|
|
|
|
- Erdélyi kezdeményezés - 2. folyt.
|
Míg Magyarországon örvendetes módon egyre közelebb jutnak az egyházak az alapvető emberi jognak számító vallásszabadság elnyeréséhez és gyakorlásához, Romániában ennek semmi jele. Sőt, ellenkezőleg: az egyházak helyzete egyre súlyosabb, elég ha az állami szervek kikényszerítette teológiai numerus claususra gondolunk, a teológiákra, a papképzőkbe felvehető hallgatók létszámának korlátozására és az azt szükségszerűen követő általános pap- és lelkipásztor hiányra. Elszomorító azonban, hogy az egyházrombolás munkájába önként, vagy kikényszerítve papok és egyháztagok is részt vesznek, és szabadságról beszélnek ott, ahol annak nyoma sincs. Dr. Újvári Ferencék azonban helyesen látják és hangsúlyozzák, hogy az egyház a gyülekezetekben él, s ezért csak a gyülekezetekből kiinduló szolgálattal lehet új egyházi intézményeket létesíteni. Amikor azonban a gyülekezetekre gondolunk, nem feledhetjük a Románia lakosságának új létformát teremteni kívánó tervet, a falvak és a bennük élő múlt, hét nyelvkultúra megszüntetésére, s az ország lakosságának betontömbökbe való telepítésére. Az ilyen halálos hangulatot teremtő mesterséges népvándorlásnak az egyházak életében beláthatatlan következményei lesznek, nemcsak a falvak, de a gyülekeztek is eltünnek, szétszóródnak szerte a szabad világban. Ez az embertelen elgondolás egyre nagyobb felháborodást vált ki, s egyre többen vannak olyanok is, akik nemcsak szavakat, hanem szemérmetlen szankciókat követelnek a saját múltját, annak minden kincsét elpusztítani kívánó rendszerrel szemben. Az egyházak fegyvere azonban nem a szankciók útja, hanem az imádságé, s az üldözöttekre való megszólalásé, elnémíthatatlan megszólalásé románokért, németekért, magyarokért egyaránt. +++
1989. augusztus 13., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Halló Szer? Szeretnék egy magánjellegűnek látszó dolgot elmondani ha lehet. Ugyanis én ez év márciusában jöttem NSZK-ba. Német származású vagyok. Itt rokonaim vannak. Egy ezzel kapcsolatos kérelem el lett küldve, ami eltarthat talán egy évig is, tovább is, hogy elfogadnak németnek vagy nem. Minden a legnagyobb rendben van itt. Lakásom, hivatalos munkahelyem van és egy dolog aggaszt. Sok mindennel nem vagyok tisztában, ezért kérem világosítson fel. Ugyanis olyan dolgok történtek Magyarországon a családdal, lehet hogy meg sem tudom várni a döntést velem kapcsolatban. Mire számíthatok Magyarországot hátrányt figyelembe véve, hogy pl. hogy mehetek vissza, útlevelem lejárt, nem tudok semmit sem, pl. 28 év folyamatos munkaviszonyom van M.o-on az elveszett? Tehát nem tudom, hogy ha ez bekövetkezik, hogy tudok visszamenni, mit kell tennem. Köszönöm, ha választ kapok a rádióban, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|