|
|
|
|
Vasfüggöny a magyar-román határon - francia sajtó (1.rész)
|
Lászzló Balázs, az MTI tudósitója jelenti:
Párizs, 1989. június 22. csütörtök (MTI-tud.) - A francia rádió és televizió állomások után a sajtó is bő terjedelemben számolt be a Románia által a magyar határon kiépített szögesdrót és árok akadályról, amit egyesek a vasfüggönyhöz, mások a berlini falhoz hasonlítottak.
A Le Figaro terjedelmes budapesti riportot közölt a Romániából átmenekültekről. Elmondja benne, hogy már sok köztük a román nemzetiségű is, akik ugyanarról panaszkodnak, mint a magyarok: ,,nyomor, a házuk lebontása, kényszermunkára vezénylés a családtól több száz kilóméterre, folyóvíz és fűtés nélküli tömeglakás, letartóztatások, kitoloncolások, öngyilkosságok... Elmenni, menekülni minél messzebbre. Elfelejteni a házukat, amit leromboltak, nem gondolni többet a területrendezésre, a városok és főleg falvak lerombolására,,. Van aki közvetlenül lopakodik át a határon, van aki Csehszlovákiaba kér kiutazást és onnan. Többségük szakmunkás, kisebb részük értelmiségi. Elgyötört arccal, könnyek nélkül mesélik, sorolják vég nélkül ,,a Kárpátok zsenijének bűneit, aki az új ember utópiáját kergeti azzal, hogy földbegyalul falvakat, áthelyez egész lakosságcsoportokat és kényszermunkára vezényli képzettségüktől függetlenül az embereket,,. A munkások a hiányra, az éhbérekre, az értelmiségiek a lábbal tiport emberi jogokra panaszkodnak és nem értik, miért nem fogadják be őket a nyugati országok. A Liberation egy cserjés határszakaszon átérkező menekültcsoport fényképével illusztrált oldalas bécsi tudósításban számolt be a vasfüggöny építéséről. ,,Miközben Magyarország a nagy nyilvánosság előtt szétkürtölve bontja le a hírhedt vasfüggönyt, ami elválasztotta Ausztriától, Románia kétségbeesett igyekezettel épít egyet a maga magyar határán. Mi sem példázhatná jobban a politikai különbségeket a szocialista tábor két egykori testvérországa között, amikor a magyar rendszer egyre nyitottabb nyugatra, Ceausescu elnök pedig egyre dacosabban szegül szembe a peresztrojkával.,, A tudósítás elmondja, hogy naponta ma is 15-20 menekült ér át a határon és már jó harmincezren lehetnek Magyarországon, amely egyre nehezebben látja el őket. Megállapítja, hogy a menekülés fő oka a falurombolás és hogy a tavaly júniusi budapesti tömeggyűlés óta gyorsan éleződött a két ország viszonya, ami kisugárzik a bécsi és a párizsi európai tanácskozásokra is. ,,Ez a polémia mindenesetre élénk vitákat igér a VSZ következő ülésén, július 7-én Bukarestben, ahol a Szovjetuniónak lesz elég baja, amíg lecsillapítja a testvérországok torzsalkodását,, - fejezi be cikkét a Liberation. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök 11:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Halló Szer? Szeretnék egy magánjellegűnek látszó dolgot elmondani ha lehet. Ugyanis én ez év márciusában jöttem NSZK-ba. Német származású vagyok. Itt rokonaim vannak. Egy ezzel kapcsolatos kérelem el lett küldve, ami eltarthat talán egy évig is, tovább is, hogy elfogadnak németnek vagy nem. Minden a legnagyobb rendben van itt. Lakásom, hivatalos munkahelyem van és egy dolog aggaszt. Sok mindennel nem vagyok tisztában, ezért kérem világosítson fel. Ugyanis olyan dolgok történtek Magyarországon a családdal, lehet hogy meg sem tudom várni a döntést velem kapcsolatban. Mire számíthatok Magyarországot hátrányt figyelembe véve, hogy pl. hogy mehetek vissza, útlevelem lejárt, nem tudok semmit sem, pl. 28 év folyamatos munkaviszonyom van M.o-on az elveszett? Tehát nem tudom, hogy ha ez bekövetkezik, hogy tudok visszamenni, mit kell tennem. Köszönöm, ha választ kapok a rádióban, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|