|
|
|
|
Mainz és Párizs - Berlinből nézve (1. rész)
|
1989. június 5. (MTI-Panoráma)
Bush elnök Mainzban mondott beszéde, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos párizsi konferencián elhangzott bírálatok nem maradtak válasz nélkül az NDK-ban. A berlini reagálások hangneméből ítélve azonban úgy tűnik, a Spree partján új szólamokat fújva próbálnak meg bekapcsolódni az európaiságról és az emberi jogokról folyó nemzetközi párbeszédbe. Az amerikai elnök mainzi beszédére érkezett első NDK-reagálás az ADN bonni tudósítójától származott. Súlyos voltát bizonyította, hogy az NDK-beli televízió bonni tudósítója is szóról szóra ugyanazt a szöveget olvasta be a tv-híradó kommentárjaként, s a másnapi lapok is lehozták a kommentárt. A Bush-féle ,,arcátlan követeléseket,, elítélő anyag ,,durva beavatkozásnak,, nevezte a beszéd bizonyos részeit. Ehhez képest finomabban hangszerelt változat érkezett egy nappal később a külügyminisztériumból. Meyer szóvivő már csupán ,,beavatkozási kísérletről,, beszélt az elnöki nyilatkozat kapcsán, s úgy vélte: az nemigen alkalmas a nemzetközi enyhülés előmozdítására. Ugyanakkor sietett leszögezni: az NDK kész továbbfejleszteni a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat az USÁ-val, s reméli, hogy korunk nagy feladatainak megoldása érdekében Washington politikájában is előtérbe kerül a realizmus és a józanság. Az egyhangú reagálások sorából némileg kilóg az FDJ központi lapjának vitriolosan maró kommentárja, amely egyenesen szellemi agressziónak minősítette Bush kijelentéseit a Berlini Falról és a kelet-európai társadalmak megnyitásáról. A hagyományosan betonkemény írásokat produkáló Junge Welt megszólalása ezúttal alighanem csak annak igazolását szolgálta, hogy a ,,szabad német ifjúság,, központi lapja a pártsajtótól független húrokat is tud pengetni... Figyelemreméltó körülmény, hogy az NSZEP központi orgánuma, a Neues Deutschland nem szentelt saját kommentárt a Bush-beszédnek, jóllehet korábbi alkalmakkor nem maradt adós az ,,osztályellenségnek,, szóló csípős válasszal. A párt berlini bizottságának lapjában, a Berliner Zeitungban megjelent cikk a vártnál jóval visszafogottabb. A ,,Véleményünk,, rovatban közzétett reagálás már bevezetőjében ,,jópontot,, ad az amerikai elnöknek, amikor mindenképpen a helyes irányba tett, s üdvözlendő lépésnek nevezi a Brüsszelben előterjesztett leszerelési kezdeményezést. (folyt.)
1989. június 5., hétfő 08:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mainz és Párizs - Berlinből nézve (2.rész)
|
Ezután a kommentár szerzője megcsipkedi ugyan az elnököt a mainzi beszéd bizonyos kitételeiért, de hangnemét tekitnve nem tesz túl a külügyminisztérium szóvivőjének már említett, mértéktartó nyilatkozatán. Egyúttal reményét fejezi ki, hogy a Mainzban mondott beszédet Bush inkább ,,a velős cowboy-kiszólásokat szalagcímekkel honoráló amerikai sajtónak,, szánta - annál is inkább, mert Európa az érdemi együttműködésben érdekelt, ahhoz pedig az efféle hangoknak semmi közük sincsen. Az égetően szükséges párbeszédet nem sodorhatja veszélybe az erőfitogtatás. Jó volna, ha a nemrég hivatalba lépett amerikai elnök jövőbeli nemzetközi fellépéseinél ezt is tekintetbe venné - írta a Berliner Zeitung. Hasonlóan visszafogott hangon beszélt múlt hét végén a párizsi konferencián az NDK küldöttségvezetője. Peter Steglich nagykövet visszautasította ugyan ,,egyes nyugati küldöttek,, törekvéseit, amelynek célja egyes emberi jogok kiemelt jelentőségű kezelése. Egyúttal azonban elismerte, hogy politikai és polgári jogok nélkül nem lehetséges az egyén gazdasági, szociális és kulturális jogainak megvalósítása. Ezzel összefüggésben felsorolta, milyen intézkedések születtek az NDK-ban a szocialista jogállamiság megteremtése érdekében: a halálbüntetés eltörlése, az igazgatásrendészeti döntések bírósági felülvizsgálatának bevezetése, az új utazási rendelkezések. Az utóbbi téma kapcsán a nagykövet - nyilvánvalóan a tűzparancs kapcsán Berlint ért bírálatokra reagálva - védelmébe vette a német-német határon érvényes ,,szilárd reteszt,,. A korábbi vagdalkozó stílustól eltérve azzal indokolta a határon ,,stabilitást és nyugalmat,, biztosító rendet, hogy e határvonal kétoldalán a világon párját ritkító koncentráltságú fegyverzet áll egymással szemben, márpedig ,,aki ezt megkérdőjelezi, az az összeurópai biztonság alapillérét probálja kikezdeni,,. Dorogman László (Berlin), MTI-Panoráma
1989. június 5., hétfő 08:21
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|