Rendszerváltás és az MTI

	Vásárhelyi Júlia a választásokról
London, 1989. július 23. (BBC, Esti panoráma) - A Szabad Demokraták Szövetsége kibővített tanácsülést tartott ma délelőtt 10 órától. A megbeszélések fő témája a választásokkal kapcsolatos előkészületek. Délután felhívtam telefonon Vásárhelyi Júliát, a Szabad Demokraták Szövetségének tagját, a Magvető Kiadó szerkesztőjét, a Heti Világgazdaság külső munkatársát, és először is azt kérdeztem tőle, hogy milyen napirendi pontokat tárgyaltak meg a mai választmányi ülésen? - Az első napirendi pont hivatalosan a választási előkészületekről szólt. A második az Ellenzéki Kerekasztalról szóló beszámoló lett volna, és a harmadik napirendi pont az egyebek címszó alatt szerepelt. Két óráig, eredetileg úgy egyeztünk meg, hogy két óráig tartjuk ezt a tanácsülést. Végül is az első téma került csak megtárgyalásra, tekintettel arra, hogy tegnap több helyen voltak az országban időközi választások, és ezeknek a tapasztalatait próbáltuk megelemezni, és a jövőre nézve a stratégiákat és taktikákat kialakítani. - De most milyen álláspontra jutott az SZDSZ a tegnapi választásokkal kapcsolatban? - Elsősorban értékeltük őket. Álláspontra nehéz volt jutni, tekintettel arra, hogy Gödöllő volt az egyetlen olyan hely, ahol sikerült képviselőt választani. Itt az ellenzéki egyesületek független képviselő jött be, aki független jelöltként indult. Ő az MDF, az SZDSZ és a Fidesz jelöltje volt. 70 százalékot kapott az MSZMP 30 százalékával szemben. A többi helyen nem jöttek be a jelöltek, mert senki nem ért el minősített többséget, illetve kevesen jelentek meg a szavazásokon, és ebből sok következtetést le kellett vonnunk. (folyt.) 1989. július 23., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Vásárhelyi Júlia a választásokról - 1. folyt.
Úgy tűnik egyelőre, hogy az emberek elsősorban az MSZMP és az ellenzék között választanak, tehát az alternatíva az emberek előtt elv, és ez nem biztos, hogy elég. Tehát nagy vita alakult ki arról, hogy koalíciós választásokat kell-e tartanunk, tehát koalícióra kell-e lépnünk a többi ellenzéki vagy független párttal, vagy önálló jelölteket állítanunk - erről foly a vita lényegében egész délelőtt. - Eredmény nem született ebben a vitában? - Egyértelmű eredmény nem születhetett, mert mindenki fel tudott hozni az álláspontja mellett és a másik álláspontja ellen valamit, és mindegyikben volt ráció, mert hogy ha csupa független jelöltet állítunk, akkor a parlamentben a képviselők végeredményben nem pártokat fognak képviselni. Ha mi összefogunk minden alkalommal és közös jelöltet állítunk más független vagy ellenzéki pártokkal, akkor az egyik pártnak sem a képviselője végeredményben. Tehát úgy látom, hogy a legtöbben arra hajlunk, hogy ahol lehet, ott meg kell próbálnunk önálló képviselőket, tehát a szabad demokraták képviselőit állítani, és ahol nem megy, ott támogatjuk természetesen a többi független párt vagy ellenzéki párt képviselőit. - A hírügynökségi jelentések a meleg idővel és az aratással magyarázzák azt, hogy ilyen kevesen jelentek meg a tegnapi választásokon. Vásárhelyi Júlia szerint elfogadható-e ez a magyarázat? - Valaki megjegyezte - és ez nagyon szellemes megjegyzés volt -, hogy ennél rosszabb időben csak szenteste lehetett volna választásokat rendezni, mert valóban nagyon sokan nyaralnak, a tanácstagok közül is többen nem tudtak eljönni, mert egyszerűen nincsenek Budapesten, vagy az országban sem. A másik pedig az, hogy vidéken voltak a választások, vidéken nagyon el vannak foglalva az emberek, túltermelés van zöldségből, gyümölcsből, valamit csinálni kell ezzel. (folyt.) 1989. július 23., vasárnap
Vissza »

	- Vásárheli Júlia a választásokról - 2. folyt.
