|
|
|
|
Tanácskozás a határon túli magyarság helyzetéről (1. rész)
|
1989. november 9., csütörtök - A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának a határon túli magyarság helyzetével foglalkozó albizottsága csütörtöki ülésén helyesléssel vette tudomásul a magyar kormánynak Tőkés László védelmében tett lépését. A testület fontosnak tartja, hogy a nemzetközi fórumokon a kormányzati és nem kormányzati szervezetek emeljék fel szavukat az erdélyi magyarságot ért sérelmekért, mert csak a nemzetközi nyilvánosság akadályozhatja meg a további atrocitásokat. A kérdéssel összefüggésben az ülésen nyomatékkal vetődött fel Doina Cornea és Tőkés László egyidejű jelölése a Béke Nobel-díjra - tájékoztatta a sajtó képviselőit Tabajdi Csaba, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárság vezetője az ülést követően.
A testület tagjai a kisebbségi jogok nemzetközi szabályozásával kapcsolatban megállapították, hogy ezen a téren az elmúlt évtizedekben rendkívül kevés előrehaladás történt. Rámutattak: Magyarországnak a kisebbségi jogok nemzetközi jogi kodifikálásában jelentős kezdeményező szerepet kell játszania. Fontos annak felmérése, hogy e kérdés felvetéséhez milyenek a nemzetközi feltételek, s ahhoz miként viszonyulnak a nagyhatalmak és hazánk szomszédai. Sajnálattal állapíthatták meg, hogy Európában még mindig a legérzékenyebb politikai kérdés a nemzeti és etikai kisebbségek problémája. Magyarország jövőre kívánja megrendezni az európai kisebbségek nemzetközi konferenciáját, s a magyar diplomácia már megtette az első, tapogatódzó lépéseket. Rokonszenv, udvarias fenntartás, a konferencia céljának megkérdőjelezése és nyílt elutasítása egyaránt tapasztalható. Több ország kormánya jelezte viszont, hogy a rendezvény, a helsinki konferencia ad hoc utóeseménye, sajátos informáló fórum lehet. A konferenciát hazánk több lépcsőben rendezné meg: elsőként egy szűk körű tudományos szimpóziumnak adna otthont, majd májusban a nemzetiségi kérdés jogi vonatkozásaiban jártas szakemberek gyűlnének össze konferenciára. Tabajdi Csaba hangoztatta: nem propagandisztikus fórumot kívánnak létrehozni az amúgyis indulatokkal telített kérdéskörben, hanem amennyire lehet, érzelmektől mentesen, szakszerűen elemezni a problémát. A májusi konferencia fogadtatásától is függ, hogy mikor és hogyan vonhatók be a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői a későbbi munkába. (folyt.köv.)
1989. november 9., csütörtök 18:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|