|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Interjú Kulcsár Kálmánnal
|
![](../img/spacer.gif)
Interjú Kulcsár Kálmánnal SZER ------------------------- München, 1989. június 1. Leírva: 1989. június 2. Figyelő Munkatársunk, Farkas Péter Budapesten interjút készített Kulcsár Kálmán igazságügyminiszterrel. Többek között az új alkotmányról tett fel kérdéseket. - Azt hiszem ez az első alkalom, hogy hivatalban lévő igazságügyminiszter a Szabad Európa Rádió tudósítójának nyilatkozik. Kérem, határolja be körülbelül, milyen politikai eseménytől, milyen időponttól kezdve teheti Ön ezt meg? - Hát nehéz lenne így behatárolni. Én azt gondolom, hogy amióta idekerültem, 10 hónapja lassan, azóta gyakorlatilag ez lehetséges, ha nem is azonnal került rá sor, mert hiszen ez alatt az elmúlt 10 hónap alatt nagyon sok nyugati újságíróval találkoztam, a (...)televíziótól kezdve a Newseeken át a legkülönbözőbb orgánumokig, úgyhogy nyilván csak véletlen, hogy a Szabad Európa még eddig nem jelentkezett. - Most pedig a legfontosabb fő témáról, az alkotmányról. Kérem, mondjon néhány szót hallgatóinknak, hol tart ma, 1989 tavaszán az alkotmány előkészítésének a munkájával? - Tulajdonképpen nagyon jól állunk egyfelől, másfelől vannak problémák. Nagyon jól állunk abban a tekintetben, hogy kialakult itt egy alkotmánykoncepció, megfelelően kidolgozott szabályozási elvekkel, amelyeket én azt hiszem, hogy meg tudnék védeni a világ minden táján. Ezeket az elveket, ha még alapmotívumokkal is, de a parlament elfogadta. Azóta mi tovább tisztítottuk ezeket az elveket. Hogyha valaki netán véletlenül figyelemmel kísérte a vitában elmondott záróbeszédemet, akkor ez többé-kevésbé világos is, hogy milyen irányban, és ezen folyik is a munka. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Interjú Kulcsár Kálmánnal - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Tehát másik oldalról problematikussá vált az alkotmányelőkészítés, mert fölmerült a különböző politikai erők részéről, hogy az alkotmány egész kidolgozási folyamatát másként kellene megszervezni. (...) erre bizonyos értelemben gondoltam, amikor azt javasoltam eme bizonyos parlamenti vitán, hogy a parlament alkotmányozó bizottsága, amely képviselőkből áll természetesen, de amely elvileg legfőbb gazdája ennek az egész folyamatnak, egészítse ki saját magát, hívjon meg oda különböző politikai erőkből képviselőket, mégha nem is országgyűlési képviselőt, akármilyen funkcióval. Akár szavazással is megteheti, bármilyen létszámban, és így az egész alkotmányozási folyamat találkozzon valahol a parlamenten kívüli és a parlamenten belüli politikai erők találkozópontján. Ezt én nagyon fontosnak találnám, mert nem tudok szabadulni attól az eredendő gondolatunktól, hogy ennek az alkotmányozásnak valamifajta, ha nem is nemzeti konszenzusra kellene vezetni, mert talán túlzás lenne, de valamifajta egyetértésre néhány olyan alapvető elvben, amely ennek az államnak és az államhoz az állampolgárok viszonyának egyik alaptételeként megfogalmazható. Ha ezt sikerülne megtenni, akkor azt hiszem, hogy a magyar politikai helyzet is tisztább lenne. Ez azonban a parlament utolsó napjának a végén zajlott le szinte, amikor a parlament erről már nem foglalt állást. Azóta nem volt parlamenti ülés, tehát nem tudom, hogy mi lesz a következő lépés, mindenesetre meg kellene találni valami megoldást erre a problémára. Nagyon nem szeretném, hogyha az lenne a látszat, hogy az Igazságügyminisztérium kidolgozott egy alkotmányt, amit én - még egyszer mondom - szakmailag és politikailag mindenütt vállalok a világban, s ez végülis a politikai meg nem egyezés folytán valahol eltűnjön a történelem oly sokat emlegetett süllyesztőjében. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Interjú Kulcsár Kálmánnal - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
- Most itt ez a politikai meg nem egyezés. Felmerült azért itt az a gondolat, hogy esetleg jobb lenne várni ezzel az alkotmánnyal két okból is. Főként azért, mert ez a parlament - valljuk be - nem igazán demokratikus választások alapján alakult meg 1985-ben a -83-as választójogi törvény alapján. Ez a parlament semmiképpen sem tükrözi a mai magyar társadalmat. Továbbá, ennek a parlamentnek a tagjai háromnegyed részben párttagok, tehát nyugodtan mondhatom azt, hogy ez a parlament nem a társadalom parlamentje, hanem az MSZMP parlamentje. Éppen ezért egy ilyen hitelét veszített parlament csak hiteltelen jogszabályokat alkothat. Ez az egyik szempont. A másik szempont ugyanakkor az, hogy Magyarországon a politikai változások