Rendszerváltás és az MTI

	Párbeszéd a rendőrség feladatairól (1. rész)
1989. július 27., csütörtök - Az új alkotmányos rend védelmét szolgáló rendőrség jövőbeni feladatairól, munkastílusának kialakításáról folytatott eszmecserét csütörtökön a BM Rendőrtiszti Főiskoláján a Belügyminisztérium Országos Rendőrfőkapitányságának néhány vezető munkatársa, több, az Ellenzéki Kerekasztalhoz tartozó, valamint más politikai, társadalmi, szakmai szervezet képviselőjével. A tanácskozás célja az volt, hogy a rendőrség megismerje a független politikai szervezetek véleményét arról; hogyan képzelik el a többpártrendszerre való átmenet során az alkotmányos rend védelmét szolgáló rendőrség ténykedését, és milyen javaslatokkal kívánják segíteni a bűnmegelőzési koncepció kidolgozását. Dr. Túrós András belügyminiszterhelyettes bevezetőjében elmondta: az ORFK munkatársai remélik, hogy a meghívott szervezetek szakértőik segítségével bekapcsolódnak az új munkastílus kialakítását is segítő törvények megalkotásába és a bűnmegelőzési koncepció kidolgozásába. A jelenlegi időszakban ugyanis a bűnözés arányának emelkedését mind a rendőrség, mind pedig az állampolgárok nehezen viselik. A rendőrség munkatársai mind gyakrabban találkoznak szervezett bűncselekményekkel, a társadalmi presztízsét veszített rendőrség mind nehezebben tud megbirkózni az egyre nagyobb feladatokkal. A munkájukat végző rendőrök körében sajnos - a sajtóban megjelent cikkek hatására is - mindinkább tapasztalható az elbizonytalanodás, és sokan kifogásolják, hogy csupán a negatív esetek kerülnek nyilvánosságra, holott évente egymillió törvényes intézkedés történik. Ez az elbizonytalanodás okozza azt, hogy sokan küszködnek a rendőrség bűnösségének érzetével. Ma már az is előfordul, hogy egy-egy határozott intézkedést követelő esetben a rendőrök inkább visszahúzódnak. Tagadhatatlan viszont, hogy az átmenet időszakában a társadalomnak magabiztos rendőrségre van szüksége. A megváltozott feladatok miatt új alapokra kell helyezni a rendőrség és a lakosság kapcsolatát, és ennek hatását az állampolgárok remélhetőleg hamarosan érezni fogják. (folyt.köv.) 1989. július 27., csütörtök 19:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Párbeszéd a rendőrség feladatairól (2. rész)
A rendőrség előtt álló feladatok megkövetelik a szervezet belső reformját is. Ennek olyan jelei vannak, mint a rendőr szakszervezet megalakulása, ami néhány hónappal ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt. A Belügyminisztérium tevékenységével kapcsolatban döntés született arról is, hogy a testület munkáját meghatározó jogszabályokat és belső utasításokat nyilvánosságra hozzák. Így várhatóan az idén szeptemberben az akkor elkészülő szervezeti szabályzatot is megismerheti a közvélemény. Nem csupán az állampolgárok megszólítása változik, hanem a többpártrendszer kialakulása következtében a rendőrök körében is az elvtárs megszólítást a bajtárs, vagy az úr titulus váltja fel. Az állambiztonsági vizsgálati osztály megszűnése után az Országos Rendőrfőkapitányság veszi át ennek szerepét, így a vizsgálati szervezet egységes lesz a rendőrség keretén belül. Az ORFK munkatársai a jövőben mind nagyobb gondot kívánnak fordítani a bűnmegelőzésre, így ennek szervezeti keretei is változnak a jövőben. A bűnözés megelőzése azonban nem lehet csupán a rendőrség feladata, ehhez társadalmi összefogásra is szükség van, hiszen a közbiztonság az egész társadalom érdeke. Dr. Diczig István ezredes a bűnözés növekvő arányainak ismertetése során elmondta: az 1984-ben készült prognózisok szerint csak 1990-re volt várható, hogy a felderített bűnesetek száma esetleg eléri a 200 ezret. Az idei