|
|
 |
|
 |
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (17. rész)
|
Az alapszabály-tervezetről szóló vitának egyik visszatérő eleme
volt a bizalmatlanság a korábbi struktúrákkal, irányítási formákkal
szemben. A bizalomhiány azt az igényt vetette fel: a
pártalkotmányba építsenek be garanciákat annak érdekében, hogy ne
ismétlődhessen meg a korábbi hibás, rossz gyakorlat. Ez az igény
némileg ,,túlszabályozottá,, tette a tervezetet, ezt azonban később
a bizalom erősödésének függvényében az új párt soron következő
kongresszusain minden bizonnyal ki lehet majd küszöbölni.
A küldöttek ezután nekiláttak a tervezet részletes vitájának:
tételesen, pontról pontra górcső alá vették az egyes pontokat. A
dokumentum jelentőségét tükröző hosszú, idegőrlő vita kezdődött.
A küldöttek döntése alapján az alapszabály-tervezet kimondja: a
párt az emberi fejlődés egyetemes értékeit, a humanizmust, a
szabadságot, a demokráciát maradéktalanul valló marxista szellemű
politikai szervezet. Folytatója a szocialista és kommunista mozgalom
időtálló hagyományainak, magáénak vallja a szolidaritást és a
társadalmi igazságosság elvét, az értékteremtő munka tiszteletét.
Épít a magyarság történelmi hagyományaira és értékeire, egyik
örököse a magyar progresszió legjobb törekvéseinek, a haza és
haladás eszméinek, a Duna menti népek sorsközössége gondolatának.
Tevékenységével a nemzet egészét kívánja szolgálni. A párt a saját
munkájuk alapján jövedelemben részesedők, a kisvállalkozók pártja. A
Magyar Szocialista Párt szoros és szerves kapcsolatot kíván
fenntartani mind a reformra törekvő közép- és kelet-európai
baloldali pártokkal, mind pedig a világ reformkommunista,
szocialista és szociáldemokrata pártjaival. Döntés született abban
is, hogy a pártba a 17. életévüket betöltöttek léphetnek be. A
kongresszus úgy határozott, hogy a párttagok elsődleges
közösségének, az alapszervezeteknek a legkisebb létszámát három
főben szabják meg.
Rendkívül heves vita alakult ki abban a kérdésben, hogy az
alapszabály megadja-e a munkahelyi szerveződés jogát az
alapszervezeteknek. A látszólag egyszerű szervezeti kérdésnek tűnő
problémáról hamarosan kiderült, hogy elsőrendű politikai kérdés. A
már-már megfenekleni látszó vitát Nyers Rezső határozott hangú
felszólalása döntötte el. (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 22:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|