|
|
|
|
Mitterrand-interjú
|
Szántó András, az MTI tudósitója jelenti:
Moszkva, 1989. július 3. hétfő (MTI-tud) - A szovjet-francia kapcsolatok mindig fontos tényezői voltak földrészünk politikájának, az egyensúlynak - jelentette ki Francois Mitterrand. A francia köztársasági elnökkel Mihail Gorbacsov kedden kezdődő hivatalos franciaországi látogatásának előestéjén sugárzott húszperces interjút a szovjet televízió. Ugyancsak hétfőn közölt az elnökkel interjút az Izvesztyija című napilap moszkvai kiadása.
Mitterrand felidézte, hogy már az orosz-francia, majd később a szovjet-francia kapcsolatokban is érződött a közös döntések felelőssége. Utalva arra, hogy négy éven belül ötödször találkozik Mihail Gorbacsovval, lassan megszokottá válónak nevezte a találkozásokat az európai események, tárgyalások folyamatában. A párizsi napirendjen szereplő témák közül részletesen érintette a leszerelést. Mitterrand szerint a KHR-HHR-szerződés után elsőbbséget kaptak a hagyományos fegyverek. Elismerően szólt a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentését célzó erőfeszítésekről, de hozzátette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok még a kitűzött cél elérése után is jobban fel lesz szerelve ilyen fegyverekkel, mint bármely más katonai hatalom. A NATO legutóbbi, brüsszeli tanácsülésére utalva megjegyezte, hogy a rövid hatótávolságú nukleáris eszközök korszerűsítését 1992-ig elnapolták, így e kérdésben addig kell eredményt elérni. A Bécsben folyó tárgyalásokat érintve kifejtette, hogy Franciaország támogatja Bush amerikai elnök javaslatait. Érintette a gazdasági együttműködést, majd méltatta a kulturális, tudományos cserét, amelynek jó példája volt a második szovjet-francia közös űrrepűlés is. Mitterrand támogatja a ,,közös európai ház,, gorbacsovi elképzelését, s hozzátette, hogy most a ház egyes lakásainak bebútorozása a feladat. Európa két részének közelednie kell egymáshoz, le kell bontani a falakat, legyenek azok kőből, mint a berlini fal, vagy ideológiákból - mondta. Végezetül az emberi jogi együttműködés kapcsán elmondta, személyesen támogatta a gondolatot, hogy két év múlva Moszkvában tartsanak emberi jogi tanácskozást. Kifejtette, hogy a Szovjetuniót francia normák szerint nem tartja még demokratikus országnak, de az átalakítás erőfeszítései a demokrácia irányába mutatnak. A hatalomnak nyitottnak kell lennie az emberi szabadság iránt - hangoztatta. +++
1989. július 3., hétfő 21:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|