|
|
|
|
A Duna-mozgalmak felhívása (1. rész) (OS)
|
Budapest, 1989. április 9., vasárnap - A Duna-mozgalmak és a független politikai szervezetek a vízügyi beruházókkal szemben az Akadémia álláspontját téve magukévá, 1988 októberében meghirdették az aláírásgyűjtő akciót a nagymarosi vízlépcső elhagyására, és a kormány-tájékoztatót jóváhagyó október 7-ei parlamenti döntést megsemmisítő népszavazás kiírására. Azóta nem sok történt Nagymarosnál - még közel félmillió köbméter sziklát kellene ahhoz kirobbantani, hogy az alapozás egyáltalán megkezdődhessen -, de annál több történt másutt. Világossá vált, hogy az ország gazdasági helyzete tovább romlott, és a teljes befejezéshez szükséges több mint százmilliárdot, valamint a hitelek visszafizetéséhez és a környezetvédelmi beruházásokhoz szükséges százmilliárdokat - az életszínvonal további csökkentésével, más hasznos beruházások rovására - nem szabad erre az elhibázott célra pazarolni. Megerősödött Magyarország nemzetközi tekintélye, ma már a világ szimpátiájától kísérve bocsátkozhat bele a nemzetközi szerződések újratárgyalásába. És kibontakozott - elsősorban az építkezések által leginkább veszélyeztetett területen: a Dunakanyarban és Budapesten - az aláírási mozgalom. E tényezők figyelembevételével a kormány úgy döntött, hogy nem hallgat többé kizárólag a beruházás megvalósításában érdekelt vízügyesek érveire, hanem az ésszerűség és a közmegegyezés útját keresi. Március 9-én Németh Miklós miniszterelnök a Parlamentben bejelentette, hogy május-júniusban a bős-nagymarosi beruházás ügyét újra a parlament elé terjeszti, a népszavazási törvénnyel együtt, és addig az építkezéseken nem engedélyez semmilyen munkát, ami visszafordíthatatlan változásokat okozna. A népszavazási törvény elfogadása után tehát az ország választójogosult polgárai dönteni fognak. De a döntésre hivatott választópolgárok már addig is, a népszavazást megelőzően is kifejezhetik véleményüket. Felhívunk mindenkit, aki egyetért az építkezések felfüggesztésével és a népszavazás kiírásával, elmúlt 18 éves és nem áll a jogait korlátozó büntetés hatálya alatt, továbbá nem írt még alá sehol az országban népszavazást kérő aláírásgyűjtő ívet, írja le a népszavazási kérelem alábbi szövegét (ugyanez van az ívekre nyomtatva), írja alá olvashatóan a nevét, a foglalkozását, irányítószámmal az állandó lakcímét, és küldje el az aláírt szöveget nekünk. Ki-ki maga is aláírásgyűjtő aktivistává válhat, ha a leírt szöveget másokkal is aláíratja, de legyen rá figyelemmel: csak az olyan aláírás érvényes, amelyet valaki sajátkezűleg, a szöveget elolvasva, kényszerítés nélkül és önként írt alá, ugyanolyan felelősen és komolyan, ahogy majd a népszavazási szavazócédulát fogja kitölteni. (folyt.köv.)
1989. április 9., vasárnap 17:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|