|
|
 |
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
A fegyveres erők és a rendőrség alkotmányos szabályozásának
kérdésében továbbra is vita van a felek között az állambiztonság
védelmére hivatott szervezet hovatartozását illetően. Az MSZMP és a
Harmadik Oldal álláspontja az, hogy a rendőrség feladatainak körébe
tartozzon az állambiztonság védelme. Az EKA viszont a
Minisztertanácsnak alárendelt külön szervezet felállítását
javasolja. Szerintük a rendőrség feladataitól el kell különíteni a
politikai rendőrség feladatait. Ezt egyebek közt azzal indokolják,
hogy az államvédelmi feladatok rendkívül erősen kapcsolódnak a
pártok és a parlament tevékenységéhez. Ugyanakkor az államvédelem és
az állambiztonság kifejezések eléggé rossz emlékűek, ezért
indítványozzák, hogy német mintára alkotmányvédelmi hivatal
elnevezéssel különítsék el ezt a szervezetet, amely a kormánynak
lenne alárendelve, s felette az alkotmánybíróság és a parlament
illetékes bizottsága is felügyeletet látna el. A Harmadik Oldal
nevében Nagy Imre úgy vélekedett, hggy a politikai rendőrség
elkülönítéséről esetleg az új parlament dönthetne, addig pedig
áthidaló megoldás lenne, ha az átmenet időszakában megfelelő
parlamenti kontrollal működne az államvédelmi intézmény. A fennálló
nézetkülönbségekre való tekintettel e kérdés megvitatását
visszautalták a szakbizottság elé.
Elvi megállapodás jött létre viszont arról, hogy a rendőrség és
a fegyveres erők állományának párttagságát nem kellene az
alkotmányban rendezni. Csupán egy keretszabály megalkotására lenne
szükség, amely kimondaná, hogy a kérdésről alkotmányerejű
szabályozás intézkedik. A fegyveres erők és testületek tagjainak
párttagságára a párttörvény tárgyalásakor visszatérnek.
Megvitatták az Ellenzéki Kerekasztal indítványát, miszerint a
Magyar Néphadsereg nevét változtassák át Magyar Honvédségre. Az EKA
ezt azzal indokolta, hogy a Magyar Honvédség elnevezés elfogadásával
az alkotmánymódosítás során visszatérnének a hagyományokhoz.
Tölgyessy Péter kifejtette, hogy ez az elnevezés az 1848-49-es
szabadságharc sajátja, s 1945 után is használták a Magyar Honvédség
nevet. Pozsgay Imre erre úgy válaszolt, hogy az MSZMP nem látja elvi
akadályát az EKA javaslatának. Gyakorlatilag azonban tájékozódásra
van szüksége. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 20:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Halló Szer? Szeretnék egy magánjellegűnek látszó dolgot elmondani ha lehet. Ugyanis én ez év márciusában jöttem NSZK-ba. Német származású vagyok. Itt rokonaim vannak. Egy ezzel kapcsolatos kérelem el lett küldve, ami eltarthat talán egy évig is, tovább is, hogy elfogadnak németnek vagy nem. Minden a legnagyobb rendben van itt. Lakásom, hivatalos munkahelyem van és egy dolog aggaszt. Sok mindennel nem vagyok tisztában, ezért kérem világosítson fel. Ugyanis olyan dolgok történtek Magyarországon a családdal, lehet hogy meg sem tudom várni a döntést velem kapcsolatban. Mire számíthatok Magyarországot hátrányt figyelembe véve, hogy pl. hogy mehetek vissza, útlevelem lejárt, nem tudok semmit sem, pl. 28 év folyamatos munkaviszonyom van M.o-on az elveszett? Tehát nem tudom, hogy ha ez bekövetkezik, hogy tudok visszamenni, mit kell tennem. Köszönöm, ha választ kapok a rádióban, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|