Mivel nem elég erős a motívációjuk, mert még eléggé nem is hiszik el és nem is fogadták el, hogy itt tényleg szabadon, függetlenül lehet választani, nem is ismerik eléggé a lehetőségeket, ezért nyilván, hogy egyfajta közöny van, és még mindig a csöndes többség van nagyobb számban. Tehát nem elég motiváltak az emberek, ezt mi is így látjuk, éppen ezért vagyunk ellene annak, hogy előre hozzák a választásokat. Tehát jövő tavasz előtt semmiképpen nincs értelme egy választásokat rendezni, mert nincs elég alternatívája a választónak. - Ebben az Ellenzéki Kerekasztal egyet ért, ebben a jövő tavaszi időpontban? - Egészen nem ért egyet. Az MDF álláspontja az volt, hogy szerették volna őszre előrehozni, most már azért ők sem gondolják úgy, hogy egészen őszre, legfeljebb december lenne elképzelhető, annál is inkább, mert ahhoz kellene az új választójogi törvény. Ha ez megszületik most a tárgyalásokon, akkor szeptemberre kerülhet legközelebb a parlament elé. Attól fogva három hónap kell a választások előkészítésére, akár hogy számoljuk az december. Mivel nem szoktak választásokat tartani sehol, karácsony teljesen alkalmatlan erre, úgy hogy nagyon sok lehetőség nincsen. Ebből mindenképpen azt gondoljuk, hogy február-március lesz. Mi azt szeretnénk, hogy március 15-ike után legyenek a választások. - Visszatérve a tegnap tapasztalható érdektelenségre, nem tart az SZDSZ attól, hogy ez az apátia az országos választásokon is megismétlődik? - Attól függ, hogy hogy tudjuk előkészíteni ezeket a választásokat, éppen ezért esett olyan óriási hangsúly arra, hogy ezt nagyon komolyan meg kell szervezni, s rengeteg szempontra kell figyelni, tehát, hogy komolyan kell venni. (folyt.) 1989. július 23., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Vásárhelyi Júlia a választásokról - 3. folyt.
Egyébként Gödöllőn beszámoltak a gödöllőiek arról, hogy ők hogy tervezték meg. Bemutatták a plakátjaikat, a szórólapjaikat, a Szabad Demokraták programjának a jegyében, de csináltak egy külön 30 oldalas programot, tehát borzasztó komolyan és intenzíven dolgoztak azon, hogy meggyőzzék az embereket. Minden háztartásba, minden lakásba beadtak szórólapokat, és minden ki volt találva. Ezt az egész országban így kellene megcsinálnunk. Ha ezt sikerül megcsinálnunk, és a többi ellenzéki pártnak vagy független pártnak is sikerül megcsinálnia, akkor nem lesz érdektelenség. Itt végülis a sorsunkról van szó. - Ahogy az előzetes beszélgetésünkből kiderült, a gyűlésen az SZDSZ párttá alakulásának kérdése is felmerült. Mi az SZDSZ álláspontja ez ügyben? - A mi álláspontunk az, hogy ez valójában formai kérdés, nem igazán komoly gyakorlati kérdés. A Szabad Demokraták Szövetsége úgy működik, úgy van jelen a politikai színtéren, mint egy politikai-társadalmi szervezet vagy párt. Egyelőre pártként ha akarnánk sem nagyon tudnánk magunkat bejegyeztetni, mert az úgynevezett párttörvény, amit mi nem is szeretnénk, hogy külön párttörvény legyen, hanem azt szeretnénk, hogy az egyesülési törvény keretében fogalmazódjék meg az, hogy hogyan működhetnek a különböző politikai, társadalmi szervezetek. Ha ez megszületik, akkor szóba kerülhet, hogy bejegyeztessük magunkat, hogyha olyan feltételek szerepelnek ebben, addig ez nem probléma számunkra. - Köszönöm, Vásárhelyi Júlia. +++ 1989. július 23., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »