|
|
|
|
Bányász-demonstráció Pécsett (4. rész)
|
Schalkhammer Antal ismertette a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének a kormányhoz intézett felhívását. A petició 11 pontban foglalta össze a bányászok és az iparág egészének követeléseit, s egyúttal ajánlotta a kormánynak a követelések megtárgyalását. Amennyiben azonban a november végére összehívott bányász-kongresszusig nem sikerül előrehaladást elérni a vitatott kérdésekben, akkor - hangzottak a fenyegető szavak - a kongresszus magához ragadja a döntés jogát. A nagygyűlés résztvevői egységesen megszavazták a memorandumot. Időközben megérkezett a sportcsarnokba a Brit Bányamunkás Szövetség delegációja, és felállította hatalmas, díszes bányász zászlaját az emelvény mögött. A küldöttség vezetője elmondta: kizárólag azért jöttek Magyarországra, hogy részt vegyenek a mecseki bányászok megmozdulásán, s ezt az alkalmat kívánták felhasználni arra, hogy köszönetüket fejezzék ki magyar szaktársaiknak az 1984-es nagy angliai bányászsztrájk idején tanúsított szolidaritásukért. A közönség percekig tartó tapssal és éljenzésssel üdvözölte a brit bányászok képviselőit. Ezután Nagy Sándor, a SZOT főtitkára lépett a mikrofonhoz. Beszédét gyakran félbeszakították a túlfűtött hangulatú kiáltozások. A főtitkár visszautasította, hogy egyesek szociális demagógiával vádolják azokat a dolgozókat, akik a munkahelyüket védik, önmaguk és családjuk megélhetéséért küzdenek, s a reformellenesség bélyegét ragasztják rá azokra, akik ésszerű szerkezetátalakítást követelnek. A szakszervezetek azt akarják: legyen mindenkinek tisztességes munkája, s azt fizessék meg érdeme szerint, továbbá legyen valódi szociális biztonság ebben az országban. A SZOT élére akar állni minden akciónak, amely a dolgozók jogos követeléséért harcol, ezért támogatja az uránbányászok és általában a bányászok követeléseit is. A főtitkár meghirdette, hogy szeptember legyen a szakszervezeti szolidarítás hónapja. A következő napokban, hetekben erőteljesen fogalmazzák meg kívánságaikat a csendes milliók is. Ne fogadják el a rájuk kényszerített rossz megoldásokat, mert nem lehet a gazdasági szerkezetváltást úgy végrehajtani, hogy éppen a legérdekeltebbek, akikért történik, a dolgozók legyenek a kárvallottjai. (folyt.köv.)
1989. augusztus 30., szerda 20:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Halló Szer? Szeretnék egy magánjellegűnek látszó dolgot elmondani ha lehet. Ugyanis én ez év márciusában jöttem NSZK-ba. Német származású vagyok. Itt rokonaim vannak. Egy ezzel kapcsolatos kérelem el lett küldve, ami eltarthat talán egy évig is, tovább is, hogy elfogadnak németnek vagy nem. Minden a legnagyobb rendben van itt. Lakásom, hivatalos munkahelyem van és egy dolog aggaszt. Sok mindennel nem vagyok tisztában, ezért kérem világosítson fel. Ugyanis olyan dolgok történtek Magyarországon a családdal, lehet hogy meg sem tudom várni a döntést velem kapcsolatban. Mire számíthatok Magyarországot hátrányt figyelembe véve, hogy pl. hogy mehetek vissza, útlevelem lejárt, nem tudok semmit sem, pl. 28 év folyamatos munkaviszonyom van M.o-on az elveszett? Tehát nem tudom, hogy ha ez bekövetkezik, hogy tudok visszamenni, mit kell tennem. Köszönöm, ha választ kapok a rádióban, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|