|
|
 |
|
 |
Országgyűlés (27. rész)
|
Ugyancsak elengedhetetlennek minősítette Vass Józsefné azt, hogy a
képviselői munka ellátásához szükséges szakértői és egyéb feltételek
- így például tájékozódási, konzultálási lehetőségek - ügyében
alkossanak külön szabályzatot az Országgyűlés tisztségviselői. Ez a
belső működési rendre vonatkozó szabályzat pótolhatná azt, hogy ezek
a kérdések - mint arra Korom Mihály utalt - az Országgyűlés
ügyrendjében nem kaptak helyet.
Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda
----------
korrektor-főrevizora három javaslatot terjesztett elő
felszólalásában. Kiemelte: fontosnak tartotta volna a
bizalmatlansági indítvány megfogalmazását, és megelégedéssel vette
tudomásul, hogy ez március 31-ig meg történik. Ez segíteni fogja a
jövőben a Parlamentben folyó érdemi munkát. Több képviselői javaslat
megvitatását - amellyel egyébként Filló Pál is egyetértett -
elhalasztották, mint például a Minisztertanács elnökének a
kormányalakításhoz való jogát. Az ügyrendi bizottság által
előterjesztett javaslatot, amely a név szerinti szavazás
indítványozását harminc helyett ötven képviselőhöz köti - nem
tartotta indokoltnak.
Az Országgyűlés alakuló ülésén a Hazafias Népfront Országos
Tanácsa javaslata alapján választja meg az állandó bizottságokat, az
Alkotmányjogi Tanácsot, azok elnökét és titkárát. Filló Pál azt
ajánlotta, hogy csak egy évre válasszák meg e tisztségviselőket,
majd egy év után a bizottságok döntsék el, ki legyen az elnökük és
titkáruk, s ezt a megválasztáshoz hasonlóan, titkos szavazással
tehessék meg. A bizottságok tárgyalásaikhoz szakértőket hívhatnak
meg az ügyrendi előterjesztés szerint. A képviselő úgy fogalmazott,
hogy állandó és ideiglenes szakértői csoportok létrehozására
tehessenek a képviselők is javaslatot, és arról a bizottság döntsön.
Az lenne célszerű, hogy az országgyűlési tisztségviselők
visszahívása is - megválasztásukhoz hasonlóan csak titkosan
történhessen meg - mutatott rá a képviselő. Végül utalt arra a
tényre, hogy a Parlamentet a képviselők nem tekinthetik valóban
sajátuknak, hiszen az itt működő miniszterelnöki vagy elnöki tanácsi
hivataloknak még a környékére sem mehetnek oda. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 16:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|