|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nyitott szemmel:
Mélypontok
"Tessék mondani,
van önnek ünneplő ruhája, önálló lakása, tévéje, 10 évesnél
fiatalabb télikabátja, olvas Ön napilapot, eszik gyümölcsöt, húst,
és egyáltalán eszik naponta meleg ételt, vásárol könyvet, jár
színházba, moziba? Ezek a kritériumai a szegénységnek, és persze az
örökös gond, mely a nyomort kíséri és az anyagi nincstelenséget
lelki kifosztottsággá teszi. Ma már ott tartunk, hogy az utcaképet
is jellemzik a csoszogó, elhanyagolt külsejű öregemberek, a rongyos
ruhák, széteső cipők, a gondozatlanság. Még jó, hogy nyáron mindez
nem olyan feltünő. S ami a legszomorúbb, hogy a jövőben sem a
szegénység enyhülésére, hanem fokozódására lehet számítani."
|
|
|
|
|
|
|
Mélypontok
|
München, 1989. augusztus 12. (SZER, Nyitott szemmel) - Ebben a műsorszámunkban Hanák Tibor hétről-hétre a politikai, társadalmi és kulturális élet egy-egy problémáját elemzi. Mai témája: Mélypontok. - Első összefüggő nyelvemlékünk: Halotti beszéd - isa pur és homu vogymuk. Sírból kinéző irodalom és történelem-szemlélet. A végső romlás, mint az irodalom kezdete. Nem kell nagy stilizáló hajlam ahhoz, hogy a folytatást is romlásnak, és a mélypont tovahaladó megőrzésének tekintsük. Ó, szegény megromlott magyar nép - írja Ribai János(?), s ezen a hangon folytatja a kuruc költészet: szegény magyar nép megromlottál, mint cserép. Önsajnálat keveredik a sajnálatos valósággal ma is. Vége a pártos derűlátásnak, a hazug optimizmusnak, felfakadnak a sebek minden újságban, minden írásban. Lerobbant ország vagyunk - mondta minap valaki, egyúttal annak bizonyságaként, hogy bizony ha már így fordítjuk a szót, lerobbant a nyelvünk is. 40 év telt el a szocializmus jegyében, előttünk áll az eredmény: a megromlott cserép, isa pur és homu vogymuk. Terjed a szegénység. A kukákban ennivalót kereső nyugdíjas képe ott van szinte minden újságban, mely a szegénységről ír. Sokak számára fényűzés lett a cukor és a nem rongyos ruha - olvasom a Világ június 22-iki számában. Ugyanitt találjuk a következő sorokat - idézem: Tessék mondani, van önnek ünneplő ruhája, önálló lakása, tévéje, 10 évesnél fiatalabb télikabátja, olvas Ön napilapot, eszik gyümölcsöt, húst, és egyáltalán eszik naponta meleg ételt, vásárol könyvet, jár színházba, moziba? Ezek a kritériumai a szegénységnek, és persze az örökös gond, mely a nyomort kíséri és az anyagi nincstelenséget lelki kifosztottsággá teszi. Ma már ott tartunk, hogy az utcaképet is jellemzik a csoszogó, elhanyagolt külsejű öregemberek, a rongyos ruhák, széteső cipők, a gondozatlanság. Még jó, hogy nyáron mindez nem olyan feltünő. S ami a legszomorúbb, hogy a jövőben sem a szegénység enyhülésére, hanem fokozódására lehet számítani. (folyt.)
1989. augusztus 12., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|