|
|
|
|
- Német menekülők - 2. folyt.
|
Ahogy áthaladtunk a kapun, mindnyájan nagyon meghatódtunk, sírtunk, s csak azt láttuk: sikerült. Boldogok voltunk. Az elhatározás már régen élt bennünk. Játszottunk azzal a gondolattal is, hogy kérvényezzük a kiutazást, de a polgárokat nagyon elbizonytalanították az állambiztonsági szervek. Azt sem tudtuk, hogy egyáltalán kijut-e még egyetlen NDK-polgár is, vagy hogy mennyi ideig kell várnunk. Nem vagyunk a legfiatalabbak, nem volt időnk, hogy hét évet várjunk. Végül is ezért határoztuk el, hogy Magyarországon keresztül megyünk a Szövetségi Köztársaságba. Az életünket nem akartuk kockára tenni. Tudtuk, hogy Magyarországon nem lőnek le minket, illetve hogy nem zárnak minket börtönbe. - A hölgyet és családját Magyarországon kellemetlen meglepetések is érték, mégis ... - Magyarország különben nagyon tetszett nekünk. Különösen Budapest. El kell mondjam, nagyon szívesen utaznánk újra Magyarországra nyaralni. Ez most nem volt nyaralás, ez kaland és stressz volt az elejétől a végéig. Szépnek találjuk a magyar tájat, az emberek barátságosak, vendégszeretőek, kivétel mindenütt akad. - Második beszélgetőpartnerem egy Karl-Marx-Stadt környékéről származó, negyven év körüli férfi volt, aki családjával menekült. Csak magyarországi nyaralásuk alatt döntötték el, hogy Ausztriába szöknek. Példájuk talán egyedi eset? Vagy ez a jelenség tömegpszichózisnak tekinthető a Magyarországon nyaraló NDK- állampolgárok között? - Biztos, hogy sok személyt érint, akik a társadalmi funkcióik és foglalkozásuk miatt eddig visszariadtak a kiutazás kérvényezésétől, mert el akarták kerülni a megtorlást. Szerintem igen magas azoknak az aránya, akikben Magyarországon ötlött fel a menekülés gondolata. A határt most átlépő személyek között igen magas az értelmiségiek aránya. Sok az orvos, mérnök, akik menekülésük előtt nem kérvényezték a kiutazást. Nem akarták, hogy eltiltsák őket foglalkozásuktól. (folyt.)
1989. augusztus 25., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Halló Szer? Szeretnék egy magánjellegűnek látszó dolgot elmondani ha lehet. Ugyanis én ez év márciusában jöttem NSZK-ba. Német származású vagyok. Itt rokonaim vannak. Egy ezzel kapcsolatos kérelem el lett küldve, ami eltarthat talán egy évig is, tovább is, hogy elfogadnak németnek vagy nem. Minden a legnagyobb rendben van itt. Lakásom, hivatalos munkahelyem van és egy dolog aggaszt. Sok mindennel nem vagyok tisztában, ezért kérem világosítson fel. Ugyanis olyan dolgok történtek Magyarországon a családdal, lehet hogy meg sem tudom várni a döntést velem kapcsolatban. Mire számíthatok Magyarországot hátrányt figyelembe véve, hogy pl. hogy mehetek vissza, útlevelem lejárt, nem tudok semmit sem, pl. 28 év folyamatos munkaviszonyom van M.o-on az elveszett? Tehát nem tudom, hogy ha ez bekövetkezik, hogy tudok visszamenni, mit kell tennem. Köszönöm, ha választ kapok a rádióban, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|