|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nyitott szemmel:
Mélypontok
"Tessék mondani,
van önnek ünneplő ruhája, önálló lakása, tévéje, 10 évesnél
fiatalabb télikabátja, olvas Ön napilapot, eszik gyümölcsöt, húst,
és egyáltalán eszik naponta meleg ételt, vásárol könyvet, jár
színházba, moziba? Ezek a kritériumai a szegénységnek, és persze az
örökös gond, mely a nyomort kíséri és az anyagi nincstelenséget
lelki kifosztottsággá teszi. Ma már ott tartunk, hogy az utcaképet
is jellemzik a csoszogó, elhanyagolt külsejű öregemberek, a rongyos
ruhák, széteső cipők, a gondozatlanság. Még jó, hogy nyáron mindez
nem olyan feltünő. S ami a legszomorúbb, hogy a jövőben sem a
szegénység enyhülésére, hanem fokozódására lehet számítani."
|
|
|
|
|
|
|
Az időközi választások
|
München, 1989. augusztus 12. (SZER, Világhíradó) - A napokban lezajlott időközi választásokhoz fűz most néhány megjegyzést Budapestről Gadó György: A minap lezajlott időközi választások nyomán az MSZMP különböző szintjein megélénkült az agyak működése és napirendre került az önvizsgálat. Major László, a Központi Bizottság szóvivője az MTI-nek adott nyilatkozatában azonban mintha mérsékelni igyekezett volna ezt az önvizsgálatot, mely pedig még korántsem fenyeget azzal, hogy önmarcangolássá és önpusztítássá fajul el. Idézek szavaiból: le kell küzdenünk a sorainkban tapasztalt kishitűséget, megszabadítva a párttagságot egy kívülről egyre agresszívabban ránk erőltetett bűntudattól. Nos, én megértem, hogy bűntudattal bajos megvívni egy választási küzdelmet, viszont bizonyos vagyok, hogy ez a helyzet reális megítélése nélkül szintén lehetetlen. A helyzetet pedig akkor ítéli meg valós módon a kommunista párt, ha számot vet az ellenszenvvel és a csömörrel, amit eddigi vezetési stílusa, a csődpolitikát parancsuralmi módszerekkel érvényesítő szisztémája keltett a társadalomban. És bár Magyarországon nincs olyan bíróság, mint újabban a lengyeleknél, mely elé oda lehetne idézni számadás végett egy kudarcot vallott kormánypolitika felelőseit, azért nem volna fölösleges, ha azok a felelősök végre nyíltan és név szerint bevallanák felelősségüket. Politikai értelemben véve bizony itt igenis bűnökről van szó, hogy ezúttal eltekintsünk némely alacsonyabb beosztású vezető büntetőjogilag is bűnnek minősíthető cselekedeteitől. Mert nem írhatók külső világgazdasági tényezők terhére, legalábbis nem egyedül ezek terhére írhatók. Még kevésbé a tájékozatlanság számlájára és nem tekinthető pusztán tévedésnek mindaz, ami ebben az országban az iparral, a természeti környezettel történt, illetve nem történt. (folyt.)
1989. augusztus 12., szombat
|
Vissza »
|
|
- Az időközi választások - 1. folyt.
|
A szakemberek számottevő része időben szólt a kormányzatnak, ám intő szavát letorkolták, elfojtották. Mindezek kapcsán alkotmányjogi értelemben véve súlyos mulasztásokat, politikailag pedig bűnöket kell megállapítani. Értékes évek és évtizedek elfecsérlése ugyancsak nem annyira káros, ha ugyan nem még sokkal károsabb, mint a nyersanyaggal, energiával, munkával és pénzzel űzött pazarlás. És minek minősítsük a munkakedv és a munkaerkölcs elherdálását? Ha mindezek miatt az illetékes személyek és a pártvezetés nem bűntudatot érez, csak néminemű rossz érzése van, mint akinek homok került a foga közé, vagy por ment a szemébe, úgy az igen sajnálatos. Erről azonban nem a társadalom tehet. A társadalom igenis megállapítja a kommunista pártnak a bűnösségig menő felelősségét és ha az MSZMP ezt agresszív külső kényszernek érzi, úgy csak önmagát jellemzi vele. Szólni kell azonban a probléma további eleméről is. Arról, hogy az MSZMP-nek nemcsak legfelső vezetése van és volt, hanem közép-és alsó szintű szervezetei is működtek, és volt 800 ezres tagsága, amely ugyan mára vagy 600 ezerre apadt, de senki sem hiheti, hogy egy kiterjedt pártapparátus és egy sok százezres tömeg a vezetéssel szemben mindig teljesen tehetetlen, és hogy semmi felelősség nem hárul rá. Bármennyire is antidemokratikus módon épült fel és működött eddig a kommunista párt, bizonyos felelősséget az apparátus tagjaira és a széles párttagságra már maga az a tény is áthárít, hogy ez évtizedeken át így mehetett. A felelősség persze nem arányosan oszlik meg, és össze sem hasonlíthatóan nagyobb mértékben terheli a legfelső vezetés korábbi tagjait, mint az egyszerű párttagokat, azonban nem lehet mindig csak fölfelé mutogatni, ha a felelősöket keresik. +++
1989. augusztus 12., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|