|
|
|
|
Emberi jogi értekezlet - Román (1.rész)
|
László Balázs, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1989. május 31. szerda (MTI-tud) - Az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi értekezleten befejeződött a 35 ország magas rangú képviselőinek nyilatkozatsorozata. Románia nagykövete kereken visszautasította a két napon át kormányára záporozó bírálatokat, és közölte, hogy továbbra sem tartják magukat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet határozataihoz.
Constantin Ene román nagykövet azt bizonygatta, hogy az utóbbi években eltorzítják az európai együttműködés helsinki szellemét, és olyan irányzatok jelentek meg, amelyek az európai folyamat céljai ellen hatnak. - Egyesek önkényesen kiragadnak az emberi jogok közül bizonyos egyéni jogokat, miközben a legtöbb országban még kiáltó hiányok vannak a munkához, tisztes lakáshoz, rendes bérhez és a szociális juttatásokhoz való jogokban. Románia a saját példáján megtanulta, hogy előbb az anyagi feltételeket kell megteremteni a jogok élvezetéhez, és a leglényegesebb jogokat már biztosítja is minden polgárának, megkülönböztetés nélkül. A Románia gyakorlatát bíráló megjegyzéseket politikai tőkekovácsolásnak, propagandamutatványnak nevezte olyan politikusok részéről, akiknek fogalmuk sincs Románia valós helyzetéről. Kijelentette, hogy Románia bel- és külpolitikáját Bukarestben határozzák meg, nem itt, vagy más fővárosban. Beszédében négy feltételhez kötötte a párizsi emberi jogi értekezlet sikerét - csupa olyan feltételhez, amelyekkel megtagadta az emberi jogsértések külső ellenőrzésének, a felvilágosítás kérésének jogát. Leszögezte, hogy semmiféle nemzetközi fórum vagy együttműködés nem állhat a nemzeti törvények helyére, és minden államnak szuverén joga, hogy csatlakozik-e vagy sem az együttműködés bizonyos formáihoz. Morris Abram amerikai, Jan Romare svéd nagykövet és Hans van den Broek holland külügyminiszter ezzel szöges ellentétben azzal érvelt, hogy a helsinki folyamat éppen azzal mozdította elő az emberi jogok fejlődését, hogy közös határozatai beépülnek a résztvevő országok törvényeibe, s így közös normává válnak, amit minden résztvevő országnak joga van a bécsi konferencia határozata értelmében bárhol ellenőrizni. (folyt.)
1989. május 31., szerda 20:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Emberi jogi értekezlet - Román (2.rész)
|
Az amerikai nagykövet elismeréssel szólt Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió ,,feltűnő haladásáról,, e téren, de - mondotta - más országok még a 14 éve Helsinkiben vállalt kötelezettségeiket sem tartják meg. - Míg Magyarországon lebontják a határon a szögesdrótot, másutt még nagyon is ott va, - mondta, a berlini falra utalva. Az NDK mellett az amerikai nagykövet sorra bírálta a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária és Románia emberi jogi helyzetét, a kormányok ilyen vagy olyan megnyilvánulásai miatt. Sevardnadze szovjet külügyminiszter előző napi beszédére utalva elismerte, hogy egyetlen ország sem erőltetheti rá saját demokrácia- felfogását egy másikra, de mindenféle demokrácia két nélkülözhetetlen alapelvének nevezte azt, hogy az államok jogai a kormányzottak egyetértéséből származnak, és az egyetértés egyetlen megbízható próbájának a szabadon versengő pártok részvételével tartott választásokat nevezte. Végül közölte, hogy az amerikai küldöttség három fő célt tűzött maga elé a párizsi értekezlettel kapcsolatban. -- Ellenőrizni, hogy a Bécsben elfogadott hat havi határidő alatt rendezik-e mindehol a családegyesítési megoldatlan eseteket. -- Értékelni kívánják az emberi jogok érvényesülésének ellenőrzésére Bécsben létrehozott rendszert, amit bizalomerősítő intézkedésnek nevezett; -- végül: biztosítani, hogy Párizsban és az ezt követő hasonló értekezleteken minden érdeklődő egyén, újságíró és nem hivatalos szervezet részt vehessen. A svéd nagykövet közös felelősségnek minősítette az emberi jogok érvényesülését. Az emberi jogok különböző megsértéseivel vádolta Csehszlovákiát, Romániát, Bulgáriát és az NDK-t, Törökországot és másokat pedig felszólított arra, hogy csatlakozzanak a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezményéhez és jegyzőkönyvéhez. Van den Broek holland külügyminiszter így fogalmazott: ,,földrészünk jövője függ attól, hogyan védelmezik az európai államok állampolgáraik jogait.,, A helsinki folyamat végcéljának olyan helyzet elérését nevezte, amiben minden résztvevő ország a magáévá tette és alkalmazza is az emberi jogok európai egyezményét. Felszólította Romániát, hogy tartsa magát az európai értekezleteken vállalt kötelezettségeihez, majd pedig bírálta a csehszlovák kormányt Václav Havel és más ellenzékiek bebörtönzéséért, illetve zaklatásáért. A párizsi emberi jogi értekezlet csütörtöktől két munkabizottságban folytatja munkáját. +++
1989. május 31., szerda 21:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Halló Szer? Szeretnék egy magánjellegűnek látszó dolgot elmondani ha lehet. Ugyanis én ez év márciusában jöttem NSZK-ba. Német származású vagyok. Itt rokonaim vannak. Egy ezzel kapcsolatos kérelem el lett küldve, ami eltarthat talán egy évig is, tovább is, hogy elfogadnak németnek vagy nem. Minden a legnagyobb rendben van itt. Lakásom, hivatalos munkahelyem van és egy dolog aggaszt. Sok mindennel nem vagyok tisztában, ezért kérem világosítson fel. Ugyanis olyan dolgok történtek Magyarországon a családdal, lehet hogy meg sem tudom várni a döntést velem kapcsolatban. Mire számíthatok Magyarországot hátrányt figyelembe véve, hogy pl. hogy mehetek vissza, útlevelem lejárt, nem tudok semmit sem, pl. 28 év folyamatos munkaviszonyom van M.o-on az elveszett? Tehát nem tudom, hogy ha ez bekövetkezik, hogy tudok visszamenni, mit kell tennem. Köszönöm, ha választ kapok a rádióban, viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|