lényegében nem olyan régen kezdődtek. Nem lenne-e jobb időt adni, kifutást engedni ezeknek a folyamatoknak és aztán megalkotni azt az alkotmányt, amely lehetőleg hosszú évtizedekre megteremtené Magyarországon az alkotmányt, valódi alkotmányos rendet? - Igen, hát ezeket az érveket sokszor hallom. Az elsővel nem szeretnék sokáig foglalkozni, az politikai kérdés. Jogi probléma ebből annyi, hogy ez a parlament határozta el az alkotmányozást, és minthogy a magyar közjogi gondolkodástól - nem kisebb ember mondta ezt, mint Bibó István - idegen az alkotmányozó nemzetgyűlés fogalma. Ezért én azt gondolom, hogy jogilag nem lehet támadni azt az álláspontot, hogy a parlament, ha úgy kívánja, akkor fejezze is be ezt alkotmányozást, de mondom ez jogi probléma és most e pillanatban nyilvánvalóan nem ez, hanem a politikai kérdések kerülnek előtérbe. Na mármost, ha így van, akkor azt mondanám, hogy átmeneti időszakban készült - az én ismereteim szerint - minden alkotmány. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Interjú Kulcsár Kálmánnal - 3. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Ami számomra fontos, az a következő: (...) egy nagyon híres olasz jogfilozófus azt mondotta volt, hogy a demokrácia tulajdonképpen a játékszabályok megléte és betartása. A magyar viszonyok között azoknak a játékszabályoknak, amelyek stabilan tudják képviiselni ezeket a politikai törekvéseket, becsatornázni a politikai rendszerbe, rendkívül nagy jelentőségük van, illetőleg lenne. Éspedig azért, hogy azok a politikai erők, amelyek részben kevéssé definiálták saját magukat és részben sok szempontból más összefüggésekben is még bizonytalanok, de szükségképpen rákényszerülnek arra, hogy negatív összefüggésekben közelítsék a politikai helyzetet és az államot. Ez természetes ebben a szituációban és nem is lehetne mást várni. Ahhoz, hogy pozitívvá transzformálódjon ez a hatás, tehát funkcionálissá váljék ez a sokfajta politikai erő, ami a kiformálódó pluralizmusnak az alapja, (...) ahhoz az kellene, hogy világos játékszabályok legyenek a politikában. Most ehhez nem kis jelentőségű lehet egy alkotmány, hogyha sikerül a jelenlegi átmenenti szakasz problémáit hosszú távra kivetítve értékelni. Most nem tudom mennyire ismeri jelenlegi alkotmányi álláspontunkat, de ebben ilyen törekvés mutatkozik meg. Tehát ha egy ilyen politikai megegyezés kialakul a politikai erők között - ide értem az MSZMP-t is -, akkor én nem látom annak semmifajta veszélyét, hogy ez vagy az a parlament fogadja el ezt az alkotmányt Ez bizonyos presztízsjelentőségű lehet, ha kiegészítjük utána egy népszavazással, akkor ez már másként fest, de hangsúlyozom, hogy ez nyilvánvalóan akkor lehetséges, hogyha egy ilyen fajta politikai megegyezés születik. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Interjú Kulcsár Kálmánnal - 3/4. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Hogyha nem születik egy olyan politikai megegyezés, amely alapján a mai politikai viszonyok formalizáltan kezelhetők, hát akkor aligha van más hátra, mint föl kell oszlatni a parlamentet, választásokat kiírni. Definiálja mindenki saját magát a választók előtt, majd a választók legitimálják törekvéseiket ilyen-olyan-amolyan mértékben, és akkor egy új parlament elé kerülhet az alkotmány, amely a véleményem szerint tartalmilag nem nagyon különbözhet a jelenleg tervezettől. Ez egyébként a dolgoknak az egyik érdekes vonása, hogy nagyon kevéssé vonja kétségbe bárki tartalmilag. - Maradjunk a tartalomnál. Magyarország alkotmányának szabályozási elvei, tényei. Hozzák nyilvánosságra az új alkotmánykoncepciót. Az alkotmányban jelenjenek meg a szocialista társadalmi berendezkedés modern, tudományosan megalapozott elvei. Kérem miniszter úr, soroljon fel hallgatóinknak néhány ilyen tudományosan megalapozott elvét a szocializmusnak, amely az Ön véleménye szerint az elmúlt évtizedekben eredményesen vált be a gyakorlatban, és ez indokolja, hogy átvegye az új alkotmány is. - Igen. Az imént hivatkozott záróbeszédben a parlamentben világossá vált, hogy az új alkotmány ne tartalmazzon olyan fejezetet, amely a társadalmi berendezkedésről szól. - Tehát a szocializmus szó már nem fog szerepelni az új alkotmányban? - Azt én nem tudom, a (...) feltehetően valamilyen módon körülíratik majd, ha ott a történelmi áttekintésről lesz szó, de a normatív, tehát a rendelkező részben - ezt is elfogadta a parlament egyébként - csak olyan kifejezéseket, elveket tudunk megfogalmazni, amelyeknek jogi tartalmuk van. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Interjú Kulcsár Kálmánnal - 5. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
