|
|
|
|
Révész András nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. június 29., csütörtök - A Szociáldemokrata Párt ez évi januári újbóli színrelépését követően spontán módon kezdtük meg munkánkat. Azokban a napokban nagy számban érezhettük magunk mögött a szociáldemokráciával rokonszenvező embereket. Pártunk szerveződésében nem kis gondot jelentett, hogy időközben a hazai politikai folyamatok fölgyorsultak, s a születőben lévő párt személyi okok következtében nem tudott a megszaporodott feladatoknak megfelelni. Az érdemi politikai és pártépítési munkát megzavarták a magukat országos vezetőknek tekintők közötti személyi ellenetétek és az ezekből következő egyéni érvényesülést szolgáló akciók. A szociáldemokrácia iránti elkötelezettségem arra késztetett, hogy - egyetértésben több városi és községi szervezettel - országos pártgyűlés összehívását kezdeményezzem. Ettől a gyűléstől reméltem, hogy az ország tisztességesen gondolkodó, cselekedni akaró és tudó, a szociáldemokrácia eszméit és módszereit hitelesen képviselő emberekből - valóságos önszerveződés útján - létrejön egy vonzó és akcióképes demokratikusan választott vezetőséggel rendelkező Szociáldemokrata Párt. Elhatározásom helyességét azóta igazolta a Szocialista Internacionálé június 22-én Stockholmban hozott döntése pártunk tagságának megújításáról. Az Internacionálé elismerte ugyan mozgalmunkat szociáldemokratának, de a teljes jogú tagság elnyerése feltételeként szabta meg a valóban demokratikus úton választott vezetőség létrejöttét s azt, hogy válsztások igazolják a párt politikájának helyességét. E választásokra sikeresen csak azokkal az erőkkel összefogva készülhetünk fel, akik a maguk területén hitelesen és a legmagasabb színvonalon tudják és hajlandóak képviselni, támogatni a pártot. A fentiekből következően teljes mértékben elhatárolom magam attól a magát pártvezetésnek deklaráló csoporttól, akik a demokratikus fordulatot megelőzendő - tudtom és beleegyezésem, valamint a legszélesebb pártnyilvánosság értesítése nélkül - puccsszerű összejövetelt szerveztek június 24-ikére, amelyen önhatalmú döntéseket hoztak. Felhívom tehát pártunk tagjait, valamint a szociáldemokrácia iránt elkötelezett honfitársaimat, hogy a július 1-jén és 2-ikán tartandó értekezletünkön alkotó részvételükkel járuljanak hozzá pártunk demokratikus megújulásához. Az új helyzetre való tekintettel tehát - korábbi felhívásomat módosítva - nem küldöttgyűlést, hanem olyan országos értekezletet hirdetek meg, amelyre minden szoicáldemokrat érzelmű, s felelősen gondolkodó embert elvárunk. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 17:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|