|
|
 |
|
 |
SZETA-segítség a hajléktalanoknak
|
---------------------------------
München, 1990. augusztus 9. (SZER, Magyar híradó) - Szomorú téma
a szegénység. Aki szegény, az a legszegényebb - és a
legeslegszegényebb: akinek még laknia sincs sehol. A hajléktalanok
gondjairól lesz szó, és arról, hogy az egyelőre csak messzi jövőben
várható országos rendezés itt. Milyen toldozás, foldozás, ideiglenes
megoldás, vagy személyes segítség nyújtható azoknak, akiket
kilakoltatnak, vagy akiket még kilakoltatni sem lehet, mert nincs
honnan és nincs hová menniük?
A SZETA-tól, a Szegényeket Támogató Alaptól Borbély Beátát
kérdeztem: mivel foglalkozik mostanában a legtöbbet a több mint egy
évtizede aktívan működő SZETA?
- Elsősorban a kilakoltatottak helyzetén próbálunk javítani. Ez
egy nagyon furcsa helyzet, mert Budapest tele van üres lakásokkal -
ezek rossz minőségű, kisnégyzetméterű lakások, amik évek óta üresen
állnak. Abban az esetben, hogyha ide beleköltöznek a családok, akkor
őket kirakják az utcára, mert jogtalanul költöztek be: nem volt
kiutalásuk.
Viszont azt gondoljuk, hogy nagycsaládot, illetőleg bármilyen
egyedülállót sem lehet az utcára rakni a mai világban. A családok
szempontjából azért sokkalta fontosabb ez az egész, mert abban az
esetben, hogyha valakit az utcára raknak, akkor a gyereket állami
gondozásba veszik - ami úgy a családnak, mint a gyereknek nem
kifizetődő, egyáltalán nem jó.
És arról ne is beszéljünk, hogy jóval drágább egy gyerek ilyen
zord környezetben való felnevelése, mintha családban nőne fel. Ezért
megpróbálunk mindent megtenni, hogy ezeket a rossz minőségű
lakásokat megkaphassák azok, akik ilyenben laknak. Nagyon kicsi
eredménnyel tudunk működni.
- Hogy lehet egyáltalán elérni azt, hogy a meglévő lakásokból ne
lakoltassák ki az embereket? (folyt.)
1990. augusztus 9., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|