![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Nyitott szemmel:
Mélypontok
"Tessék mondani,
van önnek ünneplő ruhája, önálló lakása, tévéje, 10 évesnél
fiatalabb télikabátja, olvas Ön napilapot, eszik gyümölcsöt, húst,
és egyáltalán eszik naponta meleg ételt, vásárol könyvet, jár
színházba, moziba? Ezek a kritériumai a szegénységnek, és persze az
örökös gond, mely a nyomort kíséri és az anyagi nincstelenséget
lelki kifosztottsággá teszi. Ma már ott tartunk, hogy az utcaképet
is jellemzik a csoszogó, elhanyagolt külsejű öregemberek, a rongyos
ruhák, széteső cipők, a gondozatlanság. Még jó, hogy nyáron mindez
nem olyan feltünő. S ami a legszomorúbb, hogy a jövőben sem a
szegénység enyhülésére, hanem fokozódására lehet számítani."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az ÁBMH és a társadalmi szervezetek képviselőinek vitája a sztrájktörvényről (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. február 27., hétfő - A kormánynak nem célja, hogy a sztrájktörvény korlátozó jellegű legyen - mondta Nyers Rezső államminiszter, azon a megbeszélésen, amelyet hétfőn tartottak az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban a társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével a sztrájktörvényről és a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításáról. Az államminiszter rövid hozzászólásában megjegyezte azt is, hogy keresni kell a törvénytervezetek körüli félreértések, a félremagyarázások megelőzésének, kiküszöbölésének a módját. A csaknem két és félórás vita lényegében a körül folyt, hogy időszerű-e a sztrájk törvényi szabályozása. A társadalmi szervezetek - köztük a Független Szakszerveztek Demokratikus Ligája, a Szociáldemokrata Párt, a Független Jogászok Fóruma, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Münnich Ferenc Társaság - képviselőinek álláspontja a vita során sem változott; részben eltérő okokból ugyan, de egyöntetüen elsíetettnek minősítették a mai gazdasági, társadalmi és politikai feltételek mellett a törvény megalkotását. Őry Csaba, a TDDSZ képviselője szerint a törvénytervezet elfogadása kifejezetten károsan hatna, mert konszolidáció helyett a konfrontáció irányába vinné társadalmunkat, s megnehezítené a megegyezéses politika kialakítását. A társadalmi szervezetek többsége a jogszabályi rendezésnél most fontosabbnak tartja az érdekegyeztetés feltételeinek, s intézményrendszerének kialakitását. Ezzel kapcsolatban Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke elmondta: társadalmunkban egységesen az a vélemény, hogy ha mód van rá, el kell kerülni a sztrájkokat. A nézetkülönbségek abban mutatkoznak, hogy miként lehetne elkerülni a munkabeszüntetéseket. Korábban az ÁBMH sem szorgalmazta a sztrájk törvényi szabályozását, de a megállapodásos rendszer kialakitására tett javaslatát sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók szervezetei nem tartották elégségesnek az esetleges konfliktusok kezeléséhez. Osztották a társadalmi szervezetek véleményét a HNF és a SZOT képviselői is abban, hogy a törvénytervezet jelenlegi formájában korlátozó jellegü. (folyt. köv.)
1989. február 27., hétfő 16:29
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az ÁBMH és a társadalmi szervezetek képviselőinek vitája a sztrájktörvényről (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A HNF apparátusa is azzal ért egyet, hogy a törvény ne szoritsa a gyárkapukon belülre a sztrájkot, hanem tegye lehetővé az érdekek kifejezését minden olyan gazdasági, szociális és politikai kérdésben, amely az emberek tömegeit érinti. Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara képviseletében viszont nem tudott azonosulni ezzel az állásponttal. Mint mondta, a kamara a sztrájkot csak a munkáltatók és a munkavállalók közötti gazdasági érdekkonfliktusok rendezésének végső eszközeként tudja értelmezni, mert a munkáltatóknak nincs ráhatásuk az egyéb problémák megelőzésére, megoldására. Ezzel kapcsolatban nagy hangsulyt kapott a vitában, hogy - tulajdonviszonyainkból adódóan - a tulajdonosi érdekek nem különülnek el élesen a munkavállalói érdekektől, s igy bizonytalan, hogy az egyeztetések során ki kit képvisel. Több kifogás érte a Munka Törvényvénykönyvének tervezett módositását. A társadalmi szervezetek részéről felmerült, hogy a tervezett változtatások veszélyeztetik a független szakszervezetek létét, s a módositott forma sem ad elegendő mozgásteret érdekeik érvényre juttatásához. Halmos Csaba - egyetértve az észrevételek többségével -, elmondta, hogy az 1990 végére elkészül az uj Munka Törvénykönyve. Addig is követni kell a gazdasági élet változásait, s igy indokoltnak tartja a tervezett módositásokat. A munkaügyi kormányzat nyitott minden olyan javaslat iránt, amely elősegíti, hogy jó törvény szülessék - mondta végezetül az ÁBMH elnöke. Ezért a törvényjavaslatok feletti vitát folytatni kell. A törvényjavaslatok tárgyalásának elhalasztásával viszont nem értett egyet, de arra igéretet tett, hogy a márciusi Országgyűlés előtt ismerteti a viták során felmerült véleményeket, észrevételeket. (MTI)
1989. február 27., hétfő 16:31
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|