|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nyitott szemmel:
Mélypontok
"Tessék mondani,
van önnek ünneplő ruhája, önálló lakása, tévéje, 10 évesnél
fiatalabb télikabátja, olvas Ön napilapot, eszik gyümölcsöt, húst,
és egyáltalán eszik naponta meleg ételt, vásárol könyvet, jár
színházba, moziba? Ezek a kritériumai a szegénységnek, és persze az
örökös gond, mely a nyomort kíséri és az anyagi nincstelenséget
lelki kifosztottsággá teszi. Ma már ott tartunk, hogy az utcaképet
is jellemzik a csoszogó, elhanyagolt külsejű öregemberek, a rongyos
ruhák, széteső cipők, a gondozatlanság. Még jó, hogy nyáron mindez
nem olyan feltünő. S ami a legszomorúbb, hogy a jövőben sem a
szegénység enyhülésére, hanem fokozódására lehet számítani."
|
|
|
|
|
|
|
- A természeti és a gazdasági környezetszennyezés - 3. folyt.
|
Rövidebb hossza idő alatt mindig kiderült a hiba, ám ahelyett, hogy ezeket a zsonglőröket végre lezavarták volna a pályáról, minduntalan újabb és újabb színrelépésükhöz tapsoltak vagy járultak hozzá néma beletörődéssel. És most is: a környezetszennyező KGST-termékek importja folyik - Trabantok, Wartburgok, traktorok, mozdonyok érkeznek, amiket át kell vennünk, meg kell fizetnünk és működésük növekvő hátrányát el kell szenvednünk. Miért, meddig? Nem bizonyosodott-e be a rossz döntésekről, hogy rosszak, a ráfizetéses cserekereskedelemről, hogy ráfizetéses, a szocialista túlbuzgalommal kitűzött célokról, hogy elérhetetlenek, de legalábbis amennyiben elérhetőek, eleve kudarcot jelentenek. Miképpen a bős-nagymarosi vízlépcső. Megvalósítható éppen hihetetlen anyagi áldozatok árán, csak utána mi lesz? Végre hozzá kellene már kezdeni értelmes dolgok megvalósításához, ahogyan az előrelátó gazda cselekszik, jól tudva: az egymásra utaltság szükség helyzetében csak annak lehet igaza, aki a tények alapján ítél, az ember, illetve környezete elemi érdekeit tartja szem előtt. +++
1989. augusztus 12., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|