|
|
 |
|
 |
MSZP kongresszus - hétfői munkanap (11. rész)
|
1956-ról és a nemzeti megbékélésről három állásfoglalás-tervezet
közül a Baranya megyeiek tervezetét fogadta el a kongresszus,
csaknem 70 százalékos szavazati aránnyal.
Az elfogadott állásfoglalásában a kongresszus leszögezi: az MSZP
minden törekvése arra irányul, hogy a demokratikus szocializmus
irányába mutató fordulat békés keretek között menjen végbe
hazánkban. Javasolják: ,,ne a múlt azonos értékelésében akarjunk
nemzeti megbékélésre jutni, amit tragikus eredetű, szubjektív
ítéletek nehezítenek. A jövő legfontosabb céljaiban, az új
Magyarország formálásában értsünk egyet,,.
A nemzeti megbékélés eszméjéből kiindulva javasolja a
kongresszus, hogy október 23. legyen nemzeti emléknap, mely
mementóként emlékeztet arra, hogyan tudja eltorzítani a társadalmat
és állampolgárait minden diktatúra, annak személyiséget nyomorító
politikai rendszere, törvénytelenségei, embertelen módszerei. Ez a
nap arra figyelmeztessen, hogy az erőszak bármely formájának
alkalmazása a politikai törekvések érvényesítésére vagy elfojtására
nem alkalmas másra, mint a gyűlölet szítására. Az MSZP ellenzi az
államok belügyeibe a külső beavatkozás minden formáját, a
szuverenitás korlátozását.
Az MSZP kongresszusa javasolja a párt országgyűlési
csoportjának, hogy kezdeményezze a Parlamentben a nemzeti megbékélés
szellemét kifejező nyilatkozat megtételét, és október 23-a nemzeti
emléknappá nyilvánítását. Kezdeményezi továbbá, hogy a
Minisztertanács a lefolytatott rehabilitációs eljárásokkal
kapcsolatban a jogi és erkölcsi rehabilitáláson túl az alaptalanul
elítéltek méltányos, és a társadalom által elviselhető anyagi
jóvátételéről is intézkedjen. A kongresszus szükségesnek tartja,
hogy a törvény szolgáltasson igazságot minden, ártatlanul elítélt és
meghurcolt embernek. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 01:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|