|
|
|
|
Mainz és Párizs - Berlinből nézve (1. rész)
|
1989. június 5. (MTI-Panoráma)
Bush elnök Mainzban mondott beszéde, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos párizsi konferencián elhangzott bírálatok nem maradtak válasz nélkül az NDK-ban. A berlini reagálások hangneméből ítélve azonban úgy tűnik, a Spree partján új szólamokat fújva próbálnak meg bekapcsolódni az európaiságról és az emberi jogokról folyó nemzetközi párbeszédbe. Az amerikai elnök mainzi beszédére érkezett első NDK-reagálás az ADN bonni tudósítójától származott. Súlyos voltát bizonyította, hogy az NDK-beli televízió bonni tudósítója is szóról szóra ugyanazt a szöveget olvasta be a tv-híradó kommentárjaként, s a másnapi lapok is lehozták a kommentárt. A Bush-féle ,,arcátlan követeléseket,, elítélő anyag ,,durva beavatkozásnak,, nevezte a beszéd bizonyos részeit. Ehhez képest finomabban hangszerelt változat érkezett egy nappal később a külügyminisztériumból. Meyer szóvivő már csupán ,,beavatkozási kísérletről,, beszélt az elnöki nyilatkozat kapcsán, s úgy vélte: az nemigen alkalmas a nemzetközi enyhülés előmozdítására. Ugyanakkor sietett leszögezni: az NDK kész továbbfejleszteni a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat az USÁ-val, s reméli, hogy korunk nagy feladatainak megoldása érdekében Washington politikájában is előtérbe kerül a realizmus és a józanság. Az egyhangú reagálások sorából némileg kilóg az FDJ központi lapjának vitriolosan maró kommentárja, amely egyenesen szellemi agressziónak minősítette Bush kijelentéseit a Berlini Falról és a kelet-európai társadalmak megnyitásáról. A hagyományosan betonkemény írásokat produkáló Junge Welt megszólalása ezúttal alighanem csak annak igazolását szolgálta, hogy a ,,szabad német ifjúság,, központi lapja a pártsajtótól független húrokat is tud pengetni... Figyelemreméltó körülmény, hogy az NSZEP központi orgánuma, a Neues Deutschland nem szentelt saját kommentárt a Bush-beszédnek, jóllehet korábbi alkalmakkor nem maradt adós az ,,osztályellenségnek,, szóló csípős válasszal. A párt berlini bizottságának lapjában, a Berliner Zeitungban megjelent cikk a vártnál jóval visszafogottabb. A ,,Véleményünk,, rovatban közzétett reagálás már bevezetőjében ,,jópontot,, ad az amerikai elnöknek, amikor mindenképpen a helyes irányba tett, s üdvözlendő lépésnek nevezi a Brüsszelben előterjesztett leszerelési kezdeményezést. (folyt.)
1989. június 5., hétfő 08:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|