|
|
 |
|
 |
Országgyűlés (7. rész)
|
Ezt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a
parlament. Dr. Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy ehhez a
törvénytervezethez kevesebb észrevétel érkezett. Ezeket megtárgyalta
a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is, s a miniszter
válaszában egyben a bizottság álláspontját is képviselte.
Válaszolt a miniszter a Balla Éva és képviselőtársai által
benyújtott három javaslatra. Az egyik az volt, hogy a
törvénytervezet második paragrafus harmadik bekezdése ne arra
utaljon, hogy a gyülekezési jog korlátját az jelzi, ha valaki mások
jogait és szabadságát sérti. Ehelyett a szabadság és más alapvető
jogok védelmére vonatkozó büntető jogszabályok jelentsenek csak
korlátot. Az álláspontot két okból nem javasolta elfogadni a
miniszter. Van ugyanis olyan jog, amely nem büntető jogszabályban
van biztosítva, mint például a pihenéshez való jog, de ide tartozik
a szabálysértés jogintézménye is. Megemlítette, hogy nem aránytalan
a jogsérelem, ha valaki egy vagy két alkalommal tüntetést szervez
mások pihenését vagy közlekedését időszakosan akadályozva, de ha
például folyamatosan és állandóan szerveznek ilyet ugyanazon a
helyen este 10 órától kezdődően, akkor nyilvánvalóan fennáll az
aránytalanság.
A tüntetésekről szólva felhívta a figyelmet a bizalom, a
megegyezés fontosságára. Megerősítette:az intézkedő hatóságok
társadalmi kontroll alatt állnak. A rendőrség döntései ellen is
bírósághoz lehet fordulni, szóba lehet azokat hozni a parlamentben,
kérdőre lehet vonni a belügyminisztert, interpellálni lehet hozzá.
Mind a rendőrség képviselői, mind a tüntetésszervezők felelős
emberek, és ez elegendő feltétel ahhoz, hogy ne kelljen külön
szabályozni azt sem: a rendőrség, ha megtilt egy tüntetést,
demonstrációt, akkor adnia kelljen ugyanabban az időpontban más
helyet, vagy ugyanazon a helyen más időpontot. Kiemelte, hogy sok
nyugat-európai ország hasonló törvényénél liberálisabb az a
megfogalmazás, ami a jelenlegi javaslatban szerepel: a
középületekben tartott rendezvények nem tartoznak bejelentési
kötelezettség alá.
Azt javasolta, hogy válaszait követően az Országgyűlés a kormány
eredeti előterjesztését fogadja el. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 12:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|