|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nyitott szemmel:
Mélypontok
"Tessék mondani,
van önnek ünneplő ruhája, önálló lakása, tévéje, 10 évesnél
fiatalabb télikabátja, olvas Ön napilapot, eszik gyümölcsöt, húst,
és egyáltalán eszik naponta meleg ételt, vásárol könyvet, jár
színházba, moziba? Ezek a kritériumai a szegénységnek, és persze az
örökös gond, mely a nyomort kíséri és az anyagi nincstelenséget
lelki kifosztottsággá teszi. Ma már ott tartunk, hogy az utcaképet
is jellemzik a csoszogó, elhanyagolt külsejű öregemberek, a rongyos
ruhák, széteső cipők, a gondozatlanság. Még jó, hogy nyáron mindez
nem olyan feltünő. S ami a legszomorúbb, hogy a jövőben sem a
szegénység enyhülésére, hanem fokozódására lehet számítani."
|
|
|
|
|
|
|
TDDSZ-sajtókonferencia
|
(Kasza László) München,1989. március 7. (SZER, Magyar híradó) - A Múzeum Kávéház különterme, délelőtt 12 óra. A TDDSZ hirdetett nemzetközi sajtókonferenciát. A jól előkészített találkozóra magyar és angol nyelvű dokumentumok, angolul is jól beszélő előadók, számos újságíró kíváncsi volt. Benjámin Judit, a parlamenti képviselők párton kívüli csoportjának helyettes vezetője, Bruszt László a Független Szakszervezetek Demokratikus Szövetségének tagja, Homonnay Csilla, a Független Jogász Fórum részéről, és Vidos Tibor, valamint Forgách Pál a TDDSZ vezetőségéből fejtették ki: miért ellenzik, hogy a parlament most, és ebben a formájában fogadja el a sztrájktörvényt, és módosítsa a munka törvénykönyvét. Indokaikat - amelyeket összefoglalva elküldtek minden képviselőnek - a következőkben foglalták össze. - A dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek védelme helyett a dolgozók munkaviszonyának kereteire korlátozza a sztrájk jogát, lefegyverezve, és kérelmezői státuszba szorítva a szakszervezeteket, a dolgozók általánosabb érdekeinek védelmében. A legnagyobb szakszervezeteket ruházza fel csupán a szakszervezeti jogosítványokkal, kollektív szerződés megkötésére, és így tovább - durván megsértve ezzel a szakszervezeti pluralizmus elvét. A tervezet korlátozó voltában is célszerűtlen - mondják -, mert azzal, hogy elvileg lehetővé teszi a bérkövetelő sztrájkokat, akár ágazati szinten is, ugyanakkor tiltja a sztrájkot a gazdaságpolitika egészével, vagy a jövedelempolitika egyéb területeivel kapcsolatban. Szerintük rövid távon a következőkre lenne szükség: a Gazdasági Kamara és a SZOT, valamint a független szakszervezetek képviselőiből országos konfliktuskezelési szolgáltatást kellene létrehozni, amely sztrájkok esetén jogi tanácsadással a partnerek összehozásával, egyeztetésével, és békéltetéssel segítené a konfliktusok gyors rendezését. Másodszor: egyeztető tárgyalásokat kellene az Országgyűlés, a kormány, a kamara, a szakszervezetek és az alternatív szervezetek képviselőinek bevonásával készíteni. A sajtókonferencia után megkérdeztem a jelenlévő Benjámin Juditot, a parlament független képviselőcsoportjának helyettes vezetőjét, hogy mi a véleménye a sztrájktörvényről, és arról, amit a független szakszervezetek képviselői erről mondtak, valamint hogy milyen kilátás van arra, hogy az ellentétes véleményt magáévá tegye esetleg a parlament. Válasza a következő: - Én magam is úgy gondolom - én nem vagyok jogász, ehhez hozzá kell tennem - hogy a törvényben még számos változtatásra volna szükség, mielőtt egyáltalán a parlament döntést hozhatna az ügyben. Az ülésszakon nem én, hanem más képviselők javasolni is fogják részben azt, hogy egyáltalán ne tárgyaljuk most ezt a törvényt, részben azt, hogy később tárgyaljuk, tehát most első fordulóban. Viszont ebben a kérdésben én nem fogok olyan értelemben véleményt nyilvánítani. (...) kell mindenképpen támogatni. Másik kérdésben el fogom elmondani a véleményemet, hogy a munka törvénykönyvével kapcsolatos. Ennek teljesen zavaros az a pontja, amely akadályozza a szakszervezeti pluralizmus tényleges törvényesülését. Olyan mértékig akadályozza, hogy a többség eleve ezt veszi figyelembe minden szakszervezeti jog gyakorolhatóságánál. +++
1989. március 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|