|
|
|
|
Mainz és Párizs - Berlinből nézve (1. rész)
|
1989. június 5. (MTI-Panoráma)
Bush elnök Mainzban mondott beszéde, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos párizsi konferencián elhangzott bírálatok nem maradtak válasz nélkül az NDK-ban. A berlini reagálások hangneméből ítélve azonban úgy tűnik, a Spree partján új szólamokat fújva próbálnak meg bekapcsolódni az európaiságról és az emberi jogokról folyó nemzetközi párbeszédbe. Az amerikai elnök mainzi beszédére érkezett első NDK-reagálás az ADN bonni tudósítójától származott. Súlyos voltát bizonyította, hogy az NDK-beli televízió bonni tudósítója is szóról szóra ugyanazt a szöveget olvasta be a tv-híradó kommentárjaként, s a másnapi lapok is lehozták a kommentárt. A Bush-féle ,,arcátlan követeléseket,, elítélő anyag ,,durva beavatkozásnak,, nevezte a beszéd bizonyos részeit. Ehhez képest finomabban hangszerelt változat érkezett egy nappal később a külügyminisztériumból. Meyer szóvivő már csupán ,,beavatkozási kísérletről,, beszélt az elnöki nyilatkozat kapcsán, s úgy vélte: az nemigen alkalmas a nemzetközi enyhülés előmozdítására. Ugyanakkor sietett leszögezni: az NDK kész továbbfejleszteni a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat az USÁ-val, s reméli, hogy korunk nagy feladatainak megoldása érdekében Washington politikájában is előtérbe kerül a realizmus és a józanság. Az egyhangú reagálások sorából némileg kilóg az FDJ központi lapjának vitriolosan maró kommentárja, amely egyenesen szellemi agressziónak minősítette Bush kijelentéseit a Berlini Falról és a kelet-európai társadalmak megnyitásáról. A hagyományosan betonkemény írásokat produkáló Junge Welt megszólalása ezúttal alighanem csak annak igazolását szolgálta, hogy a ,,szabad német ifjúság,, központi lapja a pártsajtótól független húrokat is tud pengetni... Figyelemreméltó körülmény, hogy az NSZEP központi orgánuma, a Neues Deutschland nem szentelt saját kommentárt a Bush-beszédnek, jóllehet korábbi alkalmakkor nem maradt adós az ,,osztályellenségnek,, szóló csípős válasszal. A párt berlini bizottságának lapjában, a Berliner Zeitungban megjelent cikk a vártnál jóval visszafogottabb. A ,,Véleményünk,, rovatban közzétett reagálás már bevezetőjében ,,jópontot,, ad az amerikai elnöknek, amikor mindenképpen a helyes irányba tett, s üdvözlendő lépésnek nevezi a Brüsszelben előterjesztett leszerelési kezdeményezést. (folyt.)
1989. június 5., hétfő 08:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Halló Szer? Szeretnék egy magánjellegűnek látszó dolgot elmondani ha lehet. Ugyanis én ez év márciusában jöttem NSZK-ba. Német származású vagyok. Itt rokonaim vannak. Egy ezzel kapcsolatos kérelem el lett küldve, ami eltarthat talán egy évig is, tovább is, hogy elfogadnak németnek vagy nem. Minden a legnagyobb rendben van itt. Lakásom, hivatalos munkahelyem van és egy dolog aggaszt. Sok mindennel nem vagyok tisztában, ezért kérem világosítson fel. Ugyanis olyan dolgok történtek Magyarországon a családdal, lehet hogy meg sem tudom várni a döntést velem kapcsolatban. Mire számíthatok Magyarországot hátrányt figyelembe véve, hogy pl. hogy mehetek vissza, útlevelem lejárt, nem tudok semmit sem, pl. 28 év folyamatos munkaviszonyom van M.o-on az elveszett? Tehát nem tudom, hogy ha ez bekövetkezik, hogy tudok visszamenni, mit kell tennem. Köszönöm, ha választ kapok a rádióban, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|