 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nyitott szemmel:
Mélypontok
"Tessék mondani,
van önnek ünneplő ruhája, önálló lakása, tévéje, 10 évesnél
fiatalabb télikabátja, olvas Ön napilapot, eszik gyümölcsöt, húst,
és egyáltalán eszik naponta meleg ételt, vásárol könyvet, jár
színházba, moziba? Ezek a kritériumai a szegénységnek, és persze az
örökös gond, mely a nyomort kíséri és az anyagi nincstelenséget
lelki kifosztottsággá teszi. Ma már ott tartunk, hogy az utcaképet
is jellemzik a csoszogó, elhanyagolt külsejű öregemberek, a rongyos
ruhák, széteső cipők, a gondozatlanság. Még jó, hogy nyáron mindez
nem olyan feltünő. S ami a legszomorúbb, hogy a jövőben sem a
szegénység enyhülésére, hanem fokozódására lehet számítani."
|
|
|
|
|
|
 |
- A természeti és a gazdasági környezetszennyezés - 1. folyt.
|
A kommunista kereskedelmi együttműködés hátrányait a lakosság és
a lakosság megélhetését biztosító mezőgazdasági és ipari
létesítmények szenvedték. Fontos erről mind gyakrabban szólni, mert
az ember hajlamos egy-egy neki nem tetsző dolgot kiragadva
általánosítani, és amiatt a mélyebb összefüggések, helyesebben
összefonódások rejtve maradnak.
Rejtve maradt mindeddig annak a döntéssorozatnak a valódi oka,
melynek köszönhetően Magyarországot elárasztották a Zillek, az Arok
és a gabonabetakarító gépóriásoknak nevezett ócskavasrakások,
amelyekért általában háromszor fizették meg az árat, akik vásároltak
belőle.
A többnyire hitel felhasználásával végrehajtott első vásárlás
után másodszor a véget nem érő javítással, alkatrész-beszerzéssel, a
javítások miatti leállásokkal, míg a harmadszori kifizetés akkor
állt elő, ha/és amikor a gép dolgozott.
Nyilvánosságra hozott adatok ma sincsenek róla, de a
szemveszteség egy-egy kombájnra kivetítve valószínű, hogy igen magas
értéket bizonyítana. Nem véletlen, hogy egyes hozamok javulását az
is előidézte, hogy korszerűbb betakarítógépre cserélték fel a régit.
Ebben az úgynevezett szocialista társadalomban, ahol legfőbb érték
az ember - a hétköznapi jelszavak szintjén legalábbis - a
környezetkimélés alig, vagy semennyire sem számított.
Elkényelmesedett, minden divatot majmoló kapitalisták
hóbortjának tartották sokáig a föld, a vizek és a levegő
tisztaságának védelmét. Az a hatalom ugyebár, amelyiknek van elég
ereje leigázni a természetet, megfordítani a folyamokat, tengert
varázsolni a pusztaságba és pusztaságot a tenger medrébe, miért is
akadt volna fenn aféle csekélységen, mint a föld légkörének
átalakulása, ózon-egyensúlyának megbomlása, vagy a mind hangosabban
jelzett katasztrófa-lehetőség: az üvegház hatás. A szocializmus
építéséhez hozzá tartozik a föld, a levegő, a vizek megzabolázása
csakúgy, mint az embereké. (folyt.)
1989. augusztus 12., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|