- Hogy válaszoljak a kérdésre, hogy mik azok az alapelvek, amelyek egy új alkotmányban szerepelhetnek, ezek nem szükségképpen azok, amelyek beváltak, vagy nem váltak be. Ha kezébe venné, vegye majd a kezébe és idézze belőle, legyen olyan kedves, a politikai pártokról szóló törvénytervezetet Annak az utolsó, záró rendelkezésében föl vannak sorolva azok az elvek, amelyeket a politikai pártoknak figyelembe kellene venni. Ezek az elvek azok, amelyek az alkotmányban is meg fognak jelenni. - Végezetül térjünk rá egy másik kérdésre. Általában egészséges jogalkotási folyamat az, amikor a társadalom fejlődik, a társadalom organikusan szerveződik, és a jogalkotás ennek megfelelően hozza meg a legfontosabb törvényeket. Kicsit az az érzésem, hogy Magyarországon ez az egészséges viszony megfordulóban van ma, és a jogalkotási folyamat előreszalad. Mennyiben látja ön ezt így miniszter úr? - Igen, ez bizonyos tekintetben így van. A jogalkotás egy összefüggésében, amennyiben a társadalmi folyamatok a jogalkotással előmozdíthatók, hogyha sikerül ezek számára kinyitni a kaput és legalábbis a lényegi folyamatokra építeni a jogalkotást. Mi az előbb beszélgettünk a demokratikus politikai berendezés játékszabályairól. Hát ezeket a játékszabályokat meg kellett alkotni egy részükben már az alkotmány elfogadása előtt. Ha gyülekezési jogról, vagy egyesülési jogról beszélünk például, aligha mondhatnánk, hogy itt egy előreszaladás történt, mert az organikus folyamatok a társadalomban már megjelentek: önszerveződő formációk, demonstrációk és egyebek is. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Interjú Kulcsár Kálmánnal - 6. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Bizonyos értelemben a gazdaságban is jelentkeztek már ilyen organikus elemek, amikre rá lehetett építeni a gazdasági társaságokról szóló törvényt tavaly októberben, jóllehet azt is látni(?) kell ugye, hogy ezek lehetőséget nyitnak, de nem helyettesítenek társadalmi folyamatokat. Az én véleményem szerint vannak olyan jogszabályok, amelyek (...) szempontból abban a helyzetben vannak, amit említett, és vannak amelyek már inkább utólagosan, vagy ha nem is annyira megkésetten, de azért már nagyon időszerűen jelentkeznek. Hadd mondjak erre is példát. A Független Jogász Fórum ma bejelentette, hogy szükség van a Büntető Törvénykönyv felülvizsgálatára. Hát ez a törekvés itt az Igazságügyminisztériumban már néhány hónapja megindult. Be is jelentettük nyilvánosan is egyébként. Ez valamiképpen elkerülte a figyelmet akkor, de tény az, hogy folyik a munka és az egész Büntető Törvénykönyv politikai büntetési tényállásainak az átvizsgálása oly mértékben jutott már előre, hogy most már hovatovább be is fejeződik. Most ez a törekvés tehát, ez nagyon is organikus volt, mert ugye ebben teljesen igazuk van a független jogászoknak, hogy a hatóságok nem alkalmazták azokat a jogszabályokat, amelyek formailag életben voltak, és hát legalábbis én mióta itt vagyok, nem emlékszem, hogy egyetlen egy esetben is indult volna eljárás ilyen ügyekben, tehát át kell alakítani a jogszabályt. - Ők azt mondják, hogy nagyon gyorsan, az egész Büntető Törvénykönyv reformja előtt meg kell változtatni az államellenes bűncselekmény kategóriáját, kategóriáit, hogy ne állhasson elő az a helyzet, hogy a mai tevékenységek miatt egy év múlva, két év múlva egy esetleges politikai turnusváltás esetén lecsukják az embert. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Interjú Kulcsár Kálmánnal - 7. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
- Pontosan ezt mondom én is, és ezt jelentettük be már néhány hónapja. A helyettesem, aki a büntető kodifikációval foglalkozik, sajtóértekezletet is tartott, akkor ezzel összefüggésben én magam is írtam róla. - (....) - Így van. Tehát pontosan ugyanebből kiindulva, talán nem annyira a veszélyérzettől mozgatva, hanem azért, mert a Büntető Törvénykönynek ez a része egyebek közt nemcsak ezt, hanem a gazdasági bűncselekményekkel ugyanez a helyzet, nem felel meg azoknak a viszonyoknak, amelyek itt kialakultak. Az én személyes véleményem szerint ez más kérdés. Korábban sem felelt meg, mert szakmailag és politikai tartalmában is egy szerintem nagyon rossz fejezete ez a Büntető Törvénykönyvnek, sőt a Büntető Törvénykönyvről is megvan a véleményem, de ez más dolog. - Ezzel megköszönném a beszélgetést Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszternek, professzornak. Köszönöm a beszélgetést +++
1989. június 1., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|