Rendszerváltás és az MTI

	A magyar ellenzékről
Washington, 1989. július 16. (Amerika Hangja, Világhíradó) - A magyar ellenzékről egy amerikai véleményt ismertet Thassy Jenő: - Magyarország a szabad választás irányában címmel a Christian Science Monitor tudósítója, William Aechenson a következőket jelenti Budapestről: - Pártay Tivadart elsőízben 1939-ben választották be a parlamentbe, most fél évszázaddal később ugyanezzel próbálkozik. Pártja a Kisgazdapárt élén, a jövő évben esedékes választáson - az első szabad választáson négy évtized után. - Igyekszem a politikai élet tényeit megmagyarázni a fiataloknak - mondja -, de őket kizárólag a hatalom érdekli, és az idősebb nemzedék iránt kevés tiszteletet éreznek. Amióta legalizálták a független szervezeteket, Magyarország felcseperedő ellenzéke ideológiai vitákkal és vezetői pozícióiért folyó küzdelmekkel terhelt. Vagy tucat különböző politikai párt jelentkezett - a balszárnynak számító Bajcsy-Zsilinszky baráti körtől egészen a jobboldalnak tekintett kereszténydemokratákig. Létszámuk minden esetben szerény, a nacionalista Demokrata Fórum 20 ezres tagságától, le egészen a cigányok pártjának néhány száz tagjáig. Ez a megoszlás esetleg veszéllyel járhat, ugyanakkor azonban lehetőséget is jelenthet az egypárt-államról a többpárt demokráciába való átmenet kényes szakaszának idején. Lengyelországban a Szolidaritás lerohanta az uralmon lévő kommunista pártot, és ezáltal válságot idézett elő. Magyarországon a kommunisták még mindig abban reménykedhetnek, hogy a szabad választásból mint a legnagyobb párt kerülhetnek ki. Ettől a reménytől táplálva merészelnek a lengyel példán túlmenni, és a részlegesen szabad választás helyett teljesen szabad választást engedélyezni. Ugyanakkor azonban az egységes és erős ellenzék hiánya veszélyes hatalmi vákumhoz vezethet. (folyt.) 1989. július 16., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A magyar ellenzék - 1. folyt.
Ahhoz, hogy a választás szabályait lefektethessék, partnerre van szükség - panaszolják a kommunisták. De a kilenc ellenzéki csoport csupán több hónapos vita után volt képes létrehozni ellenzéki kerekasztalt, amely a parlament épületében tartja tárgyalásait. Az ellenzék nálunk nem rendelkezik a lengyel ellenzék egységével - mondja Barabás János, a párt Központi Bizottságában az eszme új őre. Még nem kész a hatalom átvételére, sőt az is nehézségbe ütközik, hogy találjunk valakit, akivel egyezséget lehetne kötni. A magyar ellenzéket két ellentétes áramlat osztja most meg. Az első az úgynevezett országos pártok jelentkezése - a kisérlet az 1947-es politikai élet feltámasztására, új élet lehelése a kisgazda- és a szociáldemokrata pártokba. A másik áramlatot az újonnan alakult pártok képviselik: az új demokratikus ellenzéki csoportosulások, mint a szabaddemokraták és a demokratikus fórum. (sic ) A szabaddemokratákat budapesti értelmiségiek alkotják, liberálisnak számítanak, Nyugat-Európából meritik ihletüket. A demokrata fórumban az írók dominálnak. Nacionalisták, akik a magyar harmadik utat - a Kelet-Nyugat közöttit - hirdetik. Legfőbb feladatunk - mondja ennek a csoportosulásnak egyik alakítója: Csurka István, az író -, hogy feltámasszuk a magyar nemzetet, megteremtsük a demokratikus társadalmat. Barátok vagyunk és egyben vetélytársak is. A szabaddemokrkaták közé számos magyar értelmiségi tartozik, legtöbbjük beszél idegen nyelveket, mozgalmuk elitista, körülbelül háromezer tagot számlál, és jórészt Budapestre szorítkoznak. A Demokrata Fórum a legnagyobb 20 ezer tagjával, gyökerei szétnyúlnak az országban, de még ez sem nevezhető tömegmozgalomnak. Az emberek konfúzusak, félnek a részvételtől - panaszolja Bihari Mihály, a szabaddemokraták egyik vezetője. A nosztalgikus pártok előnye, hogy ők ismertebbek. (folyt.) 1989. július 16., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A magyar ellenzék - 2. folyt.
