kezdődtek. Nem lenne-e jobb időt adni,
kifutást engedni ezeknek a folyamatoknak és aztán megalkotni azt az
alkotmányt, amely lehetőleg hosszú évtizedekre megteremtené
Magyarországon az alkotmányt, valódi alkotmányos rendet?
- Igen, hát ezeket az érveket sokszor hallom. Az elsővel nem
szeretnék sokáig foglalkozni, az politikai kérdés. Jogi probléma
ebből annyi, hogy ez a parlament határozta el az alkotmányozást, és
minthogy a magyar közjogi gondolkodástól - nem kisebb ember mondta
ezt, mint Bibó István - idegen az alkotmányozó nemzetgyűlés fogalma.
Ezért én azt gondolom, hogy jogilag nem lehet támadni azt az
álláspontot, hogy a parlament, ha úgy kívánja, akkor fejezze is be
ezt alkotmányozást, de mondom ez jogi probléma és most e pillanatban
nyilvánvalóan nem ez, hanem a politikai kérdések kerülnek előtérbe.
Na mármost, ha így van, akkor azt mondanám, hogy átmeneti
időszakban készült - az én ismereteim szerint - minden alkotmány.
(folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interjú Kulcsár Kálmánnal - 3. folyt.
|
Ami számomra fontos, az a következő: (...) egy nagyon híres
olasz jogfilozófus azt mondotta volt, hogy a demokrácia
tulajdonképpen a játékszabályok megléte és betartása.
A magyar viszonyok között azoknak a játékszabályoknak, amelyek
stabilan tudják képviiselni ezeket a politikai törekvéseket,
becsatornázni a politikai rendszerbe, rendkívül nagy jelentőségük
van, illetőleg lenne. Éspedig azért, hogy azok a politikai erők,
amelyek részben kevéssé definiálták saját magukat és részben sok
szempontból más összefüggésekben is még bizonytalanok, de
szükségképpen rákényszerülnek arra, hogy negatív összefüggésekben
közelítsék a politikai helyzetet és az államot. Ez természetes ebben
a szituációban és nem is lehetne mást várni.
Ahhoz, hogy pozitívvá transzformálódjon ez a hatás, tehát
funkcionálissá váljék ez a sokfajta politikai erő, ami a kiformálódó
pluralizmusnak az alapja, (...) ahhoz az kellene, hogy világos
játékszabályok legyenek a politikában. Most ehhez nem kis
jelentőségű lehet egy alkotmány, hogyha sikerül a jelenlegi
átmenenti szakasz problémáit hosszú távra kivetítve értékelni.
Most nem tudom mennyire ismeri jelenlegi alkotmányi
álláspontunkat, de ebben ilyen törekvés mutatkozik meg. Tehát ha egy
ilyen politikai megegyezés kialakul a politikai erők között - ide
értem az MSZMP-t is -, akkor én nem látom annak semmifajta
veszélyét, hogy ez vagy az a parlament fogadja el ezt az alkotmányt
Ez bizonyos presztízsjelentőségű lehet, ha kiegészítjük utána egy
népszavazással, akkor ez már másként fest, de hangsúlyozom, hogy ez
nyilvánvalóan akkor lehetséges, hogyha egy ilyen fajta politikai
megegyezés születik. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interjú Kulcsár Kálmánnal - 3/4. folyt.
|
Hogyha nem születik egy olyan politikai megegyezés, amely
alapján a mai politikai viszonyok formalizáltan kezelhetők, hát
akkor aligha van más hátra, mint föl kell oszlatni a parlamentet,
választásokat kiírni. Definiálja mindenki saját magát a választók
előtt, majd a választók legitimálják törekvéseiket
ilyen-olyan-amolyan mértékben, és akkor egy új parlament elé
kerülhet az alkotmány, amely a véleményem szerint tartalmilag nem
nagyon különbözhet a jelenleg tervezettől. Ez egyébként a dolgoknak
az egyik érdekes vonása, hogy nagyon kevéssé vonja kétségbe bárki
tartalmilag.
- Maradjunk a tartalomnál. Magyarország alkotmányának
szabályozási elvei, tényei. Hozzák nyilvánosságra az új
alkotmánykoncepciót. Az alkotmányban jelenjenek meg a szocialista
társadalmi berendezkedés modern, tudományosan megalapozott elvei.
Kérem miniszter úr, soroljon fel hallgatóinknak néhány ilyen
tudományosan megalapozott elvét a szocializmusnak, amely az Ön
véleménye szerint az elmúlt évtizedekben eredményesen vált be a
gyakorlatban, és ez indokolja, hogy átvegye az új alkotmány is.
- Igen. Az imént hivatkozott záróbeszédben a parlamentben
világossá vált, hogy az új alkotmány ne tartalmazzon olyan
fejezetet, amely a társadalmi berendezkedésről szól.
- Tehát a szocializmus szó már nem fog szerepelni az új
alkotmányban?
- Azt én nem tudom, a (...) feltehetően valamilyen módon
körülíratik majd, ha ott a történelmi áttekintésről lesz szó, de a
normatív, tehát a rendelkező részben - ezt is elfogadta a parlament
egyébként - csak olyan kifejezéseket, elveket tudunk megfogalmazni,
amelyeknek jogi tartalmuk van. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
Vissza »
|
|
Interjú Kulcsár Kálmánnal - 5. folyt.
|
- Hogy válaszoljak a kérdésre, hogy mik azok az alapelvek,
amelyek egy új alkotmányban szerepelhetnek, ezek nem szükségképpen
azok, amelyek beváltak, vagy nem váltak be. Ha kezébe venné, vegye
majd a kezébe és idézze belőle, legyen olyan kedves, a politikai
pártokról szóló törvénytervezetet
Annak az utolsó, záró
rendelkezésében föl vannak sorolva azok az elvek, amelyeket a
politikai pártoknak figyelembe kellene venni. Ezek az elvek azok,
amelyek az alkotmányban is meg fognak jelenni.
- Végezetül térjünk rá egy másik kérdésre. Általában egészséges
jogalkotási folyamat az, amikor a társadalom fejlődik, a társadalom
organikusan szerveződik, és a jogalkotás ennek megfelelően hozza meg
a legfontosabb törvényeket. Kicsit az az érzésem, hogy
Magyarországon ez az egészséges viszony megfordulóban van ma, és a
jogalkotási folyamat előreszalad. Mennyiben látja ön ezt így
miniszter úr?
- Igen, ez bizonyos tekintetben így van. A jogalkotás egy
összefüggésében, amennyiben a társadalmi folyamatok a jogalkotással
előmozdíthatók, hogyha sikerül ezek számára kinyitni a kaput és
legalábbis a lényegi folyamatokra építeni a jogalkotást. Mi az előbb
beszélgettünk a demokratikus politikai berendezés játékszabályairól.
Hát ezeket a játékszabályokat meg kellett alkotni egy részükben már
az alkotmány elfogadása előtt. Ha gyülekezési jogról, vagy
egyesülési jogról beszélünk például, aligha mondhatnánk, hogy itt
egy előreszaladás történt, mert az organikus folyamatok a
társadalomban már megjelentek: önszerveződő formációk, demonstrációk
és egyebek is. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
Vissza »
|
|
Interjú Kulcsár Kálmánnal - 6. folyt.
|
Bizonyos értelemben a gazdaságban is jelentkeztek már ilyen
organikus elemek, amikre rá lehetett építeni a gazdasági
társaságokról szóló törvényt tavaly októberben, jóllehet azt is
látni(?) kell ugye, hogy ezek lehetőséget nyitnak, de nem
helyettesítenek társadalmi folyamatokat.
Az én véleményem szerint vannak olyan jogszabályok, amelyek
(...) szempontból abban a helyzetben vannak, amit említett, és
vannak amelyek már inkább utólagosan, vagy ha nem is annyira
megkésetten, de azért már nagyon időszerűen jelentkeznek. Hadd
mondjak erre is példát. A Független Jogász Fórum ma bejelentette,
hogy szükség van a Büntető Törvénykönyv felülvizsgálatára. Hát ez a
törekvés itt az Igazságügyminisztériumban már néhány hónapja
megindult. Be is jelentettük nyilvánosan is egyébként. Ez
valamiképpen elkerülte a figyelmet akkor, de tény az, hogy folyik a
munka és az egész Büntető Törvénykönyv politikai büntetési
tényállásainak az átvizsgálása oly mértékben jutott már előre, hogy
most már hovatovább be is fejeződik.
Most ez a törekvés tehát, ez nagyon is organikus volt, mert ugye
ebben teljesen igazuk van a független jogászoknak, hogy a hatóságok
nem alkalmazták azokat a jogszabályokat, amelyek formailag életben
voltak, és hát legalábbis én mióta itt vagyok, nem emlékszem, hogy
egyetlen egy esetben is indult volna eljárás ilyen ügyekben, tehát
át kell alakítani a jogszabályt.
- Ők azt mondják, hogy nagyon gyorsan, az egész Büntető
Törvénykönyv reformja előtt meg kell változtatni az államellenes
bűncselekmény kategóriáját, kategóriáit, hogy ne állhasson elő az a
helyzet, hogy a mai tevékenységek miatt egy év múlva, két év múlva
egy esetleges politikai turnusváltás esetén lecsukják az embert.
(folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
Vissza »
|
|
Interjú Kulcsár Kálmánnal - 7. folyt.
|
- Pontosan ezt mondom én is, és ezt jelentettük be már néhány
hónapja. A helyettesem, aki a büntető kodifikációval foglalkozik,
sajtóértekezletet is tartott, akkor ezzel összefüggésben én magam is
írtam róla.
- (....)
- Így van. Tehát pontosan ugyanebből kiindulva, talán nem
annyira a veszélyérzettől mozgatva, hanem azért, mert a Büntető
Törvénykönynek ez a része egyebek közt nemcsak ezt, hanem a
gazdasági bűncselekményekkel ugyanez a helyzet, nem felel meg
azoknak a viszonyoknak, amelyek itt kialakultak. Az én személyes
véleményem szerint ez más kérdés. Korábban sem felelt meg, mert
szakmailag és politikai tartalmában is egy szerintem nagyon rossz
fejezete ez a Büntető Törvénykönyvnek, sőt a Büntető Törvénykönyvről
is megvan a véleményem, de ez más dolog.
- Ezzel megköszönném a beszélgetést Dr. Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszternek, professzornak. Köszönöm a beszélgetést
+++
1989. június 1., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|