|
|
|
|
Országgyűlés (10. rész)
|
A határozathozatal után ügyrendi kérdésként elfogadták a képviselők, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot együttesen tárgyalják, de külön-külön hoznak határozatot a törvénytervezetekről. Elsőként Huszár István (országos lista), a Hazafias Népfront ------------- Országos Tanácsának főtitkára kért szót. Elmondotta, hogy a két törvénytervezetnek a HNF által szervezett társadalmi vitáján körülbelül ötvenezren vettek részt, nyilvánítottak véleményt. Az állampolgárok több mint 1200 gyűlésen fejtették ki álláspontjukat. Állást foglaltak a gyülekezési és egyesülési jog alapvető kérdéseiben a társadalmi szervezetek, egyesületek, az egyházak, a nemzetiségi szövetségek. Az újonnan létrejött társadalmi szerveződések többsége is elküldte észrevételeit. Huszár István a következőkben a vita tapasztalatait összegezte. Mint mondotta, a törvényalkotás joga és kötelezettsége a Parlamenté, de megnyugató, ha a javaslatok mögött megtalálható a társadalom széles rétegének egyetértő véleménye. A benyújtott törvényjavaslatot érdemes összevetni azzal a törvénytervezettel, amelyet előzetesen vitára bocsátottak. A változatok között - a most tárgyalt javaslatok előnyére - alapvető pontokon jelentősek az eltérések. Ezek a változások messzemenően hasznosították a társadalmi vita tanulságait. A törvénytervezetek társadalmi vitái során szóba kerültek a társadalmi, a politikai élet legidőszerűbb kérdései. Ez jele annak, hogy a társadalom politizálódik, nő az érdeklődés a köz, a nemzet ügyei iránt. Lemérhető az is, hogy a magyar társadalom tovább differenciálódik, s az eltérések a nézetekben, a véleményekben a korábbinál világosabban kifejezésre jutnak. A vitákban, a politikai folyamatokban olykor a radikalizálás jelei is felismerhetők. Összességében elmondható: ma már nem csupán tétje, értelme is van a szavaknak, ezt a benyújtott törvénytervezet igazolja. A gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok illeszkednek a politikai rendszer reformjának folyamatába. A két törvénytervezet elfogadása azonban csupán az első lépésnek számíthat, amely már jelezheti a követendő, helyes irányt. Ugyanakkor tény, hogy ez önmagában nem nyújt garanciát a biztos - és szükséges ütemű - haladáshoz. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 13:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
" Én már 10 nappal augusztus 21. előtt a csehszlovák ügyekkel foglalkoztam. Úgy éreztem, lesz valami, a levegőben lógott, hogy valaminek történnie kell. Igyekeztem alaposan felkészülni, mi is történt 1968. augusztus 21. előtt, azon a napon és utána is, különös tekintettel az akkori események magyar vonatkozására. Megismerkedtem Firon Andrással, a Magyar Hírlap volt újságírójával, akit éppen a '68-as ügyek miatt távolítottak el az akkori Magyar Hírlaptól...."
SZER-hallgató telefonja:
"Én ugyan katolikus vagyok, de szívből örülök Billy Graham eredményes igehirdetésének. A legalább 100.000 emberből több tízezren jelentkeztek, hogy nyilvánosan megvallják megtérésüket, mererősödésüket hitükben. Ez még akkor is rendkivüli eredmény, ha sokakban pillanatnyi fellángolás volt ez csak. Előzőleg a Sportcsarnokban Billy Graham az apostolok cselekedeteiből azt a részt választotta prédikációjának mottójául, amikor Péter és állhatatossága megtérítette a börtönőröket. Pár évre rá már a Népstadionba is alig fértünk be, és voltak közülük nyilvánosan megtért rabtartók is. Adja Isten, hogy megtérésük tartós legyen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|