első félév adatai viszont azt mutatják, hogy már az idén meghaladja az ismertté vált bűnesetek száma ezt. A bűnözés jelenlegi tendenciáinak ismeretében nem elképzelhetetlen, hogy ez a szám az ezredfordulóra megduplázódik. A közrend védelme és az állampolgárok biztonsága szükségessé teszi, hogy a rendőrség feladatainak ellátásához biztos társadalmi hátteret tudhasson maga mögött. Egyetlen politikai szervezetnek sem szabad figyelmen kívül hagynia azt, hogy a bűnözés ellen, bármilyen politikai erőviszonyok mellett is, mindenkinek fel kell lépnie. A továbbiakban a szigorított őrizetről szólva kifejtette: ez mind a jogtól, mind az emberiességtől idegen jogintézmény. Fel kell készülni arra, hogy szeptemberig 400 olyan bűnelkövető szabadul e jogintézmény megszüntetésével, akiknek a társadalomba való beilleszkedése mindannyiunknak érdeke. Ezért mindenképpen szükséges erősíteni a pártfogói felügyelet intézményét. Dr. Kacziba Antal alezredes, a Belügyminisztérium szakértője a bűnmegelőzésről kifejtette: mindenekelőtt az egyik legfontosabb feladatunk a bűnözés szociológiai és kriminológiai okainak megismerése. A büntetőjog akkor érheti el a kívánt hatását, ha a jogszabályok az állampolgárok egyetértésével is találkoznak. (folyt. köv.) 1989. július 27., csütörtök 19:58
Vissza »

	Párbeszéd a rendőrség feladatairól (3. rész)
Ezért is fontos, hogy a helyes törvénykezés kialakításához a társadalomban jelenlévő politikai erők képviselői is hozzájáruljanak elképzeléseik felvázolásával. A bevezető előadásokat követő vitában többen megfogalmazták: a presztízsveszteség okait elsősorban abban kell keresni, hogy az elmúlt évtizedekben a rendőrség volt a hatalom legfőbb letéteményese, és négy évtizeden át egyetlen bíráló szót sem lehetett leírni e testületről. Az elvesztett tekintély bizonyára könnyebben visszaszerezhető lenne, ha a rendőrség önkritikusan szembenézne saját múltjával, és megfogalmazná, hogy mely intézkedéseitől kíván elhatárolódni. Akadt felszólaló, aki örömmel állapította meg azt az ,,európai hangvételt,,, amely ezt az eszmecserét is meghatározta, és amely újabban egyre több intézkedést jellemez. Az állampolgárokkal való új kapcsolatok kialakításában vélhetően sokat segítene az is, ha az intézkedő rendőrök azonosítási számot, vagy névkártyát viselnének. Ez önmagában is korlátozná a rendőröket a szabálytalan intézkedésekben. Szóba került az is, hogy mindenekelőtt tisztázni kellene: a rendőrség a rendet, vagy a rendszert védelmezi-e, mert egy pluralista társadalomban elengedhetetlen a rendőrség depolitizálása. Szükséges deklarálni azt is - fejtették ki a felszólalók -, hogy a szavazásokon a többség bizalmát élvező párt vagy koalíció sem rendelheti saját akarata alá a rendőrséget. Akadt olyan felszólaló, aki az együttműködés fejében garanciákat kért a rendőrségtől arra, hogy nem avatkoznak politikai ügyekbe, és szükségesnek tartotta, hogy a testület nyilatkozatban határolja el magát a múlt történéseitől. Szinte egyértelműen fogalmazódott meg az az igény, hogy a rendőrségnek pártokon kívüli szervezetként kell működnie. Válaszában dr. Kacziba Antal kifejtette: a realitásokból kell kiindulni, és nem nyilatkozatokra, hanem törvényi garanciákra van szükség. Dr. Diczig István hozzáfűzte: a rendőrségi törvény koncepciója szerint a jogszabály elfogadása után a testület csakis az alkotmánynak és a törvényeknek alárendelten működik. Munkáját pedig az államhatalom legfőbb szerve által választott parlamenti bizottság ellenőrzi. Az elképzelések szerint a rendőrségen belül politikai szervezet nem működhet majd a jövőben . Az eszmecsere szeptemberben folytatódik. (MTI) 1989. július 27., csütörtök 20:05
Vissza »