Magyarország utolsó részlegesen szabad választásán a szociáldemokraták - fúzióban a kommunistákkal - mindössze 17,4 százalékot kaptak a kisgazdák pedig elsöprő győzelmet arattak 57 százalékkal. Nagy Ferenc lett a miniszterelnök - de két év leforgása alatt a szalámitaktika végzett velük, és más nem kommunistákkal vezetőik egy részét letartóztatták. Közöttük Pártay Tivadart is. - A rendőrség 10 perces beszélgetésre rendelt be - de ez 56 hónapig tartott - mondja Pártay. 1953-ban helyezték szabadlábra, kétkezi munkát talált csupán, és 1956 után ismét bebörtönözték. 1959-ig ült, később a kereskedelemi minisztériumban hivatalnokoskodott - innét ment nyugdíjba. A Kisgazdapárt új életre támasztásával próbálkozott, de a gyenge politikai program, és a vezetői posztért folyó perpatvar akadályokat jelent. Korábban a kisgazdák tömegei a parasztságból kerültek ki, de a négyévtizedes iparosítás kiürítette a falvakat, ahonnét a Kisgazdapárt korábbi erejét merítette. Egy év óta, amióta nyári otthonában Pártay és 80 kortársa újra szervezte a kisgazdákat, taglétszámuk mindössze hatezret ért el, és a nemzetszakadás valamint a program feletti vita állandó akadályt jelent. Új program kidolgozása helyett az öregek és a fiatalok vitatkozásával töltjük időnket - panaszolja Pártay. Az új pártoknak van stratégiája, a régieknek viszont ismert a neve - mondja Haraszti Miklós, a szabaddemokraták egyik veztője. Azonban Pártay - ennek ellenére - derűlátó. A szavazatoknak legalább 20 százalékát mi kapjuk - mondja -, a kommunisták 40 év alatt annyi hibát követtek el, hogy a nép végülis ellenük fog szavazni. Csoóri Sándor, a legnagyobb ellenzéki csoportosulás a Demokrata Fórum egyik életrehívója viszont nem tekint önmagára mint politikusra. Én költő vagyok - mondja -, csak írni akarok, nem pedig politizálni. Ez a visszahúódás illusztrálja azt, hogy mi az egyik legnagyobb nehézsége a magyar ellenzéknek. Jórészt amatőrökből áll, főleg értelmiségiekből, akik nem rendelkeznek elegendő politikai tapasztalattal. (folyt.) 1989. július 16., vasárnap
Vissza »

	- A magyar ellenzék - 3. folyt.
Gyakran akaratuk ellenére sodródtak a politikai arénába, és nehéznek találják a hatékony mozgalom megszervezését. Az akadémikus politikusok viszont akkor váltak aktívvá, amikor erkölcsi problémákba ütköztek. Varga Jánost, a biológust megrémítette a Bős-Nagymarosi Duna-gát terve, ekkor alapította a "Kék Duna" mozgalmat, a gát megakadályozására. Ő is a kutató munkához való visszatérésről álmodik -, ennek ellenére beleegyezett abba, hogy a szabaddemokraták környezetvédő programját irányítsa. - Remélem, hogy hamarosan találunk hivatásos politikust, aki majd a helyemre léphet - mondja. Csoóri Sándort a csehszlovákiai és romániai magyar kisebbség védelme sodorta a politikába. - Mint író, lelkiismereti kötelességemnek éreztem - mondta -, hogy felemeljem értük a szavamat. Kis nemzet vagyunk, ha feladjuk nemzeti öntudatunkat - elpusztulunk. Az ő aktívizmusa vezetett a Demokrata Fórum megszervezéséhez. Ez a populista fórum tüntetések sorát rendezte a magyar kisebbségek védelmére. Több tagja a fórumot most politikai párttá szeretné átváltoztatni, de Csoóri Sándor nem ért egyet velük. A fórum - mondja - erkölcsi mozgalom, nem pedig politikai párt. Három évtized alatt elszegényedett a politikai élet nálunk, elérkezett az ideje, hogy ismét erkölcsi tartalommal töltsük meg - fejezi be budapesti jelentését a Christian Science Monitor munkatársa. +++ 1989. július 16., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »