|
|
 |
|
 |
Száguldás a korlátok közé?
|
Bonn, 1989. augusztus 11.(MTI-Panoráma)
Ha autópálya-díjjal nem is, az életükkel mindenképpen fizetnek a
korlátlan száguldásért a nyugatnémet autósok. Sebességkorlátozás nem
lévén, joggal érezhetik magukat az ,,utak királyának,,: a maximumot
,,hozhatják ki,, kedvenc járművükből, maguk pedig a határtalan
szabadság érzetét kapják ajándékba.
Csak a környezetvédők és a politikusok tiltakoznak, mindeddig
eredménytelenül: az aszfalt-lobby keménysége nem olvad. A
nyugatnémet politikai élet személyiségei a liberális centrumtól
balra elsősorban biztonsági okokból szeretnék megzabolázni a
rohanást. ,,Az utak arénává változtak,, - véli Észak-Rajna
Vesztfália belügyi államminisztere.
A közvéleménykutatások adatai azonban azt mutatják, hogy maguk
az autósok határozottan ellenzik a sebességkorlátozás gondolatát - s
a kormányzat is őket támogatja. Az autóklubok, amelyek a kérdésben
politikai szerepvállalásra kényszerülnek, szintén a korlátlan
száguldásra voksolnak.
A józan ész érvei ellenére a halálesetek száma a sztrádákon nem
olyan magas, hogy ezzel hatást lehetne gyakorolni a vezetőkre. A
kormányzat is éppen ezt használja ki: Zimmermann szövetségi
közlekedési miniszter statisztikákat lobogtat, amelyek szerint a
nyugatnémet autópályák ma is a legbiztonságosabbak közé tartoznak
Európában. Tavalyi 8213-an haltak meg közlekedési balesetben az
NSZK-ban, ám ebből ,,csak,, 714-en az autópályákon. Ezer közúti
balesetre az NSZK-ban 39 haláleset jutott, míg Nagy-Britanniában,
ahol a sebesség felső határa 112 km/óra, ez a szám 51,
Franciaországban pedig, ahol a korlátozás 130 km/óra, 102.
A nyolc ezer kilométeres sztráda-rendszer valóban meglehetősen
biztonságos: váza még a hitleri Németország hadiszállítmányai
számára épült, mai mércével mérve is alaposan. Így, nem is a
biztonság, sokkal inkább a pusztuló környezet és hanyatló egészségük
rémével lehet(ne) jobb belátásra bírni az autósokat. De ez sem elég,
mert, úgy vélik katalizátorokkal minden megoldható: maga Kohl
kancellár is inkább ezek beszerelése mint a sebességkorlátozás
bevezetése mellett áll.
A bölcs érvek és ellenérvek csatájában azonban a legfőbb tényező
a vezetők feltételezett magatartása, hiszen a korlátozó
intézkedéseket nem lenne elég bevezetni, be is kellene tartani. Erre
pedig a szabadsághoz szokott nyugatnémet autósok közül a többség nem
vállalkozna.+++
1989. augusztus 11., péntek 10:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|